Tehetősek, hogyan viszonyultok a szegényebbek életéhez?

Készült egyszer egy felmérés, miszerint Magyarország lakosságának kb. 80%-a átlagosnak ítéli meg az anyagi helyzetét. Az is, aki luxusvillában él, és az is, akinek nem telik húsra. Tudod miért? Mert mindenki magából és a környezetéből indul ki. Persze, hogy természetesnek veszi, hogy Ipod lóg ki a füléből, mint ahogy gondolom Te sem filózol azon nap mint nap, hogy nahát, van mit ennem, miközben a Föld lakosságának többsége ezt nem mondhatja el magáról.

Miért ne kérhetne laptopot? Ha futja rá? Nem lesz attól rosszabb ember, mint ahogy attól sem, ha 3 havonta tud a turiból venni magának egy pólót. Nem ezen múlik. Sajnos Magyarországon (és egész Kelet-Európában - kommunista örökség) gyanakodva néznek arra, akinek egy kicsit több van. Most nem a multimilliomosra gondolok, de ha valaki egy kategóriával jobb kocsival jár, egy kicsit jobb helyre megy nyaralni, máris jön a gyanakvás, hogy vajon miből, és ez neki miért, ha nekem nem. Csúnya szó, de ez az irigység.

Mondom ezt egy panelból, kocsi nélkül, úgy, hogy most hó végén egy hétig nem tudtam húst adni a gyereknek.

uhh.

egy bizonyos szempontból a tehetős réteg közé tartozom, mert vannak bizonyos anyagi javaink, ami másnak csak álom.

egy másik szempontból meg csóró vagyok, mert vannak nálam sokkal gazdagabbak, akik naponta el tudnak költeni úgy 20e ft-ot, hogy még hó végére is maradjon bőven.

tudod néha nagyon szegénynek éreztem magunkat, mert soha nem volt anyumnak kocsija, viszont volt 2 lakásunk. más meg albiban élt, de mégis volt neki autója.

szóval nem mondanám magunkat szín millásnak, és még ha is lennék, akkor sem vásárolnék dolgokat drágábban, csak azért, mert megtehetem.

imádok turiba járni, ha lehet, akkor az olcsóbb dolgokat veszem meg, de van lakásom és félretett pénzem.

valaki meg elkölti az egész fizuját minden xarra és kesereg azon, h nincs hó végére 100ft-ja, pedig jóval több a jövedelme mint nekem.

van nagyon csóró ismerősöm is, őt segítem ahol tudom (bevásárolok neki alapvető cuccokból, ajándékba olyan dolgokat adok, amire valóban szükségük van, nem pedig egy mutatós giccses semmit)

általában azok szokták magukat a nagyon csórók közé sorolni, akiknek hirtelen esett le valami miatt az életszínvonala. na, ők csak magukhoz képest viszonyítanak, és nem látják azt, hogy valakinek meg ez a normális.

aki meg eleddig csóróbb volt, és sikerült felkapaszkodnia, az meg azt gondolja magáról, hogy na, én vagyok a jani, burzsuj vagyok. egy ideig, mert utána többet és többet akar.

najó, elkanyarodtam, meg beszéltem mindenféle hülyeségről. remélem volt benne valami használható.

csóközön

De szivesen válaszolnék a kérdésedre gazdagként,de nem vagok az.Kisnyugdijas vagyok,mellette megtermelem a kertben amire a családnak szüksége van.A környezetem ennek ellenére gazdagabbnak tart.Mert megvan amire egy normális életvitelhez kell.

Szerinted fogsz a kérdésedre kompetens választ kapni?Aki "gazdagabb"az lesza..a hogy Te milyen kérdéseket teszel itt föl.Mert ha már annak tartja magát akkor nem ereszkedik le hozzánk!!

