Büfészakok ill. "büféiskolák" védelmében, ti hogyan látjátok EZT?
Mások beszámolói alapján büfészakra járok, büfékaron.
A kar minden szakja a könnyebb szakok közé tartozik, ráadásul a követelmény is alacsonyabb.
Ez abban merül ki, hogy nem nehezítik folyamatosan a pótzh-kat, így előbb-utóbb a nagyja átmegy; inkább évközi zh-k vannak, ahol el van osztva a tananyag, sok a megajánlott jegy is -> alig van vizsga. Sok tantárgynál van az, hogy két zh-ból kell összegyűjtened X százalékot. Ez a bizonyos százalék is alacsonyabb a szokásosnál. Ráadásul kevés a ráépülő tantárgy. Így nehéz kibukni, és sokan elvégzik csúszás nélkül. Ráadásul kevés a direkt szívatás, a legtöbb tanár azt kéri vissza, amit leadott, és olyan nehézségű feladatok vannak, amiket órákon is csinálunk.
Mások minimum irigyelnek, ha a suli téma szóba kerül, és kimondom, vagy akaratlanul utalok rá, nálunk mik vannak.
Ha meg más mesél, irigylem, mert szenved ugyan, de elismertebb lesz, és könnyebben kerül MSc-re, ráadásul több MSc közül választhat.
Azért van egy elég nagy DE!!!
Azért itt is van tananyag, itt is van nehézség.
Be kell járni órára, mert ellenőrzik, és igenis tiltanak egy idő után.
Ha nem kettesekkel akarsz átvergődni, akkor igenis tanulni kell! Vagy rendszeresen átnézni, vagy zh előtt, de akkor viszont fel kell kötni a gatyát.
Akik zh előtt egy nappal átfutják az anyagot, igenis buknak, és mehetnek pótra.
Akik zh előtt 2-3 nappal felkötik a gatyát, azok szép jeggyel teljesítik.
Én teljes mértékben úgy érzem, hogy itt is meg kell szenvedni. Csak, ha itt szenvedsz, nem egy kiábrándító 2-es a jutalmad, hanem 4-es vagy 5-ös.
Mellesleg a több szabadidőt bulizás MELLETT (mert igen, kell a haverkodás, kellenek a hobbik is) lehet nyelvtanulásra használni.
Lehet önkénteskedni, lehet konferenciákra járni.
Van szakkollégiumunk.
A tanárok nagyban ajánlgatják a TDK-témákat, és lelkesen segítenek, ha indulni szeretnél.
Szóval a büfészakoknak van egy olyan oldala is, hogy azokat is komolyan lehet venni. Ott is lehet sokat tanulni, mellette kapcsolati tőkét létesíteni, szakmailag fejlődni.
Ezért nem szeretem, ha előítéletesen leszólnak, anélkül, hogy meghallgatnának, vagy végiggondolnák a dolgot.
Jó lehet.Viszont most elkezdtem izgulni, hogy milyen kemény lesz majd az egyetem, ha szivatós tanáraim lesznek, akik sokkal nehezebb feladatokat adnak stb.
Olyan nálatok, mintha meghosszabbítanánk a gimit.
Ahol nem kell meghalni a tanulásban az már büfészak? érdekes. Megtudhatnám, mégis melyik szakról van szó és a barátaid hol "tengődnek"? egy pályaválasztó
Tényleg amolyan gimis színvonalú.
Nekem könnyebb, de mert nem görcsölök annyit, mint gimiben, és koppkoppkopp, de ráéreztem, nekem milyen ritmusú tanulásra van szükségem. Itt már elértem a gimis átlagomat.
Amúgy én megbántam, hogy nem nehéz egyetemre mentem.
Ne becsüld le magad, menj nehézre.
Ez, amit fentebb írtam, csak egy önvigasz, de szerintem nemcsak vigasz, hanem jó megközelítés.
Mert ugyan mindenkit átrugdosnak, és elérhető a jó jegy, de igenis tanulni kell.
Néha arra gondolok, a szívatós egyetem csak a megbecsültségért jó.
Mondjuk az mindennél többet ér.
De hogy használható tudásban nyújt-e többet? :D
Akkor én a láblógatós szakok védelmében írtam. Úgy értsétek.
Mert a láblógatóst is lehet nem láblógatva végezni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!