Miben kulonbozik egy maganiskoka az allami iskolatol?

A fő különbség az, hogy nem kötelesek az államilag előírt tanmenetet követniük, tehát sokkal nagyobb szabadsága van az iskolának és az iskola tanárainak is.

Az állami azért annyira nem rossz, de a jótól nagyon messze van. Ha azt szeretnéd, hogy a gyerekedből nagyobb eséllyel válhasson valaki, akkor érdemes meggondolni a magániskolát, ami azért nem 2 forint.

Az helyből féligazság, hogy nem kell államilag előírt tanmenethez igazodniuk: kell, csak lazábban, a saját pedagógiai módszereikhez szabhatják, hogy hogy tanítják meg a gyerekeknek a honfoglalást, a Himnuszt, a Szózatot, József Attilát, de végső soron ugyanaz a kötelező tananyag (hogy azon túl tanítanak-e többet az már egyéni választás függvénye). Elég csúnya lenne, ha magániskolák az állami kerettantervet figyelmen kívül hagyva működnének és az ott végzett diákok mondjuk nem tudnának sikeres érettségit tenni, mert nem tanították meg nekik azt, amit az állami intézménybe járó társaiknak. Ez úgy működik, hogy a Waldorf iskolák pl. elküldik a saját kerettanterveiket az oktatási sóhivatalnak, ott megszakértik és jóváhagyják, de a kötelező elemeknek egyeznie kell az állami iskolákkal, szóval ha hiányosságot találnak benne akkor kötelezik a magániskolát a kiegészítésre vagy módosításra. De sok tantárgy esetében egyáltalán nem is akarnak eltérni - vagy mert macerás lenne, vagy mert egyszerűen nem is akarják átszabni pl. a technika vagy kémia tárgy tanítását.

Éppen ezért teljesen felesleges azt várni, hogy a magániskolából majd okosabb gyerekek fognak kikerülni - a magyar iskolarangsorok elejében szinte csak állami és egyházi iskolákat találni, s elég gyenge érv lenne arra hivatkozni, hogy ez azért van, mert a magániskola új dolog, hiszen Budapesten már a rendszerváltás óta működik azért pár tucat ilyen intézmény. Az angolszász világban lehet, hogy van a magániskolának valamiféle kapcsolatépítő jellege, s mindig onnan kerül ki az elit, de a mi pedagógiai rendszerünk sokkal közelebb áll az olasz, német és osztrák mintához (hisz utóbbival együtt fejlődött). Itt ritkán van haszna a magániskolának. Vegyük is számba melyek ezek:

1) Akkor jó a magániskola, ha az van legközelebb. Pl. falusi kisiskola bezárt, magániskola alapíthat tanulócsoportot a községben, így egy bizonyos összeg fejében nem kell 10-20 kilométerre eljárkálnia a gyerekeknek egy esetleg túlzsúfolt intézménybe ami nincs is felkészülve a fogadásukra, hanem a tanárok jönnek a gyerekekhez mondjuk a művelődési ház egy bérelt szobájába.

2) Speciális nevelési igények kielégítése. Fontos, hogy ne az legyen választva, ami a szülőnek tetszik, hanem amire a gyereknek szüksége van. Nem kell egy gyereknek értelmi fogyatékosnak lennie ahhoz, hogy egyszerűen jobban feküdjön neki egy lazább, kötetlenebb iskolai forma.

3) Ha olyan rendszertelen a család életmódja, hogy az állami intézmények nem tudnak elég rugalmasan alkalmazkodni. Pl. a szülők élsportolók vagy diplomaták, akik egész évben utaznak.

Miért NE VÁLASSZUNK magániskolát:

1) Mert azt hisszük, hogy segítünk vele a gyereknek. A magániskola-marketing ősidők óta arra épít, hogy mindig van egy csúcsszuper hiper-modern pedagógiai módszer amit valami nagyon menő tudós dolgozott ki, s mi ebben az iskolában pont ez alapján a módszer alapján tanítunk, a többi iskola pedig csak azért nem vette át még ezt a módszert, mert annyira új, hogy nálunk is idén lesz bevezetve. Magyarán egy mosópor-reklám érvrendszerével el lehet adni a szülőnek mindenféle magas tandíjakat akár áltudományos bizonyításokkal is. Sajnos vannak olyan szélhámosok, akik a szülők naivitásából élnek - sőt, jól megélnek.

2) Mert meg akarjuk óvni utódunkat a durvább gyerekekkel való érintkezéstől, szociális kudarcoktól. Nagy öngól - a tipikus "az én gyerekemnek a legjobb jár" gondolkodás hibája. Nem tudod megválasztani a társait, s hogy a barátai milyen családi háttérből jönnek, csak egy társadalomtól elszeparált burokba tudod zárni. Jó ez? A neveléstudományban általános egyetértés van arról, hogy nem.

3) Mert a saját, szülői hozzáadott értékünket akarjuk kiváltani. Ez meg a másik véglet: a magániskola azzal az ígérettel kecsegtet, hogy extrém hosszú tanítási napokat szervez amíg mi vígan élhetjük az életünket, a gyermek pedig magától felnevelődik anélkül, hogy nekünk sok dolgunk lenne vele. A magániskola semmivel sem tud többet hozzáadni a jó családi közeghez, mint egy állami - sőt, egy ilyen elitista közegben még talán több szeretetre és odaadásra is van szüksége a gyereknek a szülők felől.