Szerintetek miért fizetünk tízezreket minden évkezdéskor tanszerekre, mikor egyetlen táblagép is elég volna?

"Ohh, milyen naiv gondolatok. :)

Minden szoftver kijátszható, ha mással nem, akkor egy másik oprendszerrel"

Meglehet. Pedig egy 15 éve középsuliban, a szakmát gyakorló és pár dolgot már megélt rendszergazda naív gondolatai ezek...

Nem véletlenül kérdezgetek a digitális tankönyvekről, ez a téma nálunk szakmába vág. Meg is osztja rendesen a tanári kart, viszont a diákok többsége egyre jobban igényelné és érdeklődik felőle. Vannak, akik lecsattogtatják tankönyvüket az otthoni szkeneren és EBOOK formátumban órán rendszeresen ezt használják.

Nem akarnak naponta csomagolni, otthon felejteni dolgokat,

cipekedni, stb. Ugyanakkor szeretnek gyorsan odalapozni, ahova kell... :)

A feltörhetőségről egy kicsit bővebben írnék. Gondoljatok azért bele picit jobban a másik oldalba is, mert ott sem szükségszerűen mindenki fejében káposztalé lötyög ám és egy egész ország szakmai elitje ha összefog, azért ha nagyon akar, akkor tud ám használható dolgot is alkotni, nemcsak elavult tanterveket és betarthatatlan törvényeket.

Lehet valamit rosszul és jól csinálni. Az, hogy már megbocsássatok, de trehányul van nálatok egy biztonsági szoftver feltelepítve vagy megírva, (mert másképp nyomkodhatnátok ám azt a jobb klikket, ott ugyan semmi se történne...) ez nem jelenti azt, hogy minden biztonsági megoldás egyformán rossz. Nyilván a ti rendszergazdáitok is rájönnek majd erre egyszer és akkor vége a jó világnak. :) Az tény, hogy elméletileg minden feltörhető, elrontható, amit ember alkotott, de az is tény, hogy mégse mindent törnek fel reális időn belül és főként nem mindenki képes erre. Mint ahogy a dolgozatírásnál való puskázás, ugyanígy ebben is a statisztika a lényeg. Egyébként kérdem én: a diákok most is az okostelefonjaikon csetelnek, kameráznak dolgozatírás alatt, óra közben. Miért pont a könyvolvasót tartjátok ily gyenge pontnak, hiszen ezt a funkciót még ezer másik kütyü elláthatja... :)

Ráadásul a biztonsági statisztika pl. közel se olyan rossz, mint ketten is írtátok. Mi informatikai suli vagyunk, minden előnyével és hátrányával. Pár számadat, amikre bizony oda szoktak a főnökök is figyelni és gyorsan a szaporító szervünkre lépnének, ha ez jelentősen leromlana:

A 750-ből tapasztalatunk szerint átlagosan 5-10 diák lehet egy átlagos informatikai jellegű suliban az adott tanévben olyan szintű rendszerismerettel ellátva, ami még egy jól képzett, megfizetett és nem agyonhajszolt szakembernek, illetve egy beállt rendszernek is komoly fejtörést okozhat. (Tudom, sajnos nem minden iskolára jellemző ez, de maradhatunk annyiban, ha igazán meg akarja oldani ezt helyzetet az állam, akkor megoldja.

Miből? pl. a feleslegessé vált tankönyvkiadó státuszokat átcsoportosíthatja... Álláshely száma így nem csökken, legfeljebb gazdát cserél... Egyszerűen erre halad a világ, hiába faragjuk még mindig a kőbaltát. Ráadásul Ott a rengeteg állás nélküli, jól képzett, gyakorlattal rendelkező szakember, ugrásra készen - ők is jogosultak ugyanúgy a munkára, akár a nyomdászok....

Namost ha a 750 fő diákra hét darab potenciálisan képzett hekkert veszel, akkor a szám valahol 1% körül mocorog.

Ebből átlag kettő (0,3%) időnként (havi 1..2 szabotázs átlagosan) vissza is él tudásával. Ez havi 2...4 géptelepítés egy majd 300 gépes hálózaton! Ma már egy reinstall szó szerint értve, 2..5 egérkattintásba kerül egy erre való, távtelepítő szerver webes konzolján. Ezután a gépet be kell kapcsolni, vagy ha megy, akkor csak egy resetet nyomni. 15 perccel később pedig lehet bejelelentkezni a vadiúj rendszerbe. Semmi egyebet nem kell tenni, a géphez a folyamat végén is azért megyünk oda, hogy ellenőrizzük, nincs -e esetleg hardverhiba, mert azt még mindig kézzel kell meggépészelni...

