Hogy van az, hogy Erdélyben népszámlálás szerint kb 70% románnak vallja magát, miközben Erdélyi románokról alig hallani?

10

Az is megállapítható valóban, hogy a székelyek jobban tartják magukat, mint a történelemben mindig. A székelyeket nem féltem, olyan helyeken van gond ahol a magyarok szégyellnek magyarul beszélni románok előtt. Gondolok itt Kolozsvárra, Nagyváradra Brassóra de sajnos már Marosvásárhely is ilyen hely. Tehát rögtön átváltanak románra amint a társaságban megjelenik egy román nemzetiségű. Tehát a tartáson is múlik. Sajnos a magyarok nem remekelnek ilyen tekintetben úgy mint a székely-magyarok Erdélyben.

11

Ez egy marhaság, már megbocsáss.

90% fölötti tömbmagyarságban magyarnak maradni KÖNNYŰ, gyakorlatilag nulla erőfeszítés.

Én ezt székely létemre mondom: a székelység "erőfeszítése" egy nagy nulla a köbön.

Egyszerű "szerencse", hogy a Székelyföldre nem történt nagy arányú betelepítés és iparosítás, Ceauşescunak már nem maradt rá ideje, mert főbelövődött "szegény".

Sokkal nagyobb prioritás volt a kommunistáknak a nagyvárosok, egyetemi központok és főleg a magyar határ menti városok elrománosítása.

Ha a 30-40 ezres kis székely városokra, mint Csík vagy Udvarhely ugyanúgy rátelepítettek volna 50-100-150 ezer román telepest, komplett lakónegyedekbe, mint Kolozsvár, Vásárhely, Várad, Szatmár, stb. esetében, akkor volna bármi értelme összehasonlítani, ki hogyan tudott megmaradni és kitartani egy komoly román többséggel szemben.

Szerencsére nem így történt, mert a Székelyföld elrománosítása nem volt prioritás (Románia kellős közepén, minden oldalról románokkal körülvéve egy kicsi magyar sziget nem tűnt nekik olyan veszélyesnek mint pl. a magyar határral szomszédos területek nagyvárosai - a visszacsatolástól való kényszeres félelmükben).

Örüljünk neki, hogy Ceauşescu már nem érte meg, hogy a Székelyföldre is elkezdjék a masszív betelepítést az iparosítás ürügyén (egyedül Vásárhelyt sikerült román többségűvé iparosítani a kombináttal és a Tudor negyed felépítésével).

A Székelyföldön magyarnak megmaradni kb. akkora kihívás, mint Magyarországon magyarnak megmaradni.

Az igazán komoly teljesítmény sokkal inkább az, amit a marosvásárhelyi vagy szatmári magyarok összehoztak: KISEBBSÉGBŐL összefogva "visszaszerezték" a két megyeközpontot és a két megyét is!

Na az már valami: 30-40%-os magyarság vezetni tudja a megyét és a várost, mert fegyelmezetten összefog - miközben a székelyek egymást eszik és három pártba szakadnak, mert megtehetik.

A szórványmagyarság kitartása pedig egész egyszerűen bámulatos! Na az "magyarságteljesítmény": megmaradni magyarnak egy orbitális asszimilációs nyomás alatt!

11

Az meg mégnagyobb hülyeség, hogy az egyén akaratán múlna, hogy megszólal-e románul vagy sem.

Ez egy SPONTÁN dolog: Udvarhelyen, ahol 98% a magyarság, nyilván nincs is miért románul beszélni, hanem a románok tanulnak meg magyarul.

Ez nem székelység-függő jelenség, a Partium magyar településein ugyanez van: 70% fölötti magyar többség esetén mindenütt a románok helyeződnek asszimilációs nyomás alá, spontán is megtanulnak magyarul, rájuk ragad az utcán.

Ahol meg kisebbségben van a magyarság, a románok kisebb arányban kényszerülnek rá megtanulni magyarul és kialakul a román nyelv dominanciája.

