Nem furcsa, hogy ha egy diák hozzátartozója támad a tanárra, akkor felfüggesztett börtönbüntetést kaphat, ellenben, ha a tanár veri meg a gyereket, akkor csak szóbeli figyelmeztetésben részesül a munkahelyén?

Amikor a gyereked iskolába kerül, majd te is szembesülsz némelyik gyerek pofátlanságával. Az egy dolog lesz, hogy a tanárt kiröhögi, leköpi némelyik, de amikor ez a gyerek a te gyerekedet is rendszeresen megveri, fenyegeti, tönkreteszi a dolgait, lehet, te is odakívánsz egy anyai pofont. S ha az anyának szólsz és semmi nem történik, esetleg többszöri felszólításra sem, akkor kérném a véleményedet újra. Az ágyékon rúgást én is soknak tartom, de az azért feltűnt, hogy a szülők nem kívánják feljelenteni a tanárt. Tudod, ha az én gyerekemet jogtalanul hasonló bántalmazás érné, bizony nem maradna el a feljelentés. Vannak 7-8-9 éves fiúk, akik annyira el vannak szállva, hogy képesek akár a tanár alá is benyúlni, hogy megmutassák milyen nagyfiúk. Ezt a viselkedést is hozzák valahonnan. A tanár meg nem tehet semmit. Nem küldheti ki az óráról, nem küldheti szülői beleegyezés nélkül pszichológushoz, nevelési tanácsadóba, mert kérem a gyereknek jogai vannak. Na és nálam itt kimegy a biztosíték.

Amikor gyerek voltam a fiúknak néha meghúzták a pajeszát, vagy kaptak egy tartóst. Bizony egy szülő sem reklamált miatta. Ha jogosan kapta, otthon bizony kapta a következőt.

Persze ma más a világ, de a gyerekeim nem hagyják tthon a jó nevelést.Égne is pofám, ha megtennék.

Egyetértek az első és az utolsó válaszolóval, én is anyuka vagyok. De ami itt folyik, az már túlzás. A fent említett (megrúgott) gyerek bántotta a tanárnő fiát, és amikor a tanárnő "megrúgta", ez a gyerek sem merte elmondani otthon. NA vajon miért nem? Mert nyilván ő volt a kezdeményező (a hibás). A tanárnő rúgásával nem értek egyet, de ez milyen világ már? A gyereknek egy barackot nyomnak a fejére, és a szülő bemegy, és szétveri a tanárit, meg megveri a tanárt?

Annak idején én körmöst kaptam vonalzóval, a tanár meghúzta a hajamat a fülem fölött felfelé, és a tollával nemegyszer a fejem búbjára koppintott... Megérdemelten kaptam? Megérdemelten. Nem is dicsekedtem el vele otthon.

"erre másnap revolverrel jelenik meg, leírtja a fél osztályt."

A te általad dicsőített erőszakos múltban pedig egy-két őrült milliókat irtott ki. Úgyhogy ezzel a pár extrém esettel ne példálózz, kattantak mindig mindenhol vannak.

Drága 13:59!

Persze, Amerika a példa... a maga 75-ös átlag IQjával... gratulálok :) az államok lakosságának 87%-a szellemileg KÉPTELEN LENNE letenni egy itthoni érettségit... nem ötösre teljesíteni... ÁTMENNI nem lennének képesek... ha neked olyan gyerek kell, akinek agyilag megerőltető bekötni a cipőjét, akkor hajrá...

...én azért örülök, hogy az átlag itt MÉG eléri a 100-at... éppen-éppen, de eléri... viszont az amcsik 60-65%-a egy pontra van attól, hogy képtelen legyen az emberi beszédre, ráadásul a legkomolyabb hitellel rendelkező ország az egész világon... De persze ez követendő... Szerintem költözz ki, az ottani átlagnak nem ártasz, az ittenit meg javítanád vele ;) HAJRÁ!!!

Elmondanám neked, hogy az USA-ban és Magyarországon ugyanannyi az átlag IQ ;)

[link]

Más az oktatásuk, specializáltabbak, ezért lehet h néhány dologban butának tűnnek, de sztem az sokkal hülyébb, mint aki sztereotípiákból ítélkezik.

Am bírom ezt, hogy mindenki sír, jajj miért nem élünk olyan jól, mint az amerikaiak, miért nem annyi a fizetésünk, miért nem megy olyan jól a gazdaságunk... de ha tenni kellene érte valamit, mondjuk átvenni egy másfajta gondolkodásmódot, akkor az már nem megy, akkor már az USA rossz meg sz@r meg hasonlók. Pedig csak úgy, ha nem teszünk érte, akkor nem fog javulni a helyzetünk. És mi mást tehetnék, hogy a perpill egyik legsikeresebb országtól tanulunk? Tanulni nem szégyen, büszkeségből hülyének maradni az :P

"de sztem az sokkal hülyébb, mint aki sztereotípiákból ítélkezik."

hopp, ide nem kell az a mint :)

Kedves Első!

Azért mondasz ilyet, mert még kezdő vagy! Pár év múlva újra beszélünk erről...

Én pedagógus vagyok, nagyon szeretem a gyerekeket. És Hála Istennek, jó velük a kapcsolatom. De tudod, mikor azt nyilatkozta a kedves anyuka, hogy igen, a gyerek néha csintalankodik, akkor egyértelmű lett nekem: az a kisfiút, akit ágyékon rúgtak, egy szörnyen rossz magatartású gyerek lehet. Miért? Mert a szülők elfogultak, szeretik szépíteni a dolgokat, és ha már egy szülő azt mondja, hogy kicsit eleven, néha rosszalkodik, akkor a pedagógus felkötheti a gatyáját. Tapasztalat.

Nekem a szüleim mesélték, hogy igen, kaptak olykor-olykor egy-két fülest, de semmi bajuk nem lett tőle, persze nem lettek h*lyére verve, de tudták, hogy hol a határ és mi az, ami több, a soknál. Persze nem ütni-verni kell a gyereket, de régen sem rohantak pszichológushoz a szülők, ha azért, mert Pistike verekedést kezdeményezett, kapott egy pofont a tanárától. A mai idősebbek (lásd szüleink, nagyszüleink) teljesen ép lelkű emberek (kivéve, aki nem, de az sem egy-két pofon miatt zuhant meg). Én liberális vagyok ilyen tekintetben, partnerként kezelem a gyerekeket, ezt érzik is. De azt is, hogy a partnerségnek vége, hogyha átlépik a határokat. Ők gyerekek, mi felnőttek vagyunk, élettapasztalatunknak és tanulmányainknak, tudásunknak hála, mi többet tudunk, ebből adódóan a mi szavunk a döntő, ezt pedig el KELL fogadni. Ergo: a felnőtt a "főnök". A gyereknek kijár a tisztelet, szeretet és megbecsülés, de tudnia kell, hogy a felnőtt szava számít és örüljön, hogyha egyenrangú félként kezeli a felnőtt, de tudja, hogy van más mód is. Én ezt a saját tanulóimnak elmondtam és maximálisan elfogadták, tiszteletben tartják a szabályokat. Egyébként úgy gondolom, fontos, hogy mindig le legyenek tisztázva a játékszabályok a felnőttek és gyerekek között.