Karrierváltás SNI-s gyerek mellett: Melyiket választanátok?

Vagy tovább merülnék az auti témába, tehát első, vagy harmadik. Vagy ellenpontként a látszólag legtávolabbit, a negyediket választanám, mondván, hogy az kikapcsol, vagy újat hoz a mindennapjaimba.

Szintén autista (aspergeres) gyerek szülőjeként azt tanácsolom, a gyógypedagógiát válaszd. Gyermekem már egyetemista, nagyon jól mennek neki a tanulmányai de időnként gyógypedagógus és pszichológus segít neki a mai napig. A gyógypedagógiát elvégezve még tudsz tovább szakosodni autizmus felé és ez relatíve rövid idő alatt elérhető. A pszichológia egy jóval hosszabb út, és nagyon magas pontszám kell a bekerüléshez is. Alapképzésben csak viselkedéselemző diplomát kapsz,amivel pl.HR területen tudsz elhelyezkedni. Ráadásul az alapképzésben nagyon sok olyan tantárgy van (statisztika, biológiai pszichológia, kutatásmódszertan), aminek latszólag köze nincs a pszichológiához (nyilván van,de ez akkor,amikor tanulnod kell,még nem egyértelmű). Az autizmus szaktanácsadói képzésről nem sok ismeretem van,ezért ahhoz nem tudok hozzászólni. Mindenesetre ha úgy érzed,hogy váltanod kell, hajrá, vágj bele! Sokan jönnek rá egy megváltozott életszakaszban, hogy nincs már kihívás az eddigi munkájukban, ilyenkor érdemes új utakat keresni. Sok sikert kívánok neked!

Gyógypedagógia. Eltén belül rengeteg irányba lehet specializálódni, autizmusra is. Pszichológia nagyon nehéz és nem leszel automatikusan pszichológus 4 év alatt, minimum 3-4 év kell még ráépülésnek.

4 önköltséges annyira nem sok pont. De 2 emelt érettségit is tud duplázni. Kommunikáció és médiatudományra is rengeteg pont kell, lehet van már 2 jól sikerült emeltje, amit itt is tud hasznosítani.

Nem a pontokról beszélek.Az egyetemen nem egyből választ az ember szakirányt a gyógypedagógián belül,hanem x félév után ( egyeteme válogatja).Az ELTE-n pedig a legnépszerűbb szakirányokra, mint az autizmus, oda az addigi félév átlagai alapján sorolják be a legjobbakat.