Ha valaki jó tanuló, tényleg ne szakmunkásnak menjen?

Figyi, én nem olvatam végig a kommenteket, csak a kérdésedet, úgyhogy csak arra válaszolok.

Szerintem azért (lehet) majd később gond, hogy "csak" szakács végzettséged van, mert az fizikai munka, akárhogy is nézzük, és senki nem tudja, mit bír hosszú távon.

Ezt azért mondom, mert én most 35 éves vagyok, életemben nem vol semmi bajom, rndszeresen sportolok, majd ősszel gerincsérvet kaptam... csak úgy....

Mint kiderült, hajlamom van rá stb.

Én nem tudnék 10 órákat állni, és ezt pár hónappal ezelőttig nem gondoltam volna...

Ilyen esetekre nem árt, ha az ember elő tud húzni egy második lehetsőgét. Egy magasabb szintű képesítéssel több lábon állsz, adott esetben tudsz otthonról knvyelni, fordítani, ha olyan a képzettséged vagy a vendéglátó iparban akár valami fizikailag kevésbé strapásat csinálni.

Szóval én a helyedben ha mást nem, de vendéglátó iperban/idegenforgalomban/kereskedelemben szereznék valami magasabb képesítést.

Az ember határtalannak érzi az ereját huszonévesen, de én megtanultam, hogy sajnos nem az...

Ha mire végzel még bírod gyomorral, akkor egy külföldet érdemes lehet megpróbálni, vendéglátós szakmákkal elég jól el lehet helyezkedni.

Egyébként én is hasonló cipőben voltam/vagyok. Egy elég jól sikerült gimnázium után kitanultam a cukrászatot. Utána úgy voltam vele, hogy akkor jöhet egy egyetem, itt vagyok most. Nem megy valami jól, de nem is igazán azért mert hülye lennék hozzá, hanem mert nem különösebben szeretem. Se amit tanulok, se a környezetet. Csak sajnos hallgatói szerződéssel már nem nagyon tud ugrálni az ember. Pedig vágyok vissza a sütőtérbe.

"bölcész diplomával kb kitörölheted a segged... hát... mindegy végulis... igy is ugyis a mekiba csinálod a kaját :S"

Tudom divat szidni a BTK-t, de azért nem mindegyik szak rossz.

Barátnőm tolmács egy multinál és 250. ezer nettót keres. Miért menne a mekibe?:)

Szerintem mindenki csinálja azt amit szeretne,persze épeszű keretek közt. Szóval az ne menjen festőművésznek aki két egyenes vonalat sem tud húzni.

Egyébként nagyon sok bölcsész nem kap munkát a szakmájában.

Ha csak azért jó tanuló, mert reggeltől estig magol és szorgalmas, de valósi okosság nincs benne, a TUDÁS maga nem nyűgözi le, akkor nyugodtan menjen bárminek.

A szakmunkás semmivel sem alábbvaló vagy kevesebb egy diplomásnál, amennyiben szereti a szakmáját, jó abban, fejlődni akar, szeret anyagokkal bánni.

Az tény: akin nagyon okos ember, annak ugyanolyan büntetés egy szakmunkás iskola, mint egy nagyon butának az egyetem. Gyémántot nem használunk kerti ösvény felszórására, mert arra a kavics a megfelelő anyag.

Az tény: akin nagyon okos ember, annak ugyanolyan büntetés egy szakmunkás iskola, mint egy nagyon butának az egyetem. Gyémántot nem használunk kerti ösvény felszórására, mert arra a kavics a megfelelő anyag.

Nem, ez nem tény. Aki nagyon okos, az tudja, hogy azt kell csinálnia, amit szeretne. Ha ez szakma, akkor szakma, ha ez egyetem, akkor egyetem.

Mint írtam: egyetemre csontnélkül felvettek (BGF), ahol aztán félvállról teljesítettem a követelményeket (míg a többiek napokat, éjjeleket át tanultak, én vizsgaidőszakban 3 napra tettem 7 vizsgát, és 1 napot tanultam összesen... jobb is lett az átlagom az átlagnál) ösztöndíjas voltam. Szóval nem mondhatni hogy "buták" közé tartozom. De csak azért hogy elmondhassam hogy én végeztem egyetemet is, nem akartam befejezni az egyetemet. Ha én főzni szeretek, akkor ott kell dolgoznom. És nem kínszenvedés nekem.

megmondom én neked a frankót

NEM számít, hogy szakmunkás vagy-e, vagy szakács, vagy bölcsész, vagy vállalkozó, vagy agysebész, vagy részecskefizikus

egyvalami számít - találj melót (vagy vállalkozz), és keress annyi pénzt, hogy kényelmesen el tudd tartani magadat, és a családodat is

ez a lényeg, a többi csak mellébeszélés, meg kamu