A válasza meg úgyis az lenne hogy mindenki maga tehet arról ha szegény.

tény, hogy akinek van tehetsége és egy kis sütnivalója, az tud pénzt keresni.

vannak, akik arra vannak ítéltetve, hogy csak tervezzenek, és ott már meg is áll a tudomány.

nem akarom fikázni azokat, akiknek nem jött össze az élet, egyelőre még nekem se, de láttam már példát a családomban arra, hogy néha elég egy jó szakma, egy jó ötlet, na meg jó nagy adag szorgalom plusz kitartás, és összejöhet az, amire vágysz.

és persze nem szabad elszállni, de meg kell tanulni élvezni is.

Kedves kérdező, örülök, hogy nem támadásként tetted fel a kérdésed. Nagyon sajnálatos, hogy ma Magyarországon ekkora szakadék van a gazdagabb és a szegényebb réteg között. Ezt mindkét oldal sztereotípiákon alapuló véleményekkel szélesíti és sajnos sokszor viselkedésükkel is erősítik az előítéleteket.

Nagyon rossz ezt néznem, mert bár én a tehetős kategóriába tartozom, sohasem kezeltem ezt úgy, mintha istenadta jogom lenne, hogy a fenekemet a luxusautómban furikáztassam.

Nyilván, ahogy már említették, alapjáraton természetesnek veszem az életszínvonalamat és nem gondolkodom el mindennap azon, hogy másoknak mennyivel rosszabb. De elég gyakran elgondolkodom. Ahol tudok segítek, rendszeresen adományozok (próbálom kerülni a kétes alapítványokat, inkább pl. játékokat veszek gyerekeknek vagy ételt a hajléktalanoknak, ilyesmi) és én sohasem az anyagi helyzetük alapján ítélem meg az embereket, munkája, munkaköre miatt nem nézek le senkit.

Nagy fájdalmam egyébként, hogy nem lehet mindenkin segíteni, mert ugye az anyagi forrás azért véges. De azért a világmegváltó korból már kinőttem.

Hidd el, vannak ilyen emberek, nem mindenki villog a gazdagságával és "nekünk" ugyanolyan nevetséges a fukszos bömzis, mint a szegény embernek, aki emiatt az ember miatt en bloc a gazdagokat utálja. Sokszor találkozom én is ezzel, hogy ha valaki látja a körülményeimet berak egy kategóriába (mondjuk ezek a körülmények nagyon feltűnően csak az autómon látszanak, de onnan instant az utálat) ami sokáig nagyon zavart, de most már elég nekem az, hogy aki közelebbről is ismer, az tudja milyen vagyok. Én alapjáraton minden embert tisztelek, ezt nálam csak elveszíteni lehet.

ugyan én sem vagyok tehetős, de van pár jómódú ismerősöm, az egyik barátnőm is az.

úgy viszonyulnak a szegényebbekhez, hogy sokan segítik a megunt ruháikkal a segélyszervezeteket, ha van valamilyen felhívás a tv-ben pl., hogy adakozzanak, akkor ezt megteszik, illetve, ha hallanak arról, hogy másoknak rosszabbul megy, együttérzően bólogatnak, kb. ennyi.

nincs abban semmi rossz, ha valaki természetesnek veszi, hogy telik drága külföldi utazásra, alátolják a szülei az autót, márkás ruhákat vesz, ha ebbe született bele.

csak fontos, hogy tudatosuljon bennük, hogy szerencsések, és ne csak üljenek a babérjaikon, hanem legyenek szorgalmasak, gyarapítsák a családi kasszát ők is, és ne nézzék le a szegényebbeket, ne nagyzoljanak azzal, amijük van.

az én gazdag ismerőseim amúgy szerény emberek ilyen téren, ha meg is veszik maguknak a drága dolgokat (nem mindegyikük ilyen amúgy), nem dicsekednek vele, és nem csak a tehetősekkel barátkoznak.

bizonyára azért is, mert a legtöbben nem beleszülettek a jóba, hanem saját maguknak köszönhetően váltak gazdaggá, kemény munkával, tanulással.

ha egy-egy család megengedheti magának, hogy akár laptopot vegyenek karácsonyra, miért ne kérhetnék is akár?

nekik ez olyan, mintha más egy 1000 Ft körüli Palmolive-csomagot kérne.