Problémáim adódtak pályaválasztásban. Tudnátok kérlek véleményeket, tapasztalatokat, esetleg tanácsokat adni? (többi lent)
Eddig évek óta az általános orvosi volt a cél, mivel szerettem a bioszt és a kémiát, és ebből ez "adódott".
Viszont most az utóbbi évben teljesen megutáltam a kémiát, és már nem igazán szeretném tovább tanulni. Nagyon sok nekem benne a számolás, ami egyébként sem az erősségem, nem igazán kedvelem a matekot... Viszont a biológiát még mindig szeretem.
Másik kételyem az orvosival kapcsolatban, hogy tulajdonképpen én sosem akartam konkrétan orvos lenni, és szerintem egy ilyen nehézségű szakhoz szükség van egy bizonyos szintű lelkesedésre és elhivatottságra a szakma iránt, hogy az ember végig tudja csinálni azt a 6 évet.
Na és itt jön képbe a 3. kételyem, hogy oké 6 év az osztatlan képzés, de utána még a rezidencia, aztán a szakosodás, és leszek vagy 30 éves, mire praktizálhatok.
Az utóbbi hetekben, hónapokban 2 szakot találtam, ami kapcsolódik a bioszhoz és érdekelne: a pszichológia és a gyógytornász.
És igen, tudom, hogy a pszichológia jelenleg egy elég túlképzett szakma, és nehezen lehet elhelyezkedni, illetve azzal is tisztában vagyok, hogy a gyógytornászatot itthon nem igazán fizetik meg, de én nem ebben az országban tervezem a jövőm, hanem egy német vagy angol nyelvterületen. (Ismerem a röghöz kötés törvényét, de ezt úgy szeretném kivitelezni, hogy vagy megszedem magam az adott országban egy bizonyos év alatt, és utána jövök vissza ledolgozni, amennyit muszáj, vagy pedig félreteszek pénzt, és a határidőn belül visszafizetem az államnak a képzés díját.)
Ha viszont mégis maradnék az orvosi vonalon, akkor inkább fogorvosira mennék, ami tudom, hogy nem könnyebb, mint az általános, de ott 5 év után máris lehet praktizálni.
Tisztában vagyok vele, hogy ezt nem idegenek döntésére kellene bíznom, hanem nekem kéne tudnom, de kíváncsi vagyok olyanok véleményére, akik ezen szakok valamelyikén hallgatók, vagy esetleg ezeket a szakmákat űzik (pszichológus, gyógytornász, fogorvos, általános orvos).
Szeretném ezt eldönteni minél hamarabb... Legalábbis azt, hogy orvosi vagy nem orvosi, mert most leszek végzős, és a kémia faktot, ha nem kell belőle érettségiznem, leadnám, hogy tudjak a bioszra, illetve a kötelező érettségi tárgyakra fókuszálni.
Igazából nekem csak az lenne a lényeg, hogy egy olyan állásom legyen, amit élvezettel csinálok, de azért meg is lehessen belőle élni.
Előre is köszönöm szépen a kultúráltan leírt véleményeket, és tapasztalatokat! :D
válasza:Szia, én frissen diplomázott orvos vagyok. A következők jutottak eszembe:
- szerintem az kevés orvosira hogy szereted a bioszt, kémiát (vagy azt talán mostmár nem annyira), de azt hozzá kell tegyem, hogy a kémia aránya orvosin másodévtől meredeken csökken. Nem kellenek olyan szinten a számolások, mint gimnáziumban és az emelt érettségire
- a rezidensképzéstől kezdve te már dolgozol, praktizálsz, fizetést kapsz. Annyi, hogy "kezdő" vagy, tanulnod, gyakorolnod kell évekig. Szóval amit írtál az nem teljesen helytálló
- nem ajánlom se a pszichológiát se a gyógytornászkodást
- ez a "kimegyek és megszedem magam" azért nem szokott ám ilyen simán menni. Jól keresel kint, de a megélhetésed is drágább. Nem olyan egyszerű ám csak úgy meggazdagodni, orvosként több esélyed van/lenne rá, de az se készpénz vagy sétagalopp
Szia, köszi a válaszod!
Értem én, hogy nem lesz annyi kémia, csak tudod elgondolkodik az ember, ha a 11.-es kémián a jegyei zömében 2-esek, és több napon keresztüli, órákig tartó tanulással nem tud egy nyavalyás 3-masnál jobb jegyet összeszedni, akkor nem biztos, hogy az orvosi neki való... 🤷♂️
Másrészt pedig utánanéztem, és pl. Németországban, vagy Ausztriában az alapvető fontosságú dolgok ára legfeljebb 2x akkora, mint itt, viszont a fizetés körülbelül 4x akkora...
