Az olvasottság kulturáltabb emberré tesz?

Nos, te vagy a tanár, nem?

Viccen kívül, nem. Meglátásom szerint abszolút nem jól látod, max csak ezt akarod látni, ahogy minden értelmesebb személy. Borzasztó szomorú a valóság...

A gondolkodásképtelenség a valódi probléma.

amint az megvan, valójában akkor kezd el emberré válni az "ember."

Persze, ennek része az ismeretek megszerzése, de az, hogy valaki olvasgat, mit sem ér, ha ugye feldolgozásra nem kerül az információ.

Tehát ez, hogy a műveltség felemel stb... Ez hülyeség, látható... Már a papírforma szerinti "műveltség" amit ennek nevez a világ, ami az oktatásban zajlik. Attól ugyan nem lesz értelmes valaki.

"Az olvasottság kulturáltabb emberré tesz?"

Attól függ mit olvas az ember, és itt rontotta el az oktatási rendszer amennyire csak lehetett. Előír egy rakás könyvet hogy kötelező elolvasni aztán csodálkozik mindenki hogy a fiatalok nem szeretnek olvasni. És ez nem arról szól hogy egy filmet könnyebb elfogyasztani mint egy könyvet. Ha az oktatási rendszer kitalálná hogy "ezt meg ezt a 10-12 filmet kötelező megnézni" sokkal kevesebb ember válna filmrajongóvá mert a filmre már nem szórakozásként tekintenének a fiatalok hanem egy újabb nyűgre.

Ugyanez már megtörtént a könyvekkel. Első osztályos se voltam amikor otthon megtanítottak olvasni mert látták hogy érdekel a dolog (a Szerencsekerék alatt mindig odatapadtam a TV elé). 10-12 éves koromig önként válogattam a szüleim könyvei között (ami épp megtetszett), aztán jöttek a kötelező olvasmányok és többé nem érdekelt hobbiszinten az olvasás mint tevékenység, hanem a tanulás része lett és ha nem volt muszáj nem olvastam többé. Ide jutottam a Szerencsekerék, Rejtő Jenő, Jack London stb. után.

30 éves korom körül véletlenül kezdtem el megint hallani olyan könyvekről amelyek felkeltették az érdeklődésemet (non-fikció könyvek amelyek segítettek bizonyos akkori problémáimban). De ez is csak a véletlennek volt köszönhető, nem az oktatási rendszernek. Ráadásul már egy rakás könyvet tudok amelyek sokkal előnyösebbek lennének egy fiatal számára egy Tüskevárnál például (kimondtam, lehet megkövezni). A legtöbb magyar regény hobbiolvasmányként még elmenne (annak akit érdekel) de semmi olyan nincs bennük amiért az épp pályaválasztás előtt álló fiatalnak érdemes lenne pazarolnia az idejét. Többet tanulna a világról és az emberi természetről egy Állatfarmból vagy egy 451 Fahrenheit-ból (később ajánlható az 1984 és a Legyek ura is).

Attól függ, mit olvas az ember. Ha pl. regényeket, akkor csak az életidejét vesztegeti, amit sokkal hasznosabban el lehetne tölteni.

De akármilyen könyvet is olvas az ember, azokkal csak mások szemléletét, világnézetét, tudását sajátítja el, akik szintén másoktól tanultak. Így aztán a láncreakció sokszor tévútra vezet. Mint tudjuk, még a tudomány is megváltoztatja időnként a saját álláspontját. Ami 50-60 évvel korábban áltudomány volt, az ma már esetleg bizonyított dolog.

A keleti guruk mondják, hogy az igazi tudás nem könyvek, hanem a meditáció útján jön. Ezt kell elsajátítani.

Mindenesetre saját tapasztalatból mondom, hogy az olvasottság egyáltalán nem tesz normálisabban viselkedő, udvariasabb, gerincesebb emberré, ezek nem ettől függenek.

Azért azt sem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a regény időpocsékolás lenne... Van, ami gondolkodásra ösztönöz, esetleg bemutatja hűen az adott kort, különböző problémákat más aspektusból közelít meg, stb.

Igenis tanulhatunk egymástól, művelődhetünk, regényt meg amúgy sem azért olvas az ember, hogy nagy "tudásra" tegyen szert. Másnak meg a meditálás nem megy, ha akarja se.

Akinek a Tüskevár meg a Kincskereső kisködmön okozott traumát, tuti nem olvasta a Candide-ot :)

Viccet félretéve, én mindig is szerettem olvasni, és olvastam az összes kötelezőt is, amit kiadtak. A Candide az egyetlen, amit nem sikerült kihevernem (pedig optimista vagyok :), meg a Vörös és feketé-ből annyi maradt meg, hogy alig vártam, hogy vége legyen. Szeretek olvasni a mai napig. Mindenfélét.

