Tényleg ennyire kb. elvégezhetetlenül nehéz lenne az egyetem?

"Ha ez nem igaz, akkor ezen az oldalon miért irkálják egyesek folyton?"

Mert ez itt az internet, ahová mindenki azt ír, amit akar.

Kb egy egyetemi vizsga 1 érettséginek felel meg. Tehát amit középsuliban nagyjából 4 év alatt végigszenvedtek matekból azt az egyetemen 3 hónap alatt letolják. Nincs 5x átvéve minden.

Nálunk pl olyan volt, hogy matekból kaptunk 100-100 tételt meg definíciót aztán vizsgán kértek belőle 10-et, ha ebből nem érted el az 50%-ot akkor a többit meg se nézték. Kellemes része meg az volt, amikor egy ÉS helyett VAGY szót használtál és a 3 pontos tételből levont emiatt 1 pontot.

Voltak mások is. Volt olyan ahol 70%-ra adták meg a 2-est, DE ezt csak akkor kaptad meg ha minden kérdésre legalább 50% pontot kaptál. Tehát ha 1 kérdés kuka volt, akkor bukta a vizsga.

Volt vizsga ahol beugró volt, aztán a társaság 40%-a ugrott be és a tanár megszólal, hogy most jó sokaknak siekrült.

Szóval ja, vannak ilyenek. Nem kell zseninek lenni, de nem tolnak alád mindent mint középsuliban. Voltak nagyon penge szaktársaim az első félévben akik matekból, fizikából stb. k..va jók voltak, mert jó volt a középsuli az egyetemen ahol meg leszarták őket sorra megbuktak.

BTK-t végeztem, és én is jártam olyan tanárhoz is, akinél volt beugró, de a legtöbbnél ilyesmi szóba se jött. Mázli is kell hozzá, az is biztos...

De a legfontosabb az, hogy csak akkor menj egyetemre, ha valóban napi kb. 8 órában inkább tanulni akarsz (mégpedig azt is tudod, hogy mit!), nem csak várni, hogy tanítsanak - és nem inkább dolgozni.

Ha még nem tudod, hogy mit is akarsz, akkor ne egyetemre menj, hanem előbb kóstolj bele, hogy milyen az élet diploma nélkül (vagyis menj el egy-két évre dolgozni) az majd motivál! :)

Előbb tisztázd magadban, hogy mi az, amit akkor is hajlandó lennél tanulni, ha nulla segítséget kapnál hozzá - és olyan szakra menj, ahol azt tanulhatod. Akkor max. kellemesen csalódhatsz a tanárokban - ugyanis nagyon is jók is vannak köztük (de nekik tényleg nem az a dolguk, hogy könyörögjenek, hogy csináld, hanem csak mutatják az irányt, a gesztenyét meg saját magadnak kell kikaparnod).

Én azt gondolom, hogy nem, csak meg kell tanulnod jól beosztani az idődet. Minden évre jut néhány nehezebb kurzus, de azokkal is meg lehet birkózni.

Egy magyar-angol tanárszakos hallgató

Nem egyszerű, szaktól is függ. De ne arra alapozz már amit ide olyan emberek írnak akiket nem is ismersz. Honnan tudod hogy van diplomája? Mindig azoknak nagy a szája, meg azok a megmondó emberek akiknek fogalmuk sincs semmiről, és tapasztalatuk se.

Ne félj, majd valahogy megcsinálod, meg majd látod, amikor benne leszel. Mert amit most csinálsz, az duplán aggódás… Ha eléd kerül a szituáció, valahogy megoldod. Ennyi.

"Nem egyszerű, szaktól is függ."

Hát igen, szaktól is - na de ugyanaz a szak is lehet egyeseknek könnyű, másoknak meg direkt nehéz...

"ne arra alapozz már amit ide olyan emberek írnak akiket nem is ismersz"

Ezzel egyetértek.

"Mindig azoknak nagy a szája, meg azok a megmondó emberek akiknek fogalmuk sincs semmiről, és tapasztalatuk se."

Nem, nem mindig. A diplomások, hozzáértők és tapasztaltak között is vannak nagyszájúak.

"Ne félj, majd valahogy megcsinálod, meg majd látod, amikor benne leszel. ... Ha eléd kerül a szituáció, valahogy megoldod."

Hát vagy nem... Nem tudhatjuk, hogy milyenek a képességei, mennyire szorgalmas, kitartó, mennyire bírja a kritikát, mennyire veszi szívére a dolgokat, mennyire stresszel, mennyire maximalista, stb...

18, ez elég negatív hozzáállás, plusz tényleg nem értem minek kell előre szétstresszelnie magát valakinek. Ha majd odakerül és nem megy neki, akkor legeslegvégső esetben kibukik.. akkor majd kitalál mást.(De azért ahhoz nagyon sokat kell tenni, hogy így történjen.. azért ha valaki év közben odateszi magát, aktív a gyakorlatok alatt, eleve máshogy álnak hozzá, ami előny. Ilyen sincs, hogy 99%-ra adják meg a kettest.)

De ennek így semmi értelme, hogy előre ezen idegesíti magát, amikor még fel sem vették, még el sem kezdődött.

Kérdező, a poszt alapján az jön le, hogy a családtagjaid is beléd raktak egy jó adag megfelelési kényszert, ami megint csak plusz stresszfaktor.

"legeslegvégső esetben kibukik.. akkor majd kitalál mást"

Csakhogy akiben nincs meg ez a lazasag, az nem csak kibukik, hanem közben esetleg bele is betegszik. Annyit meg nem ér. Ezért érdemes meggondolni, hogy nem jár-e jobban, ha inkább valami szakmát tanul, bele sem vág az egyetembe. Nem attól függ a boldogság, hogy van-e valakinek diplomája. Meg az anyagi jólét sem.

Egyelőre olyan valakiről van szó, aki nagyon fél, sőt retteg, ne felejtsd el. Előbb jusson el odáig, hogy ne féljen.