Minek tanuljak tovább, ha a földrajz és a biológia érdekel?

Ezek a tárgyak alapvetően három területhez jók:

- KUTATÓ: földtudomány (később geológus), földrajz (később geográfus), biológus, környezettan (később környezetkutató). A biogeográfia, ökológia például olyan határterületek, amelyekben a földrajzra és a biológiára egyaránt szükség van.

- TANÁR: földrajz-biológia szakpáron.

- MÉRNÖK: műszaki földtudományi, biomérnöki és környezetmérnöki szakok. A műszaki földtudomány inkább az alkalmazott geológiához kapcsolható, de kőkemény matek-fizika is kell hozzá; a biomérnökség és környezetmérnökség

inkább csak a biológiához, de kémia is komolyan kell hozzá.

Szerintem egy lehetséges döntés, hogy megpróbálod mondjuk a biomérnökit vagy az élelmiszermérnökit. Ha viszonylag jó vagy matekból, akkor az ott tanult matek menni fog, hidd el, mert erre a két szakra többségükben nem matek-zsenik mennek. Az igazán rázós tárgy az inkább a kémia ezeken a szakokon - ebben kell mérlegelned, hogy képesnek tartod-e magad az igen komoly elmélyedésre. Ha nem, akkor még valamilyen agrár szak (pl. kertészmérnök) jöhet szóba, ami még ennél is kevesebb matekot és valamivel kevesebb kémiát igényel. A kertészmérnökség egészen biztosan menne, hiszen az alapvetően alkalmazott biológia; de persze a gyakran kültéri munkához is kedv kell. Ha a vizuális-esztétikai képességeid jók, akkor még a tájrendező és kertépítő mérnök szak lehet opció, ez egy kicsit kapcsolódik a földrajzhoz is.

A másik két (általam említett) nagy területhez, a tanárkodáshoz és a kutatáshoz elhivatottság és lelkesedés kell, s többnyire szerény anyagiakkal kell megbékélni. Viszont aki szereti, annak ettől kerek az élete.

"A Matematika, fizika, kémia tudásom középszinten jó, azonban ez nem tudom mennyire elég mondjuk egy mérnöknek"

A válasz egyszerű: Semennyire. A mérnöki pályához nagyobb motiváció és szakmai igényesség kell.

"Persze a BME-n más a helyzet, de van számos olyan egyetem az országban, ahol mérnöki diplomához lehet jutni kiemelkedő reál tudományos tehetség nélkül is."

Hát igen, ha Műszaki Egyetemről van szó, én mindig a BME-re gondolok.

Szinvonaltalanabb helyeken persze most már bármi elegendő, mert 240 pont a határ, az ugye meg egy nagy semmi.

Egy picit is ha átgondolja az ember, azt kapja, hogy ez két 60%-os érettségi felvételi tárgyat jelent a duplázásos eljárásnál.

Namost aki egy komolyabb szakra megy, ott elvárható, hogy a két felvételi tárgyból (amelyekből feltehetőleg legjobb a jelentkező) bőven jobb mint 60%-os teljesítményt produkáljon.

Mondjuk ez általában meg is látszik. Aki mérnökire jelentkezik 60%-os közép matematikával, az eleve el van ásva...