Szerintetek ez kinek eri meg? Miert ilyen a felsooktatasi rendszer?

Utolsó, szerintem nem azért jönnek mert olcsóbb, hanem mert könnyebb!

A svájci illetve svéd egyetemek tandíja amúgy valóban 50 millió körüli, de minden EU tagállam polgárának, illetve svájcinak, egyebeknek INGYEN van lehetőségük tanulni, amit csak akkor kell kifizetni, ha kibuktak.

(ez az orvosira biztosan vonatkozik, de pl. természettudományos és mérnöki képzéyekre is igaz sok esetben)

Viszont pl. orvosira 90 százalék feletti biológia, kémia és fizika érettségi IS kell, mind a három.

Meg még sorolhatnám, hogy milyen jóságok.

Ehhez képest még a Semmelweisre is könnyű bejutni, nem hogy valamelyik vidékire.

Kérdező, az írásképedből és a hozzászólásaid tartalmából igénytelenség és tájékozatlanság jön le. Gyakrabban kellene olvasni a felvi.hu-t.

A lemorzsolódás ellen a felvételi szigorítása helyes, de szerintem már a középiskolai felvételinél sem csak 2 db szám (matek, magyar) kellene, hogy döntsön. Gimnáziumba azért megy a gyerek, hogy utána a felsőoktatásban tanuljon tovább. Ha nem akar / nem üti meg a mércét, akkor meg inkább szakközépbe vagy szakiskolába kellene menni (kellett volna), és így tovább.

Utolsó, azért elég durva lenne olyan korán a gyereket a teljesítménye alapján besorolni...

Hihetetlenül rengeteg az olyan példa, amikor a gyerek sokkal jobban vagy sokkal rosszabbul tanul középiskolában mint általánosban.

A baj, hogy ezt sokszor a közeg, iskolán belüli szociális élet befolyásolja.

Szerintem azt kellene nagyon megoldabi, hogy ez a tényező ne befolyásolhassa negatív irányba annyira a dolgot mint most...

És motiválni is kellene a gyerekeket.

Na jó, akkor számoljunk:

Ha van bioszból és kémiából 90%-os emelted, akkor az az orvosira 360 pont, +2*50 pont a két emeltért, és toefl nyelvvizsga vagy hasonlók nélkül is van 460 pontod.

A 440 duplázva 2 db 85%-os emelttel jön ki, de sima pontszámítással egyáltalán nem nehéz annak, aki minden tárgyból ötösre akar érettségizni, és nem csak abból a kettőből, ami beszámít duplázáskor. (Olvass itt orvosis kérdéseket, 75-80%-kal már bejutnak.)

A magyar középszintnek alig van köze az irodalomhoz, a matek egy vicc, a töri közép pedig forráselemzés, túl sok önálló tudás nem kell hozzá. Aki ezeket nem hozza ötösre (80%), az tényleg azt fogja hinni, hogy 440 pont sok.

Én három emelttel és 2 nyelvvizsgával ugrottam meg a 460 pontot, és bár ezek nem voltak könnyűek, a középszintű érettségik homokozók voltak ödszehasonlításban. És nem dupláztam.

A kötelező emelt jó ötlet, de azoknak, akik még 12. osztály januárban sem tudják, hogy mit szeretnének csinálni, komoly fejtörést okozhat. (Ekkor szinte már késő elkezdeni a készülést, ha korábban sem tett a tárgyra hangsúlyt.)

Ez olyan "sírós" kérdés, látszik, hogy savanyú a szőlő:(

Bejutni a legtöbb szakra eddig nevetségesen egyszerű volt (itt is az ideje, hogy ezt egy kicsit megszigorítsák, régen meg kellett volna tenni), még a diplomát is "ajándékba" kellene adni?

Van egy követelményrendszer, ami kiszámítható, időben közzé van téve minden tárgyból teljesíteni kell őket és kész.

Nem "sírni".

Igen, a felsőoktatás (és a közoktatás is) ezer sebből vérzik, de nem ezért!

