Végre bekerültem orvosi egyetemre, de elfogyott az akaratom és az erőm. Mit tegyek?

Pszichológust javaslok, aki segít neked rájönni, miért szabotálod a sikered.

Lehet, hogy a 3x-i próbálkozás (amit a kérdésed alatt többször említesz, pedig a kérdés szempontjából irreleváns információ) rányomta a bélyegét az önbizalmadra és bár tudod, hogy jó fejed van, mégis bebizonyítod magadnak tudat alatt, hogy nem vagy _elég_ jó ehhez? (Csak tipp)

Na jó, itt az ideje megtanulni tanulni. Nekem ez vált be:

1/ sárga kiemelőfilccel (-ceruzával, hogy ne üsse át a papírt) kiemelem a lényeget. De hogy?! Úgy, hogy a sárga kiemelések egész mondatokat (azaz értelmes szöveget) képezzenek. Ezt a játékot még a középiskolás törikönyvből szedtem, ahol ugyanez volt vastag betűvel.

Miért jó ez? Mert miközben “meghúzod” a szöveget, magad is alkotsz. Alkotva tanulni pedig sokkal-sokkal könnyebb! Jobban koncentrálsz a szövegre, nem lankad a figyelmed, és közben vizuálisan is megjegyzed, amit tanulsz. A margóra is szoktam írni kulcsszavakat. És használok zöld meg kék ceruzát is, a kulcsszavaknak kéket, a neveknek, szerzőknek zöldet.

2/ másik módszer, hogy gépbe kiírom a lényeget. Ez sokkal lassabb, mint az előző, pedig vakon azaz iszonyat gyorsan gépelek. Ezt csak akkor csinálom, ha előadáson kell visszaadnom egy könyvfejezetet, vagy nem tudok beleírni a könyvbe (mert könyvtári).

Általában a kiemelő filces (ceruzás) módszert javaslom. Szerezz kiemelő ceruzát (Faber-Castel Textliner 1148 a profi), és kezdd el komolyan a tanulást. Csak ülni a szöveg fölött az semmi.

1. Nekem is volt olyan korszakom, amikor vizsgaidőszakban rengeteget "lógtam" - de ez általában úgy nézett ki, hogy nappal nagy részében pihentem, olvastam (regényt:)), filmeket néztem, és ahogy lement a nap, úgy 16-18 óra felé kezdtem el igazán tanulni, és éjjel 3-4-ig tanultam (meglehetősen hatékonyan). Szóval VALAMIKOR muszáj tanulni! Én akkor voltam még nagyobb csúszásokban, amikor túl sok időm volt egy-egy tárgyra, az sem jó!

2. A másik meg az, hogy túlvállalni magad éppolyan veszélyes! Ha azért buksz, mert túl kevés időd van (vagy mert már túl fáradt vagy), akkor ugye el leszel kenődve:S Mivel a szorgalmi időszak vége mindig nagyon megterhelő, én csak 1-2 könnyed vizsgát szoktam beütemezni decemberre, legnehezebbeket január első felére. (A végére megint könnyebbeket, akkorra már belefullad az ember:S)

3. Nekem 3 vizsgám maradt most, összesen a kidolgozott kb. 500 oldal, ennek a kétharmadát egyszer sem olvastam, a 10%-a pedig egy "telefonkönyv":), de tudom, hogy jó eredményekkel át fogok menni. Szóval egyáltalán nem lehetetlen! (Én is hulla vagyok jelenleg, 21-én még vizsgáztam, úgy terveztem, hogy 25-én már tanulok, de lehet, hogy még 26-án sem vagy csak nagyon keveset, mert valamikor muszáj pihenni is.)

4. Az én tanulási tippjeim:

- beosztás: ésszerű mennyiségű anyag egy napra (nálam ez általában, ideális esetben 20-30 oldal sűrűn gépelt kidolgozott, persze a tananyag minőségétől és attól is függ, mennyire ismerős). Ha nincs elég időd, akkor is mindenből tudj valamennyit, csak akkor ne menj annyira a részletekbe. Több hetes készülésnél (pl. anat szigó:) szoktam hagyni hetente 1 napot az elmaradások pótlására (ha valamilyen csoda folytán nincs ilyen, akkor ismétlek / pihenek), és a tananyag nagyságától függően 1-2-3 napot az ismétlésre is.

- első olvasatra én ceruzával húzom alá a lényeget, és csak második olvasatra használok kiemelőt, amivel csak a kulcsszavakat emelem ki (így elkerülendő, hogy minden sárga legyen:))

- ki szoktam választani egy kidolgozottat, és amellé jegyzetelek pluszban (vagy rajzolok folyamatábrákat vagy bármi)

- van, hogy kártyákat csinálok (pl. tesztkérdésekből, fogalmakból, esetleg fontosabb diákból), ilyenkor ha 3-szor tudom a kérdésre a választ, félreteszem, és csak ismétléskor veszem elő. Vizsga előtt is jól jön, hogy ha van még 20-10 percem, akkor melyik az a pár kártya, amit jó még, ha egyszer látok.