Ezeket azért írtam le, hogy érezd: egyébként a napi munkához képest milyen töredék semmiség egy picit tűrhetően, átgondoltabban belőtt rendszernél a biztonsági szabotázsra jutó pluszmunka. Ellenben ha valamit véletlenül eltolunk, akkor kezelhetetlenné tud válni a helyzet. Ezért azután egy rendszergazda a munkaidejének zömében csak ül a székében és látszólag semmit se csinálva szüntelenül azt tesztelgeti, hogyan tudja minél üzembiztosabbá tenni rendszerét. Sejtheted, hogy valamire azért jutni szokott eközben. :)

Namost eddig csak tantermi PC-kről volt szó! Ehhez vedd hozzá, hogy a tablet gépen lehet egy erősen titkosított fájlrendszer, (külső rendszerről nézve alapesetben semmit se látnál, ha hozzá is férnél... Plusz jól beállított és központi automata megoldással frissen is tartott az oprendszer, továbbá a gép mechanikusan, esetleg még elektronikusan is plombázható. PC klón esetén a biosban tiltva a külső boot eszköz, a bios pedig előrelátóan átégetve, hogy ne működjön még a master PW sem, hát ... khhmmm, ezzel el lehet agytornászni a nebulónak két pohár kakaó között, nagyszünetben...

Ha mondjuk ARM alapú eszközöd van, ott meg nyilván a bootloadert fogod minden tamagocsin úgy átírni, hogy a kis gép sohasem éledjen fel az USB-ről... Új kernelek esetén az exploitok zöme nem fog működni. Ha Te fordítod kézzel újra és odafigyelsz, akkor megeshet, hogy a zöme maradék sem...

De ezzel természetesen még korántsincs vége a dolognak- Minden rendszerről tudjuk, -a gazda trehányságától függő mértékben-, ám valamennyire sebezhető üzem közben, a rendszeres frissítések és a lehető legjobban beállított védelmi rendszerek ellenére is.

Azonban a jó védelem az a védelem, ahol rejtett csapdák vannak beépítve. Itt jön tehát az automatikus, elrejtett helyekre történő álcázott naplózás és a rendszer integritásvédelme... Minden kritikus állományról készülhet ellenőrző összeg, és - ezt a jobb hekkerek is elismerik, teljes biztonsággal egy betörés után nem tudnak minden naplót és fájlt visszaállítani alapállapotba, mert a teljes rendszert nem feltétlenül ismerik, ráadásul az bármikor meg is változhat. Valami nyom tehát mindig marad utánuk.

Megváltozott fileméret, dátumok, CRC, kiskutyafüle. Ez természetesen az iskolai szerverre történő következő felcsatlakozáskor a bejelentkezési folyamat közben átkerül a szerverre, (ha netán nem kerül át, az is jelzez valamit) ami azonnal beriaszt és ír egy részletes E-mailt az erre kijelölt személynek, aki bemegy óra közben akár a terembe, kihívja és megkérdi a gyereket, hogy mi is történt azzal a masinával...

Nem ragozom tovább... Szerintem ebből azért valamennyire lejön mire gondoltam mikor azt mondtam, hogy "a gépek biztonsága viszonylag jól megoldható...", nem a levegőbe beszéltem: Tényleg elég jól megoldható, főleg ha több szakember is "oldogatja"! :)

"Lehet hogy én vagyok furcsa 18 évesen, de én akkor is jobban szeretek könyvekből tanulni, illetve tetszenek a könyvespolcok"

Nem vagy egyedül ezzel, de kipróbáltad már, hogy rendesebb eszközön kiolvasol rajta egy regényt? :) Csak azért kérdezem, mert elsőre nekem is komoly kételyeim voltak a dologgal kapcsolatban! Monitorról pl. én se tudok tanulni rendesen, holott kénytelelen vagyok gyakran ezt tenni. De egy monitor érzése nem összehasonlítható ám egy E-olvasóval, vagy akár még egy tablettel sem.

Erre akkor jöttem rá, mikor egy jó esztendeje vennem kellett egyet és "ha már egyszer úgyis megvan" alapon feltettem egy iReadert, meg némi Assimovot. Az első pillanattól kezdve, minden korábbi előítéletem ellenére határozottan azt éreztem, hogy ez jobb, mint egy igazi könyv.

"De amúgy én sem a levegőbe beszéltem, bár "csak" friss diplomás vagyok"

Nini, egy kolléga. :)

Kicsit védem a sulikat, mert az éremnek két oldala van.