Nem az erősségem a matek, és ezek nyilván nem reális adatok, de ha tegyük fel, hogy például keresel havi 200 ezer forintot, és a havi kiadás pl 150 ezer, az rosszabb, mintha 800 ezret keresnél, és 300 ezer lenne a kiadás egy hónapban (persze euróból átszámítva).
válasza:A pszichológiával kapcsolatban hasonlókat tudok mondani, mint az első válaszoló az orvosiról. Az nagyon nem elég, hogy szereted a bioszt. Persze előny, mert a többség azért nem érkezik például emelt biosz érettségivel, márpedig a biosz tudás néha nagyon jól jön. De ez önmagában nem lesz elég. Kellő elhivatottság nélkül nem lehetetlen megcsinálni a diplomát, de a jegyeiden és/vagy a mentális állapotodon látszódni fog, ha nem akarod minden áron ezt csinálni. Mondjuk ez elég sok szakmáról elmondható, de erről is.
Ezen felül a pszichológiát ne úgy képzeld el, hogy te öt év egyetem után azt csinálsz, amit akarsz. Egy "sima", mesterképzést végzett pszichológus nem foglalkozhat például mentális problémákkal, és a saját praxis nyitása sem javasolt (még ha az anyagiak nem is jelentenek akadályt), mert az egyetemről kikerülve tulajdonképpen semmi tapasztalatod nincs. Sokan végeznek el gyakran többéves szakképzéseket is, hogy jobb vagy számukra kedvezőbb állást kapjanak. Nyilván nem ugyanaz a kategória, mint az orvosi, de bizonyos szakirányokhoz muszáj pluszban megcsinálni képzéseket. HR jellegű munkákhoz gyakran elég az MA, de egy pszichoterapeutának például 5+4+5, azaz 14 évig kell tanulni optimális esetben. Szóval nem olyan ez, hogy kilépsz az egyetemről diplomával a kezedben, és máris megrohamoznak majd a kliensek, úgyhogy a legtöbb pályakezdő itt sem keres túl jól.
A külföld pedig egy nagyon trükkös kérdés, mert kb. országonként eltérő, hogy milyen szintű pszichológia diplomával mit tudsz kezdeni. Van, ahol szinte mindenféle álláshoz muszáj mesterre járni, mint nálunk, és még az sem teljesen elég, máshol meg BA után lehet menni szakképzésekre. És akkor még nem is beszéltünk az esetleges nyelvi akadályokról, diploma honosításról, stb. Úgyhogy nem olyan egyszerű ez a külföld téma. Viszont ha komolyan ez a terved, akkor nagyon alaposan nézz utána, hogy a kiszemelt célországban milyen feltételei vannak annak, hogy az adott diplomával dolgozhass, és milyen munkát vállalhatsz vele, mert nem mindig egyeznek az országok követelményei.
Tudom, hogy most épp ez a célod ezzel a kérdéssel is, de szerintem nagyon alaposan gondold át, hogy mit szeretnél csinálni, mert egyik általad említett szakma sem olyan, amit kellő elhivatottság nélkül lehet végezni hosszútávon. Gondolkodj, hogy pontosan milyen jellegű munkát szeretnél végezni, ne csak azt nézd, hogy mennyi biosz van benne. Bocsi a hosszú válaszért, de remélem, azért tudtam segíteni egy kicsit. :)
válasza:Az utolsó válaszolót annyival egészíteném ki, hogy pont azért, mert alsó hangon 5 év a képzés és a java még csak utána kezdődik kemény pénzekért (szakképzés, módszerspecifikus képzések + ezekhez 250 óra önismeret) pszichológusokból nincs túlképzés, mert sokan lemorzsolódnak és végül nem helyezkednek el a szakmában vagy nem jutnak el addig, hogy praktizáljanak.
Pszichológus MA-val is el lehet helyezkedni, például a pedagógia szakszolgálatokba szinte mindig van felvétel, csak hát ott meg a fizu gázos.
válasza:Szia! Sajnos segíteni abban nem tudok, hogy mit válassz és egyik szakon sem tanulok a felsoroltak közül, de szerintem az orvosit ne válaszd ebben az esetben, én úgy látom/úgy gondolom, hogy mivel nagyon nehéz és nagyon hosszú idő, mire az emberből ténylegesen orvos lesz, ezért azoknak való, akikben tényleg nagyon erős a vágy és a lelkesedés, elhivatottság, hogy orvosok legyenek. Csak az, hogy szereted a biológiát és szeretted a kémiát, szerintem nem elég. Persze minden szaknál fontos, hogy legyél elhivatott, de talán az orvosinál még inkább.
