Ez tényleg csak vágyálom vagy megvalósíthatom? (több lent! )
Azzal a kérdésemmel fordulnék hozzátok, hogy az utóbbi időben végre megtaláltam a számomra alkalmas "továbbtanulási" lehetőségemet, de mikor beavattam az én terveimbe a szüleimet, egyáltalán nem támogatták és úgy gondolják hogy ez csak egy kamaszkori fellángolásom.Pedig én minél jobban belegondolok annál jobban szeretném a jövőmet erre áldozni. Szóval katona szeretnék lenni. A mellette szóló érveim nem mások mint: szeretnék a békéért szolgálni és nem hiábavaló halált halni, nem szeretnék ebben a rettentő egyoldalú és egyhangú világban élni ahol már előreláthatólag elfuserált életet élnék, és (lehet önző és nem normális dolog, de még lesz ennél furcsább megjegyzésem is.)mivel nem szeretnék gyereket(csodás gén állományom és felhalmozódott adósságaink okából) ezért még ideálisabb a katona lét.
Miután a szüleim és nagyjából mindenki nem hisz ebben rászántam magam a sanyargatásra hogy még jobban felkészüljek erre a létformára. (nem igazán nagy sanyargatás, csak koplalok és túlhajtom magam )
Szóval szerintetek ez normális dolog és megvalósítható? vagy ahogy a szüleim is mondták "majd kinövöd ez csak egy kamaszkori fellángolás!"?
Mellesleg 16 éves vagyok és lány. Rengeteg információt gyűjtöttem már a katonai életről és egyiket sem találtam lehetetlennek vagy taszítónak sőt igazán kibírható még számomra vonzó is.Talán a taposóakna hoz egy kicsit zavarba. Mellesleg az igaz hogy a katonáknak teljesen ép foguknak kell lenni?
Nem megvalósíthatatlan az álmod, csak az a probléma ezekkel a hivatásokkal, hogy van egy részük amit ha belegebedsz, akkor sem tudsz irányítani. Tudom milyen az, én meg rendőr akarok lenni. Például ha nem felelsz meg egészségügyileg akkor mehet a francba az egész álmod. És nem tudom mit jelent, az hogy csodás a génállományod de ha valami problémát, akkor azzal számolni kell, hogy akadályt jelenthet. Illetve ott van a pszichológiai alkalmasság is, és ne sértődj meg, tudom, hogy ebben a korban ez a gondolkodás nem olyan ritka, de nem biztos, hogy ilyen indokokat és lelkületet elfogadnának.
Illetve a koplalás és a túlhajtás sem egy okos dolog a felkészülés érdekében.
Szerintem inkább sokat kéne sportolnod, és egészesen élned. A sanyargatás kibírása jöhet azután, hogy átmentél a felvételi vizsgálatokon. És szerintem az sem árt ha van jópár b terved arra az esetre, ha rajtad kívülálló okokból nem sikerül (egy nappal a felvétlei előtt is megbetegedhetsz, hiába vagy most egészséges...)
Amúgy én sem akarok gyereket, de azt hiszem ezt nem igazán fogom hangoztatni a felvételi elbeszélgetésen...
Nem éppen lánynak való a katonáskodás
Rendőrnek nem mennél?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!