Nem a könyvekkel van a gond. Sok esetben (szüleink-nagyszüleink idejében) a gyakorlati tapasztalatból tudás sokat ért.

Ma már nem számít, mert a média folyamatosan azt súlykolja a fiatalokba, hogy legyék sztár, legyél celeb, és nagyon bután is meg lehet ezekből élni. Hiába nem nézek tévét, a Facebook, a Youtube az ismerősök osztják, hogy mennyire "vicces", amikor valaki semennyi hanggal, értelmesen alig beszélve vernyog valamit, és támogatást kér, mert ő mekkora sztár már.

Ráadásul felgyorsult a világ, az internetnek van előnye és hátránya is, de ma már, amiért nekünk el kellett menni a könyvtárba, pillanatok alatt megtudható a netről.

Az olvasás szép lassan ki fog kopni, de attól még a kultúra/kultúráltság haladni fog tovább, ahogy a könyvek előtt is fejlődtek az emberek :)

egyre normálisabban viselkedő, udvariasabb, műveltebb, gerincesebb, érdeklődőbbek stb. lesznek az emberek,

Olvass te is sokat, akkor talán menni fog az alany-állítmány egyeztetése.

Hát, nagyon nem mindegy mit olvas az ember. Manapság értelmes dolog nem igazán kerül elénk. A fiatalok a legtöbbet akkor olvasnak, amikor feliratosan nézik a sorozatokat 🤷‍♂️

Pár éve még legalább volt a meme kultúra, és pár mondatot el kellett olvasni, de most tiktok van, tehát videók, egy mondatot se kell elolvasni. Ez nem jó. Nagyon nem...

Teljesen új módszereket kell bevezetni az iskolákban, és lassan eljutunk oda, hogy teljesen mindegy már mit, csak élvezze, és olvasson a gyerek!

Velem is csak megutáltatták az olvasást az iskolában, így nem tudom hibáztatni a mostani fiatalokat sem, mert alig változott valami azóta az oktatásszemléletben itthon.

Azóta én rájöttem, hogy mi érdekel, és abban sokat olvasok. Igaz ezek is csak rövid cikkek, de napi 20-30 oldalnyit olvasok így. A lényeg, hogy ez nem is mese.. a híreket szeretem, a világ dolgait és a szakmámat. Ezekből nagyon sokat tanulok, szélesítik az ismereteimet, segítik a kritikus gondolkodást, jobbá tesznek a munkámban. Mindenkinek meg kell találnia, hogy mi érdekli, és akkor rendben lesz.

Persze pár mesekönyvtől,. Eg ilyen vámpíros szerelmes marhaságoktól sok jót nem tanul az ember, de ha ilyet olvas a gyerek,már az is jó... legalább a szókincse és ahelyesírása kapjon frissítéseket, és már az is jó, illetve felkészült és nyitott matad az olvasásra, akkor bármit a kezéve vehet, ha kedve van, vagy éppen nme undorodik el a sok betűtől,amikor kíváncsi valamire, és pl el kell olvasni 2-3 oldalnyi egyszerű wikipédia szöveget.

Vagy... olvasson csak recepteket.... havi 2-3, mert szeret főzni. És egy gyereknek ez igencsak jó, hiszen nagyon sok dolgot fejleszt a főzés. Nagyon sok az igazán leszakadt ember, aki felnőttként se tud mit kezdeni a mértékegységekkel és a folyamatleírással. És a világ akkor lesz jó, ha ezeket az embereket végre segítjük, tanítjuk. Amíg lenézés van, addig mi sem vagyunk jobbak...

A regények nagyon hasznosak abból a szempontból, hogy az ember megtanulja, hogy más emberek másként látják a világot, ugyanarról a dologról más a véleményük, mások a prioritásaik, érdekeik. Tehát ha a körülöttünk élők valamit tesznek, amivel mi nem értünk egyet, azt nem feltétlen gonoszságból teszik, hanem mert az ő érdekeiknek az a dolog felel meg, ugyanúgy, ahogy a mi érdekünknek meg mondjuk ennek az ellenkezője.

Ha ezzel tisztában vagyunk, az két okból lehet jó:

Amennyiben együtt tudunk élni a másik ember más véleményével, akkor nem idegeskedünk feleslegesen azon, hogy ez mekkora barom. Mert felfogjuk, hogy neki úgy jó.

Amennyiben kénytelenek vagyunk fellépni ellene, mert a mi érdekeinket annyira sérti, akkor pedig ha megértjük a gondolkodását, jobban tudjuk, hogy mi várható tőle, hogyan tegyünk neki keresztbe.

Nyilván a regény csak akkor hasznos tananyag, ha az embernek elég esze van hozzá, hogy tanuljon belőle.