Ennek a "tartáshoz" semmi köze, egyszerűen nem tudsz kusebbségből asszimilációs nyomás alá helyezni egy többséget. Azt csak többségből lehet megcsinálni.

9-es vagyok. Abban igazad van, hogy a kisebb székely városokban nem szokott csökkenni a magyarok aránya, mert a románok onnan előszeretettel vándorolnak el (érthető módon) DE

2002 és 2011 között

Marosvásárhely magyarsága 46-ról 42%-ra csökkent

Kolozsváré 19-ről 15-re

Nagyváradé 27-ről 23-ra

Szatmárnémeti 37-ről 34-re

Az 5 valóban túlzás volt, de a 3 sajnos reális. Nagyon kíváncsi vagyok a népszámlálás eredményeire, de (ne legyen így!) sanszos, hogy ez 2022-re

Kolozsvárban 12-13%

Marosvásárhelyen 39-40%

Nagyváradon 19-20% (ez ugye kritikus a nyelvhasználat miatt)

Szatmárnémeti 31-30% lesz.

14-es, szerintem nem lesz ilyen drasztikus fogyás az előzetes (egyelőre még nem településre bontott) eredmény tükrében, tekintve, hogy az országos fogyás 0,1%. Azaz 6,1%-ról 6%-ra csökkent az arányunk, összesítésben.

Várad valóban kritikus pont, amiatt én is aggódom.

Vásárhely és Szatmár esetében viszont ne feledd, hogy a románság is megfogyatkozott és sok a nem válaszoló (Szatmáron közel 10% nem mondta meg a nemzetiségét 2011-ben).

Vásárhelyen a románság egyenesen elveszítette a többségét!

2002 volt az első és egyetlen népszavazási év, amikor a románok 50% fölé kerültek (de akkor nem lehetett megtagadni a válaszadást vagy nem válaszolni).

2011-ben az 50,34%-os románság helyett már csak 49,17% volt, tehát a városban egyik nemzetiség sincs abszolút többségben már.

Szatmáron román többség maradt de nagyon nagy csökkenés volt (57,5%-ról 54,2-re).

Ez a magyarság arányán nem javít, persze, de fontos adalék az összképhez. Más a helyzet 2011 óta, mióta lehet be nem vallani a nemzetiségedet.

17

Amit nem értek, hogy miért él több magyar a be nem vallás lehetőségével mint román , amikor közösségi jogok tekintetében életbevágóan fontos lenne minél magasabb számokat kihozni.

#15 Marosvásárhelyen igen ritka a vegyes házasság, a tradicionálisan rossz etnikumközi viszonyok miatt (lásd: fekete március / marosvásárhelyi verekedés), Szatmáron az egyik leggyakoribb az egész országban, a tradicionálisan jó etnikumközi viszonyok miatt - de asszimilációs nyomás egyik helyen sincsen igazán (Marosvásárhelyen nagyon elkülönül a két közösség, Szatmáron pedig, bár keveredik, a magyar nyelv általános presztízse magas, az utódok megtanulják, beszélik, a határ közelsége is rásegít, hogy nyelvileg inkább NYERT mint veszített területet/mozgásteret a magyar közösség az elmúlt 30 évben, a románok is nagy arányban tudnak magyarul és - Marosvásárhellyel ellentétben - előítélet nélkül használják is ezt a nyelvtudást, ha szükséges, a mindennapi kommunikációban, míg Vásárhelyen tud, de szándékosan nem szólal meg magyarul egy román).

A valóságban - és ezt tudományos kutatások is alátámasztják - az asszimilációs hatás teljesen jelentéktelen a szórványon kívül, elenyésző a demográfiai hatása.