Egy iskola azért nem bank, vagy kormányhivatal, nyilván nem költhet el ugyanannyit biztonsági szakembereket is bőviben tartalmazó informatikai csoportra és infrastrukturára. Ezeknek az embereknek "egy kicsit" mindenhez kell értenie, hardvertől a webes dolgokon át a hálózathoz, szerverekhez, irodai gépekhez, multimédiához, pszichológiához, pedagógiához. Minimum kétféle oprendszerhez, de inkább 4...5-höz.... A hangsúly itt az "egy kicsiten" van. Ebben a szektorban általánosabbb tudáseloszlású pedagógus és mérnökemberek dolgoznak, nem pedig keskeny területre szakosodott ultraprofik - ez lássuk be, a mai világban nem így működik. Régen se, de jobb volt a helyzet, mivel az alapfunkciókra önálló státusok voltak betervezne. Ma meg egy ember átlagosan 4..5 státuszt lát el. Csoda, se semmi se úgy megy, mint régen? Ezzel csak azt szeretném érzékeltetni, hogy polihisztor kevés van, de ha lenne sok, az idejük akkor is véges volna és ebben vajmi keveset számít, hogy fiatal vagy a középkorú generáció ember tölti be a posztot. Minőségi munkához idő is kell, kapkodva nem lehet biztonsági rendszereket se menedzselni. Nyilvánvalóan mindenkinek adott az a pár szakterülete, amiben jóval erősebb, mint a többiben. Ha egy jó informatikai cég egyik emberét találomra kiválasztod az inf. csoportból és bevágod egy ilyen vegyesfelvágott környezetbe, nyilván egy darabig Ő is csak nyel nagyokat, mire magára talál. Ezért a helyzetért nemigen okolhatók az ott dolgozó emberek. Főleg ha valaki ránéz a fizetési jegyzék után a munkamennyiségre is és látja, hogy innen bizony soha nem akkor fog hazamenni, ha letelik a munkaideje... Ja, igen! Én pl. a 15 év alatt egyszer se kaptam túlórapénzt, de minden nap 2..4 túlórám van! Néha a főnök megengedte, hogy lecsúsztathassam egy töredékét egyben, de ilyenkor meg az volt a baj volt, ha nagyritkán 2..3 napig nem néztem a cég felé... :) Ezt a kollégák nevében illendőnek tartottam elmondani: Ezért a pénzért és létszámkeretért ezt a kapacitást és funkcionalitást kapod, csodák nincsenek. Illetve az a csoda, hogy egyáltalán megy még az informatikai rendszer a sulikban. Ez a helyzet azonban nem tartható fenn a végtelenségig, főleg ha szeretnének windows helyett linuxra váltani. Nem azért, mert erkölcsileg támogatják a dolgot, hanem csakis azért, mert ingyenes... Tavaly sok vitám volt ezzel kapcsolatban még szakemberekkel is akik nem értették meg, hogy ennek jelentős költségei és időtartama van - magától, (minisztériumi ukászra) bizony nem fog menni. Itt is a legelső áldozat persze a biztonsági rendszer lenne, ami megsínylené a dolgot, hiszen a működőképesség fenntartása mindenhol a legfontosabb, minden más utána jön. Csak épp a minden másra ebben a környezetben már rég nem futja... Mindezek ellenéne a nagy, pénzesebb cégeknél is előfordulnak szépszámmal durva dolgok, (lásd felhő alapú cégek botrányai, kikerült bankkártya adatok, tízezrével felhasználók adatai, jelszavai, miegymás) pedig azoknál nem jellemző ekkora erőforráshiány. Nyilván van egy dedikált ember az informatikai csoportban, aki csakis a biztonságért felel és nincs más munkaköre, mint ezt menedzselni. - Épp elég munkamennyiség neki ez is, ha igazán komolyan veszik a dolgot: egyeztetnek folyamatosan, terveket, stratégiát készítenek, szimulációkat végeznek, mielőtt valamit a gyakorlatba átültetnek, utána pedig karbantartják, menedzselik, frissítik, rendszeresen tesztelik.

De kissé elkalandoztunk a tabletes témától.

Amire én gondoltam csak annyi, hogy egyik kalapból megfogjuk a pénzt és átrakjuk a másik kalapba. Ezentúl nem szürke, hanem barna kalappal köszönünk. Hogy a pénz hanyad része a hasznos, nem tudom, de szerintem 'A' se rabol sokkal többet el belőle, mint 'B' teszi, erre eddigi tapasztalataim szerint valamiféle belső szabályaik vannak a haramiáknak. Így az átszervezési egyenletből a harácsrész kiesik, számolhatunk a nettóval. Azaz ugyanaz a pénz, ugyanannyi betölthető munkahely, miegymás. :)

A lényeg: Van egy csomó jó szakemberünk, soknak munkája sincs, vagy elveszteni készül (felsőoktatás...) Sokan esetleg egy szebb világ reményében, akár némi vatikáni valutáért (=Isten fizesse meg kamattal) besegítenének az érdemi átállásban. Vannak egész jó GNU-s csapataink,

vannnak kiváló egyetemi kollégák is, phd-re, doktorira, miegymásra várva... Itt a lehetőség, hogy terjesszék az igét. És szerintem tennék is, ha a minimális kereteket tisztességesen megteremtik odafenntről ehhez.