Mit gondoltok erről? Miért ne tehetném meg?

A végrendeletben a kizárás alapos okkal megtörtént. Ezt nem lehet megtámadni, amivel ő is tisztában kell, hogy legyen. Nagyon szeretem az állatokat és úgy gondolom, egyedül ők azok, akik kivetettségükről semit nem tehetnek. Az emberekkel még csak-csak foglalkoznak, mert ezt törvények irják elő. Az állatok viszont a mi jóindulatunkra vannak bízva, hogy túléljék a mindennapokat. Nem vagyok mizantróp, de az állatszeretetem nem ismer határokat.

Még akkor sem számítanék a gyerekemre idősen és betegen, ha kiváló lenne a viszonyunk. Ha eljön az időm, tudni fogom, mi a teendőm.

Igaz is: ki az a mai világban, aki abban reménykedik, hogy majd a gyereke ellátja és babusgatja idősen és betegen. Utópisztikus elképzelés. Pláne ha majd 65-70 éves korig kell dolgozni.

Mellesleg nem én szúrtam el, hanem a hirtelen jött jómód tette azzá, aki lett!

17.03! Ezt felejtsd el. Korrekt, jó, szerető és gondoskodó anya voltam, soha nem ültem a nyakára. Csak akkor voltam jelen az életében, ha szüksége volt rám. Csak te lennél majd, vagy máris olyan anya, mint én!