Miért nincs szerencsém a közösségekben?
Én egy 24 éves fiú vagyok, lassan befejezem az egyetemet.
Jókedvű, kedves, társaságkedvelő embernek tartom magam. Nyitott vagyok, másokkal szemben elfogadó, az ítélkezés távol áll tőlem. Nem vagyok harsány, hangos alkat, mindezek mellett a belső tartásommal, határozottságommal sincs semmi gond. Szívesen beszélgetek másokkal, veszek részt progamokon, stb. Igaz, nem én vagyok a társaság középpontja, de nem is szeretnék az lenni.
A helyzet az, hogy a világon senki nem érdeklődik irántam. Hónapok teltek el, és egy ember nincs, aki érdeklődne, mi van velem... Pedig én kerestem Őket, de vagy elfelejtették, vagy nem tudom... Látom, a többiek tartják egymással a kapcsolatot, de én valamiért kimaradtam....
Minden közösséggel "így járok". Mit csinálok rosszul???
Ksözönöm a választ:)
A helyzet az, hogy újabb társaságra én már nem igazán várhatok - esetleg a kollégáimra a jövőben, de gyanítom, az más kapcsolat lesz. A családommal kéthavonta találkozom.
Valahol attól félek, ennyi volt, egy életre elszalasztottam a lehetőségeket (?)
Igen, nekem is eszembe jutott, hogy számukra unalmas vagyok. De hiba lenne érdekessé tenni magam, az csak nekem volna rossz. Másrészt már nincs kinek érdekessé tennem magam:D
Csak meg kell szokni ezt az állapotot valahogy...
"Nyitott vagyok, másokkal szemben elfogadó, az ítélkezés távol áll tőlem."
Ez OK, de feltehető a kérdés, hogy mit is jelent az ítélkezés elmaradása. Ha pl. nem lehet semmiről tudni a saját véleményed, ha soha senkihez képest nem látszanak a véleménykülönbségeid, vagy soha semmiről nem alkotsz (jó vagy rossz) véleményt, akkor személytelen és szürke leszel a környezeted számára, akit ugyan szimpatikusnak tarthatnak, de barátnak nem, mert a barátság viszont személyes.
"Szívesen beszélgetek másokkal"
Itt azt kell megnézni, hogy miről. Magadról mennyit szoktál beszélni, és mások személyes megnyilvánulásait mennyire hallgatod meg? Mind a kettőre szükség van ahhoz, hogy intimitást tudj felépíteni másokkal. Ami egyébként egyáltalán nem könnyű dolog, és tudatosan kell rá törekedni, ha magától nem megy.
"A helyzet az, hogy a világon senki nem érdeklődik irántam."
4-féle oka lehet.
1) Nem hallgatsz meg másokat és nem vagy érdeklődő.
2) Nem adsz ki magadról bizalmas információt (nem beszélsz soha magadról, nem nyilvánítasz véleményt, túlságosan alkalmazkodó, diplomatikus vagy objektív vagy)
3) Érdeklődnek irántad, de a közeledéseket nem veszed észre vagy véletlenül visszautasítod és egy idő után tényleg "ejtenek"
4) Tényleg annyira szürke vagy, hogy senkit sem érdekelhetsz.
Ez egy valószínűségi sorrend, 1>2>3>4.
Az első 2-n a kommunikációs képességek fejlesztésével, odafigyeléssel, önkontrollal változtatni lehet. A 3.-on szintén lehet odafigyeléssel. A 4. javításához színesebb életet kell élni.
Egyébként a 20-as évek közepe és második fele nem kedvez a kapcsolatoknak, mert az emberek szinte teljes mértékben a munkára és a párkapcsolatokra, később a gyerekre koncentrálnak, tehát aki korábban nem szerzett barátokat, az ekkoriban nehezen fog, bár az sem lehetetlen.
"De hiba lenne érdekessé tenni magam, az csak nekem volna rossz."
Na akkor ilyen hozzáállással nem tudom másoktól mit vársz, ezzel az önjellemzéssel nagyjából olyan lehetsz, mint a macskám. Ő is kedves, nem ítélezik és meghallgat engem, csak veled ellentétben ő szórakoztató is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!