MI NEM BÜFÉSZAK? (kérdésed túl rövid, a magyarázatod hosszú)

Én csak azt nem értem, hogy a "büfészakkal" tulajdonképpen az oktatás színvonalát minősítik, vagy azokat akik odajárnak?

Mert, ha az oktatást... arról sajnos nem az egyszerű halandó diák tehet, de még jó, hogy kihasználja a sok szabadidejét és ÉL. Ez tényleg nagy bűn.

Azt viszont szerintem nem lehet az ember szemére vetni, hogy könnyebb suliba fogott, ha egyszer nem olyan génekkel áldotta meg a sors, hogy úgy fogjon az agya, mint egy mérnöknek. Ettől még biztos ezer dolgot jobban tud csinálni, mint egy mérnök. Pl megírni egy verset vagy elemezni azt. Ez miért alacsonyabb rangú, mint megtervezni egy hidat?! Nem csak anyagból vagyunk hanem lélekből is... azaz a kultúra is éppúgy részünk, mint a világ, amit megteremtünk magunk körül.

És közel sem biztos, hogy az, aki elvégez egy "büfészakot" ne tudna elvégezni egy mérnök szakot is pl... csak épp nem abba az irányba húzza a szíve. Van ilyen.

Az első 20:29-es válaszoló jár a legközelebb az igazsághoz.

Én is reálos szakra járok, de szerintem azért a BTK-s karokból lettek a büfészakok, mert a legtöbb "fingom sincs, hogy mit akarok csinálni, CSAK LEGYEN EGY DIPLOMÁM" mentalitású emberke ezekre a helyekre jelentkezik, mert "jól hangzik". És mivel a fő cél a diploma és NEM A TUDÁS megszerzése, ezért lesz@rják a tanulást, majd a vizsgaidőszakban bele-belenéznek a jegyzetekbe és átcsusszanak valahogy.

Ott is vannak "normális" emberek, de a legidegesítőbbek is ezekre a helyekre járnak, melyek prototípusa:

-oda és vissza van a magától, csak azért mert "ő egyetemista";

-a bölcsész szakokon egyes emberek azt hiszik, hogy ettől automatikusan bölcsek lesznek és ezt hangoztatják is;

-indokolatlan latinizmusokat próbálnak a köznapi beszélgetés során is használni, de sajna, ez nem mindig sikerül nekik;

- azt hiszik, hogy a más karokra járó emberek nem olvasnak irodalmi műveket és nem járnak színházba, ezért műveletlen tuskók (Ugye, 20:37-es válaszoló? Amúgy abban egyetértek veled, hogy a kocsmákban arányaiban több művelt ember található, mint a büfészakok hallgatói között). Pedig pl. az én (nem BTK-s!) csoportomban, az emberek negyedének van színházbérlete...

- az a tévképzetük van, hogy mások azért hívják őket büfészaknak, mert irigyek rájuk;

- az viszont természetes reakció, hogy az egyetemisták többsége azt hiszi, hogy ő van a legnehezebb/legkirályabb szakon, ezért ezt nem is rovom fel nekik.

Ismétlem, nem az összes BTK-s hallgatóról beszélek, csak egy bizonyos csoportjukról.

Még megjegyezném, hogy sajnos, azt veszem észre, hogy az utóbbi időkben (mivel egyre inkább zuhan a felsőoktatás színvonala, mert egyre több a főiskola/egyetem, de egyre kevesebb a diák, ezért szinte akárki bejut), hogy más karokon is kezdenek megjelenni ezek az emberkék, ezért egyre több szak "büfésedik el".

20:29-es vagyok.

Nagyon logikus a gondolkodásom, mindenben a rendszert, logikát szeretem.

Emellett imádok olvasni, rengeteget is szoktam, rendszeres könyvtárlátogató vagyok.

Nagyon érdekelnek az új technológiák is.

Adott volt, hogy informatikus könyvtárosnak jelentkezem.

Olyan a szak, hogy minimális tanulással is meg lehet csinálni, de rengeteg olvasnivaló van, amit ha mindent elolvasol, akkor azért az sok idő.

Én speciel nem a "csak legyen egy diplomám" típusú egyetemista vagyok, de tény, hogy sok ilyet ismerek. Engem maga a rendszer érdekel.

Más kérdés, hogy kicsit mellényúltam, mert ez a szak nem teljesen fedi le az érdeklődésem. Ezért most hálózatokkal foglalkozom és ha megcsináltam az alapképzést, akkor átváltok inkább infóra :)

"Pl megírni egy verset vagy elemezni azt. Ez miért alacsonyabb rangú, mint megtervezni egy hidat?!"

Ezt most ugye nem komolyan kérdezed?

De, komolyan kérdeztem.

A kultúra maradandóbb, mint az épített örökség. A kultúra a lelket formálja, az embert emberré teszi. Az épített környezet csak használati tárgy.

