Miért alakítottak ki maguknak különböző istenképeket az őskortól kezdve a primitív közösségekben is az emberek?

Nem tudom, hogy mi a tudomány hivatalos válasza, de én a következő okokat látom. Ha van két törzs, az egyiknek van vallása, a másiknak nincs, és háborúzni kezdenek, a vallásos törzs több eséllyel jön ki győztesen, mert van egy nagyon nagy erő, ami összetartja. Ergó a vallásos törzsek evolúciós előnybe kerültek, és kiszorították a vallástalanokat. Még nem találták ki a pszichológusokat, a vallást használták lelki támogatásra. De persze ez csak az én elméletem, sosem olvastam erről semmiféle tudományos cikket.

A másik része a dolognak, hogy környezetvédelmi szempontból is igen hasznos a vallás. Mennyivel egyszerűbb azt tanítani a törzs fiainak, hogy "ez az erdőrész tabu, itt nem vadászunk, mert megharagszanak az istenek", mint elmagyarázni, hogy "ezen a területen ne vadásszunk, mert úgy túlterhelnénk a vadállományt, ami az erdő hosszútávú károsodásához vezetne, és akkor 2 év múlva már nem lesz elég vad, hogy vadászhassunk". Szegény hallgató az érv közepén már el is felejtette, hogy miről is van szó tulajdonképpen. Ezért is előnybe kerülhettek a vallásos törzsek: ők nem pusztították úgy le a környéket, és x év múlva is találtak elég kaját.

"Ergó a vallásos törzsek evolúciós előnybe kerültek, és kiszorították a vallástalanokat"

AHa hát látszik tényleg nem értesz ehhez. Mondjál már pár ilyen törzset,népet aminek nem volt valamiféle vallása, istene.

A válasz egyszerű: igazságkeresés!

Ősidőtől fogva keressük az Istent, próbáljuk elménkkel felfogni, próbálunk kapcsolatba lépni vele! Az elménk azonban tökéletlen, és tévutakra visz, nem tudjuk megkülönböztetni az egyszerű káprázatot a valódi csodától. Ez az oka, hogy térben és időben más-más emberek és törzsek más-más következtetésekre jutottak. A háborúknak, és a vallások emberekre/társadalmakra gyakorolt hatásának itt nincs szerepe.

Ebből a szempontból van nagy jelentősége a Bibliának: nem az emberek szubjektív igazságkeresése által íródott, hanem attól független, objektív, Isteni kinyilatkoztatás. Ez is az oka, hogy sokan képtelenek elfogadni. Nem a személyes számításaik köszönnek vissza belőle, hanem az Úr szigorú és örök érvényű törvényei.

Azért, mert az ember elsősorban vallásos lény. A házi oltár már az ősi barlangokban is jelen volt. A vallás a tudomány fejlődésével sem halt ki, és nem is fog. Akár genetikailag vagyunk így kódolva, akár mert valóban az isteni szikra ég bennünk, ki mihez ragaszkodik.

Az nem elégséges magyarázat hogy az emberek régen keveset tudtak a világról. A vallás ugyanis elsősorban nem tudományos tényeket magyaráz, hanem az ember lelkét emeli fel Istenhez, a tökéletességre való törekvés és a kegyelem által.

Nem is volt egyébként különbség vagy ellentét vallás és tudomány között. A tudományt a papok űzték, ők tudtak rengeteget a matematikáról, csillagászatról, történelemről, gyógyításról és effélékről minden kultúrában. Később is, a legtöbb tudóst Isten iránti hálával töltötte el az univerzum titkainak megismerése, és megerősítette hitében, nem gyengítette. De hinni persze nem kötelező. Az érdekesség: valójában az megy a természet ellen, aki nem hívő. Az emberi fajnak osztályrésze a vallás.

Freya