Szerintetek jó dolog, hogy ide fejlődött a társadalmunk, hogy a belső értékek ( a túlzott magabiztosságon) kívül semmit nem érnek?

A jelen helyzet nagyrészt annak köszönhető, hogy az emberek többségének ez a jó, még ha sokan sírnak is azon, hogy ilyen.

A legtöbb ember többet akar, mert látja, hogy másoknak több van, neki is az kell. És ezért a többért hajlandó beáldozni a közvetlen emberi kapcsolatait (már ha azokra volt egyáltalán valós igénye), a szabadidejét stb.

Rengeteg embernek egyszerűen kényelmesebb és biztonságosabb a nem személyes kontaktus, mert az egyrészt kendőzetlenül mutatja, milyenek valójában, nem lehet annyira színészkedni, mint "online", másrészt a negatív helyzeteket kevésbé kell megoldani, elég a vonalat megszakítani.

Jajgathatunk, hogy tombol a kivagyiság, de azért tombol, mert sokan nem is akarják magukat adni, hanem helyette az álmodott saját magukat, és a neten keresztül szűkebb látóterű kapcsolatok ezt meg is könnyítik.

Az internet, a közösségi média előtt ezt nehezebb volt megoldani.

Egyébként éppen a netes kapcsolatok azok, ahol a külsődről tudsz ugyan vetíteni, az anyagi helyzetedről is, de a kérdező által is hiányolt BELSŐ ÉRTÉKEKRŐL, intelligenciáról, másokhoz való viszonyulásodról nem, mert kénytelen vagy, még ha írásban is, de verbálisan kommunikálni és bizony kibukik az ember valódi énje.

Szerintem talán pont ezt próbálja kompenzálni mindaz a nagy fittség mánia, ami ma megy, ha már lebukunk, hogy hülyék vagyunk, legalább legyünk szépek és ápoltak.

És bizony sokan mennek a trenddel és megelégszenek másoktól is ennyivel.

De nem KELL. Nem KÖTELEZŐ.

Igen, a sok felszínes ember közt keresni kel a valódi értékeket látókat és valódi értékeket nyújtókat.

De sokkal nagyobb területen tudod őket is keresni és találni, mint internet előtt.

Amit a mai világnak rovására leeht hozni, hogy a sokkal több lehetőségben, amit biztosít, sokkal több az olyan lehetőség is, amit nem kéne kihasználni és ott a jog, a lehetőség a rossz választásra.

De nem kötelező rosszul választani, dönteni.

Talán könnyebb, igen.

De ha van igénye valakinek többre, nincs elvéve rá a lehetőség.

Csak nem esik azonnal az öledbe a sok fastfood lehetőség közt, tudni kell kiválasztani.

Csak az eredeti kérdésedre adok választ:

"Szerintetek jó dolog, hogy ide fejlődött a társadalmunk, hogy a belső értékek ( a túlzott magabiztosságon) kívül semmit nem érnek?" A kérdésed hamis tényállítást tartalmaz. A "társadalom" nem ide fejlődött. A társadalom inhomogén, sok-sok apróbb-nagyobb kisebb csoportot, közösséget tartalmaz. Ha te nem látsz tovább a saját szociokulturális közeged határain, akkor sem extrapolálhatsz az abban látottakról a nagyobb egészre.

"Jó, hogy az erények már nem szempont és csakis az számít mennyit akasztasz, mennyire tudod eladni magad meg ilyenek?" Ld. fent.

"Ezt megköszönhetjük a kapitalizmusnak?" Nem. A gazdasági berendezkedés fajtája és milyensége nem okvetlenül korrelál a benne élők boldogságszintjével. Ha tudsz más kutatást, linkeld be!

"Ha eléri ezen szegény országokat ugyanilyen túlhajszolt, stresszes, depressziós, boldogtalan és senkiben nem bízó gyanakvó emberekké válnak ők is mint itt Európában meg a nyugati világban úgy általában?" A jóslás nem tudományos kategória.

Összefoglalás: a szubjekítv valóságodat vetíted ki a társadalomra. Ok-okozati viszonyt vélsz felfedezni ott, ahol nincs. Alátámasztani nem tudod az oksági viszonyt.

Konklúzió: tanulmányozd át Tringer és Beck ún. kognitív torzítások listáját! Hány pontban ismersz magadra?

"Tényleg ez az életvitel elhozza az embereknek a boldogságot?" Honnan tudhatnánk? Nem készült megfelelő reprezentatív minta alapján végzett kutatás.

Még mindig túl borúsan látod a dolgot és túl törvényszerűnek látod a menetrendet.

Ma szabadság van, kismillió dologra van jogod. Többek közt jogod van hülyének lenni, rosszul dönteni, választani, elcseszni az életed.

Marha nehéz morális irányokat adni anélkül, hogy azokat úgymond belevered a népbe, belepofozod a diákba.

Nem feltétlenül sző szerint, de mindenképpen némi kényszerrel.

Mert a morális normákat kényelmesebb elfelejteni, mint betartani.

Összességében viszont azt nem lehet mondani, hogy a globális morál minden szempontból romlik.

Csak példaként, évtizedekkel ezelőtt is csináltak olyan kísérleteket, rejtett kamerával, hogy utcán emberek eljátszották, hogy rosszul vannak, segítségre szorulnak.

És láss csodát, ma, újra elvégezve, sok ország sok városában, arányban átlagosan háromszor-négyszer annyi ember sietett segíteni, mint mondjuk 20 éve.

Az állítólagos társadalmi elhidegedésünk ellenére.

Na ezért mondom, hogy azért a túl borús kép alaptalan.

Van baj, tény.

De közel sem akkora, mint amit a kérdés is sugall.

Kéne lassan egy külön kategória a világfájdalomban szenvedő késő tini/kora felnőtt korú hülyegyerekeknek, akik nagy bociszemekkel rácsodálkoznak a világra, hogy nem olyan, mint a mesékben.

Amúgy ha megnyugtat, a legtöbb ember átesik ezen, és ha nem vagy egy menthetetlenül életképtelen balf-sz, majd kinövöd te is ezt a világfájdalmat, ahogy mindenki más, és megpróbálsz majd boldogulni, ahogy tudsz, és örülni az élet apró örömeinek, és nem azon jár naphosszat az eszed, hogy megváltsd a világot.

Egyébként meg tényszerűen is sok hülyeséget hordasz össze - épphogy a modern, jóléti társadalomban elterjedt a szerelemből házasodás, és ennek épp a jólét az oka - a régi, csóró világban, és a világ csóró részein még most is a házasság egy szülők által elrendezett, szinte csak az anyagi szempontokat figyelembe vevő hozományvadászat, a szerelem meg senkit se érdekel.