Pszichológiához jól jön a biosz és fontos is, de azért az is alsóhangon 5 év (ugye csak a mester után kapsz pszichológus végzettséget, 3 év után csak viselkedéselemzőit), plusz a szakképzések. És ha külföldre akarsz menni, akkor pont a pszichológus egy olyan szakma, ahol nagyon-nagyon jól kell tudni és érteni a nyelvet, hiszen emberekkel kommunikálsz nap, mint nap az életükről, érzéseikről.
De szerintem így ne menj orvosira és így le is adhatod a kémiát, ha utálod.
válasza:Ha a biosz érdekel, miért nem nézelődsz valamilyen agrár szakmai irányba? Mezőgazdaság, állattenyésztés elég sok szálon kötődnek a biológiához és rengeteg féle lehetőség van bennük, akár agrármérnök, kertészmérnők, egyéb irányokban is.
Az egészségügy akár orvos, akár pszichológus, akár gyógytornász irányokat nézed, alapvetően az emberek segítéséről szól, amihez nem árt megfelelő eltökéltség. Viszont, ha ez meg van benned, akkor nem feltétlenül kell orvosnak lenned, vannak alacsonyabb, könnyebben elérhető szintek is, ahonnan akár továbblépni is könnyebb lehet.
Egyébként a biosz érdeklődés nem árt a sport, táplálkozás vonalon sem, amik elég népszerű területek, amiken elég sokan jól meg is tudnak élni - bár valószínűleg kevésbé van belőle hiány, mint orvosból és egészségügyi dolgozóból.
A külföldi megélhetés egy kicsit összetettebb annál, hogy mi mennyibe kerül egyik/másik országban, mert pl. vannak lakbérek és egyéb költségek is, amiket figyelembe kell venni megélhetés szempontjából.
Ezt a beszélgetést érdemes lehet meghallgatnod a témában:
Köszönöm szépen mindenkinek a segítséget!
De döntöttem, leadom a kémiát és nem megyek orvosira... Lehet, hogy most ez tűnik a legegyszerűbb megoldásnak, de szerintem jobb, ha az ember most ébred rá, hogy ez nem neki való, mintsem néhány év után az egyetemen. Tényleg nem vagyok annyira oda a szakmáért, hogy ennyi időt és energiát szánjak, hogy egy olyan hatalmas mennyiségű anyagot megtanuljak (persze tudom, hogy máshol se kevés, de azért nem annyi, mint az orvosin).
Az agrár irányért egyébként nem igazán vagyok oda, mindig is inkább az emberi testet szerettem a biológian belül... A növények, gombák és az ökológia nem igazán érdekel, az állatok még talán.
A gyógytornász és a pszichológia szak között még nem döntöttem, nagyon sok a pro és kontra, de arra még van februárig néhány hónapom, hogy eldöntsem.
válasza:Csatlakozok az #1-höz. Amellett, hogy azt nézed, hogy mi az a tantárgy amit most szeretsz és jól megy, sokkal fontosabb, hogy mi az amivel úgy érzed, hogy jól és szívesen tudnál foglalkozni hosszú időn keresztül. Én pl imádtam a törit, abból is emelteztem, de végül nem bölcsészet irányába mentem, hanem gyógytornásznak, mert hiába szerettem a törit, hivatásnak inkább ezt tudtam elképzelni magamnak.
Azt se felejtsd el egyik segítő szakmánál sem, hogy a biosz-kémia-fizika stb mellett legalább olyan hangsúlyos lesz a későbbi munkád minőségére az, hogy mennyire tudsz emberekkel bánni.
válasza:#8 és #9 én alapvetően egy empatikus, emberszető egyénnek tartom magam, aki szeret segíteni másokon, és sokszor (bár ez nem mindig jó) mások kedvéért háttérbe szorítja az érdekeit. Az, hogy a biológiát emelt szinten tanulom, és érdekel az embertan, az nem azt jelenti, hogy én ennek a tárgynak a megszállottja vagyok, ez csak egy plusz előny, amit majd talán az egyetemen kamatoztatni tudok.
Úgy érzem, hogy rendelkezem elegendő türelemmel és segítőkészséggel ahhoz, hogy a pszichológia vagy a gyógytornász szakmát végezzem. És tényleg nem csak azért érdekel ez a két szak, mert van benne biosz, és nem kell hozzá kémia emelt érettségi...
Na de holnap suli... Remélem le tudom adni a kémia faktot! 😅
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!