#17 Kicsit szállj le a magas lóról, ez a stílus csak arra jó, hogy vita legyen. Nagyon örülünk neki, hogy te három emelttel végezted a gimnáziumot, gratulálok hozzá! De tényleg. Viszont ez nem jelent semmi. El is mondom miért: én gimiben színötös voltam, soha egy négyesnél rosszabb jegyet nem kaptam, a bizonyítványom végig kitűnő volt. Évfolyam harmadiknak végeztem. Két emelt érettségi, törin beteg voltam az írásbelin, összesítve 67%-os lett. Minden más 90 fölötti. És nem értem el a joghoz szükséges minimum 460-at, csak a töri miatt, pedig nyelvvizsgám is volt. Az, hogy valaki milyen tanuló, nem jelent semmit. Ahogy az sem, hogy milyen középfokú oktatási intézményben tanul. Szakgimnáziumba az megy, akinek fontos, hogy ha nem jön össze egy egyetem, legyen szakmája. Semmivel sem érnek kevesebbet azok az emberek, sőt. Egy gimnazistához képest sokkal előrébb vannak.

,,Gimnáziumba azért megy a gyerek, hogy utána a felsőoktatásban tanuljon tovább. Ha nem akar / nem üti meg a mércét, akkor meg inkább szakközépbe vagy szakiskolába kellene menni (kellett volna), és így tovább. " A saját példám szerintem jól tükrözi ennek az ellenkezőjét. Igaz, gimnáziumban végeztem, de a logikádat követve nem ütném meg a mércét az egyetemen. Nos, ez nem így van. Egy tárgy kivételével (3-as) csak négyeseim és ötöseim vannak, ami szerintem elég jó. És nem egy olyan hallgatótársam van, aki szintén így áll.

,,A magyar középszintnek alig van köze az irodalomhoz, a matek egy vicc, a töri közép pedig forráselemzés, túl sok önálló tudás nem kell hozzá. Aki ezeket nem hozza ötösre (80%), az tényleg azt fogja hinni, hogy 440 pont sok." Nos... a magyar középszintnek alig van köze az irodalomhoz... Ha normális tanárod volt (amit a stílusból kétlek), akkor igenis, a magyar közép szóbeli nehéz is tud lenni. A matek egy vicc? Ez a mondat egy vicc. Két éven át készültünk egy matekos beállítottságú gimiben a matek érettségire. Jól sikerült? Igen. De meg is szenvedtünk érte. Forráselemzés töri... Nos, tudtommal ahhoz, hogy egy forrást értelmezni tudj, kell hozzá háttértudás. Hiába tudsz olvasni, vagy hiába tudod mondjuk még az infót is kiszedni az atlaszból, sem a teszt része, sem az esszé része nem menne, ha nem lenne tudásod. Próbálj megcsinálni egy biosz közepet, végül is az is csak ábrarajzolgatás meg forráselemzés, esetleg mit szólsz egy kémiához? Ott csak képleteket kell felírni, meg számolgatni párat. Aki ezeket nem hozza ötösre? Meglepődnél mennyien nem hozzák, és lám, mégis felsőoktatásban tanulnak. Mert mondjuk írnak mellette egy 105%-os emelt matekot meg informatikát, vagy mert mondjuk már az érettségi előtt felvették őket valamelyik külföldi egyetemre. Nagyon sok mindent nem tudsz, szóval vissza lehet venni egy picit, és elvonatkoztatni a sztereotípiáktól, mert nem minden úgy van ahogy azt gondolod. Legközelebb nézz utána a dolgoknak, vagy legalább beszélgess másokkal is...

Utolsó: nem igazán értem, nem éppen azon megy egy másik helyen itt a fórumon a vita, hogy túl könnyű bejutni az egyetemekre, mert lejjebb vitték a ponthatárokat? El kéne dönteni akkor melyik a valóság, és melyik csak a vita kedvéért kreált tényállás :D

17 vagyok.

19: A matek, magyar és töri közepek abban különböznek minden mástól, hogy ezekből az emberek 95-100%-a érettségizik. És még az angol közép sem fér be ezek közé, aki nem hiszi, nézzen utána. Így persze, hogy a kémia meg biosz, vagy a töri emelt más tészta.

Te a saját életedet hozod példaként, én viszont matematikai-statisztikai módszerekkel alá tudom támasztani azt, hogy a középiskolai teljesítmény (összességében a pontszám) és az egyetemi átlagok között erős kapcsolat van, ugyanígy például a lemorzsolódási arányok és a pontszámok is korrelálnak.

Az, hogy ki milyen tanuló, jelent valamit. És az is, hogy hol. Nézz regionális elemzéseket arról, hogy a vidéki (a vidékhez képest is vidéki) iskolákban milyen eredmények születnek. Arra, hogy az ember milyen tanuló, sok szubjektív tényező hat, de amikor egy objektív nyelvvizsgával vagy egy objektív emelt érettségivel néz farkasszemet az ember, számít, hogy milyen tanuló. Itt nincs már iskolai szinten összeállított szóbeli tételsor, mint középszinten.