Anatómiára tényleg nagyon jó a letörölhető tábla. Én állatorvosira járok és én szigorlatra úgy készültem, hogy pl "az elülső végtag izületei" tételhez felrajzoltam a csontokat feketével és színessel a szalagokat. Ugyan így az ereket, idegeket, izmokat. Nekünk kellett tudni állatfajonkénti különbségeket ezért 4 felé osztottam a táblát és úgy rajzoltam fel a kutya, szarvasmarha, ló, sertés adott részét. Ha kész voltam akkor lefotóztam, hogy az ismétléskor is meglegyen.

Egyébként en is hasonló cipőben jártam. Elsőre nem vettek fel, utána eljártam felkészítőre de amellett nem kellett tanulnom, szóval minimális tanulással kerültem be. Ott szembesültem vele, hogy én nem tudom, hogy hogyan is kéne tanulni. Kb harmadévre jutottam el oda, hogy van egy szamomra hatékony tanulási módszer, amit jól tudok használni. Illetve nem is egy. Ha egy olyan targyról van szó, ami számomra nem lesz nagyon fontos a jövőben, akkor csak átolvasom a kidolgozott tételeket 2-3x. Nem állok meg, nem próbalom meg visszamondani a dolgokat, csak simán átolvasom az egészet. Ez nyilván írásbeli vizsgához jó. Szóbelire, vagy olyan tárgyra, ami tényleg nagyon fontos, teljesen másképp készülök.

Ha jók az előadások és tényleg plusszt ad az anyaghoz, akkor évközben bejárok. Ha csak a diákat olvassák fel szóról szóra akkor nem, de ilyenkor elég a diákról tanulni. Amire bejárok, azon mindíg jegyzetelek és hétvégente igyekszem rendszerezni a dolgokat, van hogy egész jegyzeteket újraírok, hogy átlátható legyen. Az év vége fele mondjuk erre már nincs idő, de legalább egy kusza jegyzet mindíg van. Úgy álok neki a vizsgaidőszaknak, hogy minden egyes tárgyból meg van a jegyzet vagy diasor, amiből tanulni kell.

Fontos tárgynál/ szóbelinél mindíg minden napra lebontom az anyagot. Most pl lesz egy vizsgám amire 90 tételt kell tudni. 9napon át napi 10 tételt tanulok meg, marad 2 nap az ismétlésre. Ha nem végeznék csak mondjuk 7 tétellel aznap, akkor este még a maradék hármat gyorsan átfutom, bejelölöm azokat a tételeket és az ismétlő napokon több időt szánok azokra.

Az ilyen olvasmányosabb targyakat (biosz, kemia, biofizika), en csak siman olvasgattam. Anatómiát pedig rajzolgattam.

Kérdező akkor haladjunk sorban. Nem könyvet, hanem tételt tanulunk. Egy napra kitalálod, hogy hány tételnek kell meglenni, úgyse fog mindig összejönni, de így nehezebb megcsúszni. Amikor tételt tanulsz mindig tárgy és idő függő mi a jó módszer.

Például ha tankönyvből tanulod a tételt, akkor a fontos mondatokat célszerű aláhúzni, vagy kiemelni. A tételkidolgozás is egy jó módszer, de időigényes.

Ó és doppingolni kell. Értem ezalatt a koffeint. Én a fekete teára esküszöm, két filtert bele szoktam rakni egy bögrébe és hagyom kiázni. A teában nem csak koffein van, hanem teophillin és theobromin is tovább pörget, mint egy kávé vagy energiaital,mellékhatása, hogy nagyon jó vízjajtó is. Kóla szintén jó, nem cukormentes hanem az igazi cukros, mert alacsony vércukorszint mellett szintén nem lehet tanulni. Telefont és gépet célszerű kikapcsolni ha hajlamos vagy elkalandozni. Előadások anyagát is ki lehet nyomtatni.

Ó és MINDEN vizsga előtt célszerű érdeklődni, hogy miből érdemes tanulni. Általában vannak kidolgozott jegyzetek, de ezek minősége nagyon változó lehet.

Ó és igen, anatómiát rajzolni kell. Az is hasznos ha egy papírlappal letakarod az atlaszban a képletek nevét és úgy próbálod megnevezni.

Ééés még van kb. öt hét a vizsgaidőszakból. Ülj le, nyugodj meg, szedd össze magad és tudatosítsd magadban, hogy okos vagy és megtudod csinálni. Az időbe még bőven beleférsz. Az első vizsgaidőszakban az a szar, hogyha nem elitgimi versenyistállóból jössz kami egyébként nem baj) , akkor itt kell megtanulni tanulni is. Egy idő után lesz egy kis rutinja az embernek.