Melyik a nehezebb: orvosi vagy matek szak?

orvosi

de nekem spec.mindkettő gyötrelem lenne

Nagy vonalakban ez attól függ, hogy a matematika érdekel-e, vagy a biológia...

Ha úgy általában a vizsgák követelményszintje érdekel, akkor nyilván az orvosi, elvégre ott doktori címet szerzel, meg a gyakorlatban is helyt kell állnod.

Attól függ, mihez van érzéked.

Orvosin többet kell tanulni, kismillió dolgot kell bemagolni, ráadásul érteni is kell az emberi test működését, nem csak egyszerűen szó szerint bebiflázni mindent. Szerintem nagyon kemény lehet.

Matekon is kell tanulni, de nem ilyen szinten azért. Itt viszont nagyon elvont dolgokat kell megértened, amihez nem mindenkinek van érzéke, és olyan szintű absztrakt gondolkodási készségre, többfajta gondolkodási, látási mód elsajátítására van szükséged (itt most a matematikus és alk. mat. szakirányokról beszélek, tanárok nem annyira), amiről gimis matek után nem igazán lehet elképzelésed (a spec matekos képzést most hagyjuk).

hogy akarod összehasonlítani, miben mérve? veszel véletlenszerűen száz embert, abból hány tudná elvégezni az orvosit, és hány a matek szakot? Vagy megnézni, hány embert vesznek fel, és ebből hány végzi el?

E kettő szerint szerintem a matek nyerne. Matekra elég könnyű bekerülni, és találkoztam már olyannal is, aki azért jött matekra, mert a jelentkezésnél nem tudott dönteni, és a kék könyv pont ott nyílt ki. Az ilyen emberek aztán persze lemorzsolódnak, és a 3 éves BSc-s Matematika alapszakra felvett 250-300 emberből is csak 10-15 végez 3 év múlva a matematikus, alk. mat, tanári és elemző szakirányok mindegyikén, ami kb. az 5öde az összes felvettnek. Orvosira meg nehéz bekerülni, oda már eleve egyfajta elit kerül csak be, akiknél csak nem ilyen durva már a leszakadási ráta - gondolnám én, de majd max az orvosisok kijavítanak.

Ráadásul az orvosira menők nagy része azért tisztában van vele, hogy ő ott vért fog pisilni a diploma megszerzéséig, mire számíthat, míg a matekosok egy jó részét az egyetemen éri a sokk, hogy a matematika lényegesen mélyebb, mint egy szögfelező megszerkesztése, vagy másodfokú egyenletek oldogatása. Tehát aszerint összehasonlítani, hogy hány százalék morzsolódik le, nem feltétlen korrekt.

A másik lehetséges mód, hogy ha véletlenszerűen választanánk ki 100 embert, hány tudná elvégezni egyik vagy másik szakot. Itt csak találgatni lehet, de valószínűleg a matekot kevesebben, mert ahhoz speciálisabb beállítottság kell, mint orvosira. Eszerint értelmezve talán rá lehet mondani, hogy a matek nehezebb.

De befektetett munkában orvosin többre van szükség