Hogy tehetném jobbá a világot teljes önzetlenséggel, s ti mit tehetnétek?

Többen írják előttem, hogy a világot nem tudod jobb helyé tenni, csak egyéneknek örömet szerezni.

De kérdem én, ha csak egy ember is boldogabb a világon, úgy hogy az senkinek nem vált a kárára, akkor már nem jobb hely a világ?

Bármilyen kicsiben lehet kezdeni. Nincs túl kicsi jó cselekedet.

Mindenki ott segítsen ahol tud.

És ha mindenki megteszi ami tőle telik akkor hihetetlen dolgok születhetnek.

Tégy jót és követni fognak.

Ha csak egy ember is példát vesz rólad már elindítottál egy láncot. És beindul a Dominó effektus. És a sok kicsi együtt végül megváltja a világot.

Tálald meg te mit tudsz adni.

Olyat keress amiben jó vagy, és élvezed. Mert igazán jó abban lehetsz amit szeretsz csinálni.

A legegyszerűbb tippem ez szokott lenni:

-Mosolyogj!

Mostanában annyira kevesen mosolyognak, pedig ingyen van, nem megterhelő, jól esik, gyógyít és ami a legfontosabb: ragadós!

EZT a világot – mármint a Földbolygón létrejött civilizációt –, qrva nehéz (gyakorlatilag lehetetlen) „önzetlenséggel” (vagy bár, akárhogy) jobbá tenned! (Egyedül, biztosan nem fog menni…)

Éspedig azért nem, mert ezt a világot A PÉNZ URALJA!

Márpedig ezen a világon TÚL SOK embernek van (túl sok) PÉNZE!...

…És bizony hiába igaz Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor maximája, miszerint: „A pénz hatalmát csak saját fegyverével győzheted le!”, egymagadban nem lehetsz eléggé gazdag ahhoz, hogy győzhess!...

Különben is – csak, hogy szembesülj egy kis demotiváló szeglettel…:

► „Minden jótett elveszi méltó büntetését.” /Szerb Antal: ’A Pendragon legenda’ 21. oldal/

…Aztán…

► „…nem kell jót cselekedni. Nyomban megbosszulja magát.” /Erich Maria Remarque: ’A Diadalív árnyékában’ 9. oldal/

…Ámde... – hogy ne keseredj el végleg – jöjjenek most végül Vulpes „Scepticus” Optimus Prætor egymásba kapcsolódó alapeszméi! MOTIVÁCIÓKÉNT…

► „Csak a pénz hatalmasai hiszik, hogy a pénz mindenhatóvá tette őket – a Mindenség jogara azonban nem került a pénz egyetlen hatalmasához sem!” – Az viszont tény, hogy…

► „A pénz hatalmát csak saját fegyverével győzheted le!” – …„Fegyverkezés” közben ügyelj azért arra…

► „Száz ellenség is csak annyi, mint a semmi, ha van barátod – csak egy is –, színigaz, ám egyetlen, „jó” ellenséged is okozhatja veszted, ha száz barátod is mind’-mind’ csak gaz.” – Mind-emellett tartsd szem előtt azt is, mindig...

► „Ha asszonyokkal élet-hosszig barátian értesz szép szót, oly’ könnyen érsz el jóból s szépből, szinte mindent, mint sasmadár a fennen-magas szikla-platót. Ám ha pörölsz vélük, s ellenséggé teszed őket, készülj bajra, legrosszabbra – elveszhet óh, akár minden! –, s halálodig átkozhatod akkor, mind az élő s halott nőket...” – Ezen felül élted során tükröt tartva, idézd gyakran s főként bátran…

► „Ma több vagy, mint tegnap, s holnap több leszel, mint ma. És ha ebben már nem hiszel – pláne, ha már érte, mit se teszel –, nincs miért tovább élned.” – Mert hiszen…

► „Ha nincsenek igényeid, egy napon arra ébredsz majd, hogy egész életed – minden, amit addig felépítettél – beleveszett az igénytelenségbe.” – Márpedig…

► „Emberként létezni alapvetően annyi, mint átgondoltan mérlegelni – néha elvéteni –, igényesen választani – néha tévedni –, majd szabadon cselekedni (néha hibázni…). Aztán ismét mérlegelni, választani, cselekedni; aztán ismét és ismét és ismét... – Ennyi.” – Figyeltél a lényegre?: átgondoltan mérlegelni, igényesen választani, majd szabadon cselekedni. Van azért egy fránya „titok”…

► „A szabadság nem más, mint a gondolat tetté kovácsolásának esélye. Minden egyes ember csakis oly’ mértékig szabad tehát, amennyire a saját maga által és mások által felmutatott adottságok és képességek, erények és hibák, illetve a saját maga és mások által kinyilvánított szándékok és cselekedetek közepette kialakult társadalmi lehetőségek és korlátok teret engednek számára elgondolásait megvalósítani.” – Ilyenformán tehát…

► „Az a legszabadabb ember, aki képes függetleníteni magát a körülményektől, legyenek azok bármilyenek is.” – …Ami persze, echte lehetetlen… Másfelől…

► „Ha olyannyira „elvarázsolt” gondolataid vannak, hogy már a saját anyád sem hisz abban, hogy valaha is képes leszel azokat megvalósítani, akkor három eset lehetséges: a) olyan zsenit kell tisztelni benned, amilyet már évszázadok óta nem látott a világ, b) totális idióta vagy, c) esetleg anyád (is) hülye...” – …No de…

► „Ha már te sem hiszel az álmaidban, nem érdemled meg, hogy megvalósuljanak!” – …De mindig számolj azért azzal…

► „Ha alkotsz valamit, és egy idő után úgy érzed, az már tökéletes, hát csak tekints rá még egyszer, és hamarosan rá fogsz jönni: tévedtél!…” – ...Ámbár…

► „Ha valami annyira mesterkélt, hogy szinte már természetes, akkor tökéletes!...” – …Csakhogy…

► „A tökéletesség a csőd maga!…” – …Ezért aztán…

► „A dicsérettől hányingerem van, ha pedig szidnak, kivágom az ól-ajtót...” – …Ennek ellenére…

► „Bármi történjék is az életben, csak jókedv, tiszta szív, és jó-modor – ez a legfontosabb.” – …De…

► „Ha már nem tudod megváltoztatni a világot, hát gyűjts magad köré társakat, jelöljetek ki utakat, és fedezzetek fel más világokat!...” – …Ám sohse feledd!…

► „A világvége akkor fog elkövetkezni, amikor már bárki közülünk istent (vagy orvost…) játszhat…”

Figyeltél, Kérdező?...

Igen, igen! Az utolsó ELŐTTI maxima az, amit legfőképp szem előtt kell tartanod!

(És az utolsó az, aminek bekövetkeztekor végleg feladhatod a jobbítási szándékodat…)

Hát így…