Miért akarja valaki minden áron, hogy a gyereke rogyásig tanuljon?
Már általános iskolában is szinte minden nyavalyás szakkörre beíratta "minél többet tanul annál jobb" alapon, a sok éves nyaggatás hatására a gyerek megutálta a tanulást, már az iskolában sem úgy teljesít mint előtte. Nagyobbik gyerekével ugyanezt csinálta illetve csinálja, ott a nyelvvizsga illetve egyetem az amit erőltet holott a srác nem buta, remek üzleti érzéke van pl. Ugyanakkor az anya maga az élő példa hogy hiába a sok tanulás, pár év után mindent elfelejt és kitörölheti a végzettségével.
Mi a véleményetek erről?
Nekem az a véleményem, hogy a tanulás még senkinek sem ártott meg.
Persze, irreális elvárásokat h*lyeség támsztani, meg mondjuk azon rugózni, hogy 1-1 alkalommal becsúszik egy 3-as vagy büntetni stb. De van, aki azt is személyes sértésnek tartja, ha a 4-5-öt hoznia kell(ene) a fő tárgyaiból.
“ ott a nyelvvizsga illetve egyetem az amit erőltet holott a srác nem buta, remek üzleti érzéke van pl.”
Mi az, hogy “holott”? Éppen AZÉRT akarja a szülő egyetemre küldeni a gyereket, mert nem buta és remek üzleti érzéke van.
Azt írtad minden szakkörre elküldte. Mondjuk ha túlterheli az nem jó, a teljesítmény rovására megy.+ Gyorsan kiég.
Amúgy hogy teljesít a gyerek?
Mert ha nagyon okos és hármasai vannak akkor persze hogy nyaggatja.
Én is “gyerektuningolós” szülő vagyok. Mindenféle szakkörre nem küldöm őket, viszont nyelvvizsga- és felvételi előkészítőkre igen, sportolni igen, és rendszeresen tanulok is velük (van, amelyikkel minden nap).
Egyfajta köztes álláspontot képviselek, mert nem versenyeztetem őket minden tárgyból, nem is iratom be őket minden szir-szarra, de azért napi szinten foglalkozom velük, odafigyelek rájuk. Még az egyetemistákra is.
Sok szülő túlzásnak tartja még azt is, amit én csinálok. “Legyen a gyereknek gyerekkora” meg egyébb bullshiteket mondanak. Oké, legyen – az övéknek. Nem tudom, abban mi a jobban “gyerekkor”, ha egy gyerek 3-4-es tanuló, már 10 évesen lemarad matematikából, de oké. Tényleg lesz@rom, más hogyan cseszi el a gyerekei életét.
De amit én adni tudok a gyerekeimnek: a TUDÁST, a munka szeretetét és megbecsülését, önbizalmat, ambíciókat, hogy egészséges felnőttek legyenek. Az összes gyerek jó gimnáziumba jár(t), top egyetemekre, és amelyik már dolgozik, annak remek karrierje van. De nem is ők nyafognak itt a karrier rovatban, hogy már 9 hónapja nem találnak munkát stb.
Mindenki úgy cseszi el a saját gyerekei életét, ahogy akarja. A normális szülő foglalkozik a gyerekeivel.
6os. Persze ez lenne a cél amit írsz, csak vannak szülők akik nem találják el a megfelelő arányt a tanulás és a játék között
Ők az egyik tanítványom most 6.os és novemberben már ki volt égve. Anyuka el akar érni nála egy négyes közeli átlagot, csak szegény erre elég nehezen képes.
Igazából ezt azért írtam, mert én azt tapasztalom, hogy a gyerekükkel sokat tanulós szülők gyakran nagyobb kárt okoznak, mint amenyi a "haszna" a dolognak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!