Sajnos éppen Magyarország elszívó hatása volt a legdrasztikusabb népességapasztó hatás ezeknek a városoknak a magyarságára nézve (Szatmárra, Nagyváradra nézve különösen, a határ közelsége miatt is), a kilencvenes években tömegesen települtek át a magyarok Magyarországra... :-(

#16 Ráadásul Marosvásárhelyre kiemelten jellemző a városi magyarság kiköltözése a környező falvakba (a Metropolisz-övezetbe), ez látszik is az adott falvak demográfiai trendjein. Körös-körül mindenik község magyar többségű, a Metropolisz-övezet (zona metropolitană) maga is magyar többségű mind a mai napig, az ország egyetlen magyar többségű metropolisz-övezete. Maga a város viszont románosodik, mivel a románok inkább beköltöznek, a magyarok inkább kiköltöznek a környező településekre (pl. a magyar nemzetiségű gazdasági-pénzügyi-politikai elit szinte egésze Jedd község új építésű "Rózsadombján" épített kacsalábon forgó palotákat magának, ezáltal viszont marosvásárhelyi lakosból hivatalosan jeddi lakosokká váltak, hiába Marosvásárhelyen élik az életüket, de ugyanez a helyzet Koronkán is).

#18 Mindig a kisebbségek körében nagyobb a "rejtőzködés" az úgynevezett "nemzetállamokban". Különös tekintettel az alacsony presztízsű, üldözött vagy megvetett kisebbségekre.

Ehhez mérten a legnagyobb a rejtőzködők aránya a roma kisebbségen belül, de - különösen szórványban - a magyarok esetében is számolni kell ezzel a jelenséggel, mivel Románia második legnépszerűtlenebb kisebbsége vagyunk (míg pl. a németeket kifejezetten szeretik), tehát nagyonis létező nyomás lehet, hogy ne valld be a magyarságodat, inkább ne válaszolj.

Mindemellett olyan is előfordul, hogy valódi identitászavarban szenved az illető - pl. vegyes házasság gyermekeként, vagy mert elbizonytalanították.

Utóbbira a legtökéletesebb példa a komplett moldvai csángómagyarság, akiknek a katolikus papjaik és az iskolában a tanítók is azt tanítják, hogy ők valójában románok és a csángó nyelvjárás sem a magyar nyelv dialektusa, hanem egy hibrid nyelv, ami inkább román.

Következésképpen még csángónak is csak pár ezren vallják magukat, magyarnak pedig mindössze 3-4 ezer ember Bákóban. Holott tudományos igényű néprajzkutatások igazolták, pontos összeírásokkal, hogy valójában a mai napig is több mint 40 ezer ember használja ELSŐ nyelvként a magyar nyelv három csángó dialektusának egyikét otthon, és még több, közel 60 ezer embernek ez az anyanyelve valójában. Mégsem vallják be, mert egy kollektív identitászavart táplál beléjük elsősorban az egyház, másodsorban az állam.

#19 A legtöbben valóban romák, de vannak szép számmal magyarok is (már csak az említett moldvai magyarság 40 ezer fő fölött volna, ha magyarnak vallaná magát, és a szórványban is nagy a rejtőzködés).

Emellett pl. Szatmár megyében, ahol az országban a legmagasabb a vegyes házasságok aránya, gyakori jelenség, hogy az illető valóban bajban van azzal, hogy meghatározza a saját identitását. Nem túl erős a román asszimilációs hatás (sőt, elég gyenge), ezért el sem románosodnak teljesen, de magyarok se maradnak. Nagyon jelentős azok száma, akik a két nyelvet felváltva, egyaránt anyanyelvként beszélik (pl. apuval románul, anyuval magyarul), keverik is egymással rendesen, akár egy mondaton belül is, az identitásuk kettős identitás, ha megkérdezed, te román vagy-e vagy magyar, akkor azt válaszolja, hogy "egyik sem, vagyis mindkettő", de az se ritka, hogy azt mondja, "nem tudom".

Ezek körében a legegyszerűbb megoldás nem válaszolni a kérdésre, nem eldönteni.