Nem azt mondtam, hogy egyforma nehézségű a két dolgot megalkotni, hanem hogy nem értékesebb az egyik a másiknál. Persze a mai világban csak az az értékes, ami pénzben sokat nyom... elég szomorú.

na ideje lenne végiggondolni, mit ír a másik. a büfészak leginkább azért büfészak, mert félgőzzel is el lehet végezni. ha valaki nem törekszik a tudásra, az is lehet pl andragógus. át lehet csúszni a vizsgákon. ezt próbáld meg pl mérnökin, jogin, orvosin stb. igen, a szabad péntek két féle célt szolgál aki pl magyartanár akar lenni, gyarapítja a műveltségét, aki meg bulizni akar a hétvégén vesz vmi göncöt. utolsó mellesleg szeretném mondani, h a "civilizációk", kultúrák, nyomot hagynak maguk után pl írásos és egyéb nyomokat. ha azt vesszük nem írott nyom a colosseum. mégis valaki felépítette...

a büfészakokat dicsőítőknek meg szeretettel üzenem, hogy attól, hogy valaki mérnök, gyógyszerész v technikus még nem feltétlenül szakbarbár, csak inkább valószínű.

A mérnökök is könyvekből tanulnak.... szóval lehet elemezni, hogy a tyúk volt előbb vagy a tojás.

Egyébként meg szerintem mérnök szakon is, akiknek jobban fog az agyuk, azok buliznak hétvégén, akiknek meg kevésbé jól fog, az tanul akkor is.

Párom építőmérnöknek tanul. Minden vizsgája 5ös... sőt abból a tárgyból is 5öst ír, amin mindenkit meghúz a tanár. Még sincs elszállva magától és értékeli az én bölcsész diplomámat. És emellett van ideje dolgozni is, meg leereszteni is. Plusz önfenntartó.

Szóval szerintem se a bölcsész se a mérnök ne szálljon el magától. Egy mérnök valszeg megőrülne, ha annyi nevet meg fogalmat meg elméletet kéne megtanulnia, mint egy bölcsésznek. És egy bölcsész akkor is tanul, amikor épp nem tanul... folyamatosan ismereteket gyűjt az őt körülvevő világról. Valszeg sokkal jobb emberismerettel rendelkezik mint pl egy mérnök.

Nem véletlenül mondják pl az informatikusokra, hogy kockák. Többségük kettőt se tud mukkanni.

Ez kb olyan, mint különbséget tenni fizikai meg értelmiségi munka között. Ugyan mi értelme? Amikor mindkettőre szükség van és a maga nemében mindkettő nehéz, és valszeg aki értelmiségit végez beletörne a bicskája a fizikaiba és fordítva.

Végül pedig mérnöki szakokon is át lehet csusszanni a vizsgákon kevesebb tanulással. De mivel nyilvánvalóan egy mérnöknek felelősségteljesebb munkája lesz, mint egy bölcsésznek (na meg a honoráriuma is kb 3x akkora lesz), érthető hogy többet követelnek tőle a vizsgán. Nem is értem ezzel mi a gond.

De majd ha a bölcsész végzettségűek is megkereshetik a nettó 400ezret, biztos magasabb elvárások lesznek a vizsgákon is...

Én még a híd vs. versírás témához szólnék hozzá:

"A kultúra a lelket formálja, az embert emberré teszi. Az épített környezet csak használati tárgy."

Nem is tudom, hogy vajon miért tesz emberré valakit egy olyan vers, amit valaki bedrogozva/bepiálva írt, és utólag magyaráznak bele mindenféle hülyeséget... Azt pedig kifejezetten "érdekesnek" tartom, hogy ebből az elemezgetésből valaki még meg is tud élni (pl. "Ady kutató"). Ennyi erővel lehetne főállásban Rambó vagy Avatar forgatókönyveket is elemezni, hogy milyen "mélyebb mondandójuk" van. Az irodalom pár száz évvel ezelőtt a mostani filmek szerepét töltötte be, azaz főleg szórakoztató jellege volt (tartalmazhatnak a művek burkolt vagy nyílt kritikát az adott rendszer iránt, de ez néhány mostani filmről is elmondható). Az írók/költők életrajzának elemzése pedig majdhogynem annak felel meg, hogy mostanság melyik "celeb" kivel feküdt össze miközben XY filmet forgatták...

Oda akarok kilyukadni, hogy az írók/költők nem végeznek hasznosabb munkát mint a mostani filmesek vagy más szórakoztatóipari dolgozók. Azt elismerem, hogy szükség van rájuk, de minden más felé emelni őket már kicsit túlzás. Azok az emberek, akik pedig az ő tevékenységükkel foglalkoznak, "elemzik" pedig végképp semmilyen hasznos munkát nem végeznek a társadalom számára: nem lesz fedél senki feje felett, nem lesz élelem az asztalon, nem lesz gyógyszer a betegségekre, nem lesz télen meleg a lakásban és semmilyen más módon sem könnyítik meg az emberek életét.

Az lehet, hogy egy híd nem áll örökké, de a hozzá szükséges technológiai ismeretek legalább addig fennmaradnak, mint az irodalmi művek. Sőt, a hidak bizonyos tekintetben művészeti alkotások is, elvégre a funkcionális szempontok mellett sok híd esztétikai élményt is nyújt.

Az pedig nem jó példa, hogy a "mérnökök is könyvekből tanulnak", mivel nem szépirodalom van azokban a könyvekben, hanem valódi tudomány, melyet nem költők írtak, hanem tudósok. Vagyis a könyv csak adathordozó, és ebből nem lehet semmilyen következtetést levonni a tartalmára. Mai példával élve: egy DVD-n sem csak programok és filmek lehetnek, hanem lehet rajta több száz kötegnyi szépirodalom is...

Vagyis elég erős beszűkültségre vall (elnézést az erős kifejezésért, de ezen tényleg kiakadtam) a könyveket a költészettel és irodalommal azonosítani.