Ha telefonokat, táblagépeket szeretnék készíteni, tervezni, fejleszteni, milyen szakmát válasszak?

Az a baj, hogy az általad felsorolt 3 dolog: készíteni, tervezni, fejleszteni, egyből szöges ellentétben áll egymással.

A készítő áll a gyárban a futószalag mellett és csavarozza össze az alkatrészeket.

A tervező elmegy ipari formatervezőnek, tanul ergonómiát.

A fejlesztő pedig elmegy informatikusnak, programozónak.

Végre megtaláltam az emberem, én is ilyesmit akarok majd tanúlni, pontossabban egy saját céget szeretnék mint telefon márka és csinálni a saját telóimat

12 éves vagyok és én javítom ki a gsm boltosokat, én erre születtem, ezzel nekem is segítenének majd a válaszolók

Az iskola csak egy dolog, ezen belül szakosodni ia kell később mindkettőtöknek!

Ebben a korban több irányban indulhattok el: Ez egyik lehetőség, ha valami elektronikai alapszakmát tanultok ki először, pl. elektronikai műszerész, számítógép műszerész szakközépiskolába mentek. Ezek a sulik főként általános elektronikai ismereteket oktatnak, aminek segítségével sokmindent megérthettek a készülékek működéséről, tervezéséről, építéséről, szervizéről. Nyilván ha valami digitális elektronikai szakmát választotok, több átlapolódás lesz, mint ha általánosat.

Ha pl. robotokat szeretnétek építeni, szervizelni, akkor a mechatronikai szakmát javaslom, mert abban van egy kis programozás, egy kis elektronika és egy kis gépészet is.

Sajnos ezek a kevert szakmák nem adnak olyan mély ismeretet, mintha ezt a három szakmát egymás után elvégezné valaki, vagy három ilyen végzettségű ember összeálna és egy közös céget alapítana, viszont sok felesleges, tölteléktárgyat is meg lehet úszni...

A középsuliban a szakmai tanárok hatékony segítséget adhatnak, hogy a választott szakterületen jobban tudjatok boldogulni. Szoktak szervezni szakköröket, illetve egyes helyeken délutánonként be lehet menni és kicsit "maszekolni" a benti eszközökkel, műszerekkel. Ez jó dolog, hiszen otthon átalában nincs sokmilliós műszerpark, gépészműhely, panelmaró gép, stb. :)

Ezekről a lehetőségekről beíratkozás előtt érdeklődjetek feltétlen a választott suliban, illetve oda járó ismerős diákokat is kérdezzetek meg, a nyílt napokra menjetek el és ott is kérdezgessetek sokat! A tananyag hatalmas, de ennek kisrészét találjátok majd célirányosnak. Ettől ne ijedjetek meg, ennek később vehetitek még hasznát, ha jelenleg nem is értitek, mi értelme van. Sajnos sok az értelmetlen, töltelék, vagy elavult anyag is ahelyett, hogy korszerű ismereteket oktatnának! Ezt meg tudni kell kellő türelemmel elviselni és a délutáni "maszek" alkalmakkor szorgalmasan kipótolni. Szerintem ez a maszek gyakorlat többet ér, mint az egész suli!

A középsuli után irány a BME,(műegyetem) pl. a villamosmérnöki kar. Rohadt nehéz lesz és ehhez a középsuliban is kiváló tanulónak kell lennetek végig, hogy bírjátok cérnával. Ezután viszont akár saját céget szeretnétek alapítani, akár munkát kerestek, jó eséllyel indultok!

Fontos, hogy megértsétek: a hobbi és a professzionális munka nem ugyanaz, bár ebben a korban még hajlamos az ember összekeverni a dolgokat. De van a munka, ami pénzt termel és van a hobbi, ami örömet okoz. Ha a kettő megegyezik, a mai hajtós világban gyakran megundorodik az ember tőle, ami nagyon szomorú dolog. :( Az, hogy otthon elgépészelgeted a telefonokat, számítógépeket, vagy esetleg már terveztél is ilyet magad, az nem jelenti azt, hogy ebben a szakmában fogsz tudni elhelyezkedni, főleg nem tisztességes fizetésért. Ezért érdemes a fenti utat választani. Ha viszont akkora zseni vagy, hogy jobbnál jobb gépeket, telókat tervezel és építesz önállóan, mindenféle suli nélkül, akkor a középsulitól egész biztosan nem fogod magad sokkal okosabbnak érezni, mert megtanultad saját magad képezni. Ilyenkor úgy kell felfogni, hogy szélesebb lett a látóköröd, ami később jól jöhet. Ettől függetlenül a boldoguláshoz végzettség, papírok kellenek. Kellő papírok hiányában eleve nem alapíthatsz céget, ha nincs minimum egy, szakképesítéssel rendelkező alkalmazottad. Az adóhivatal nem engedi. Ha munkát keresel, legfeljebb forrasztó, vagy szállító segédmunkásnak vesznek fel egy elektronikai üzembe.

Magyarán: tanulni legtöbbet önállóan lehet, erre ott a könyvtár és az internet, meg a gyakorlat. Céget alapítani, munkát keresni meg kell a papír, azaz a szakiskola, ami egyfajta világnézetet, rálátást is ad a dolgokra.