Hogyan tovább? Sajnos, most elég kilátástalan helyzetbe kerültem érettségi után... egyetemre nem vettek fel, bár sosem érdekelt, ennek ellenére nem vagyok tanulatlan, buta ember. Szimplán sosem képzeltem el ott magam,ennyi.

Mi a kérdés?

Az irány megvan, hajrá.

Nekem sincs munkám, hiába az érettségi. Rengetegen vannak így!

Erdemes körbe nézni az önkormányzatoknál, iskolákban, adminisztratív munkára,esetleg cégeknél.

vannak pedig képzések, online tanfolyamok, ami által elsajátíthatsz egy szakmát. Többre viszed szerintem.

nem feltétlenül baj, ha nem megy az ember egyetemre. rengeteg helyen lehet jó munkát találni nélküle is. sőt, ha olyasmit fogsz csinálni, amihez nem kell, még felesleges időpocsékolás is lehet az egyetemmel küzdeni - persze minden tudás hasznos, de ha nem szolgálja a karrier céljaidat, akkor nem biztos, hogy van értelme.

a gazdaság mindenhol úgy működik, hogy amire nagy a kínálat, ott lemennek az árak és nehéz, vagy egyáltalán nem lehet megélni belőle (lásd fotózás), ahol meg kicsi a kínálat és nagy a kereslet, ott meg felmennek az árak (lásd építőipar, szinte bármilyen szervizes szakma).

az építőiparban és kapcsolódó területeken nagyon komoly munkaerő hiány van. segédmunkát is esélyesebb találni, de egy szakképesítéssel elég jól meg lehet élni. ezek adminisztratív területén is biztos, hogy lehet találni ezt-azt.

a többség számára megélhetésként a fotózás már a járvány előtt is totál tévút volt, mert évek óta iszonyatosan telített a fotós piac. a járvány meg a fotózások zömét kilőtte még azoknál is, akik korábban jól megéltek belőle.

aktakukacként meg pláne nem a legideálisabb a fotózás, mert az ügyfelekkel tárgyalni, kommunikálni, a munkádat eladni kell, a fotózáson is kommunikálni, instruálni kell, ez introvertált embereknek nem annyira szokott menni. nem lehetetlen ezt is jól megtanulni, de ha eleve nyitott, kommunikatív, társasági ember valaki, annak jóval jobbak az esélyei, hogy sikeresen tud érvényesülni, mint akinek ez a terep idegen, így még nagyobb akadályt kell leküzdenie az érvényesüléshez.

saját szavaiddal aktakukacként TALÁN a fotós háttér tevékenységekben, asszisztensként, retusálásban, utómunkában, képszerkesztőként, vagy hasonló adminisztratív munkakörökben jobb esélyed lehet, de ezekre is korlátozott a kereslet. van 1-2 képügynökség, akik rendszeresen szoktak archívum kezelésre szerkesztőket keresni, náluk elég jól bele lehet tanulni sok mindenbe, ami aztán akár újságoknál is lehet hasznos tudás. de hogy ezek akár magasabb szinteken is mennyire jövedelmeznek és pláne mennyire kielégítőek, az már kérdéses. ezek jobbára elég lélekölő, monoton munkák, ami megviseli az embert - kivéve, ha nagyon aktakukac, szóval neked akár be is jöhet. viszont még legjobb esetben is rosszabbul szoktak fizetni, mint amit bármilyen más hiányszakmában meg lehet keresni. úgyhogy szerintem ez sem túl jó irány, mert hajlamos az ember megrekedni benne ahelyett, hogy egy már eleve jobban jövedelmező irányba indulna el.

Azért nem teljesen értek egyet Hatossal. Épp elég introvertált fotóst (videóst, munkahelyi vezetőt stb.) ismerek. Lehet, hogy a kapcsolattartás, PR nehezebben megy, de az elmélyülés, az odafigyelés az apró részletekre nagyon is alkalmassá teszi őket fotósnak. Ráadásul az introvertáltság és extrovertáltság két véglete egy skálának, a legtöbb ember valahol középütt helyezkedik el. Ráadásul szituációnként is változhat, hogy ki mit "bír".

Kérdező, szerintem te ott hibáztad el, hogy azt vártad, hogy majd egy "szaros" OKJ-s papírral majd potyognak be a megrendelések. Egyrészt, ahogy hatoska leírta, iszonyatosan telített a piac (alkalmazott fotós okj 1993 óta létezik, azóta végez 10-20 ember / képző intézmény, utána lehet számolni). Tegyük hozzá, hogy az embereknek már a vírus előtt sem volt pénze képekre ("Jóska ugyanezt megcsinálja az ájfónjával ingyér"), vírus után még nehezebb lesz. Szóval nem ártana több lábon állni és más irányba is fejleszteni a tudásod.

A másik az, ami az égetőbb kérdés: ki vagy te, hogy érdekeljen engem az, amit csinálsz? Miért vigyem éppen hozzád a pénzem?

Ha nem ismerem a neved, a munkád, nem foglak téged választani, mert ahogy a válaszomból is kiderül, van ezer másik, akit ismer(het)ek. Szóval fel kellene építeni a nevedet:

- aktív fotós szociális élettel: kiállításmegnyitókra, rendezvényekbe, klubokba jársz

- versenyekkel (ezt nagyon tudatosan kell csinálni ahhoz, hogy elfogadást vagy helyezést érj el)

- a saját munkád terítésével: szociális média tudatos használata, együttműködések, versenyek, kiállítások stb.

Nyilván ez nem egyik napról a másikra megy. Ilyenkor van az, hogy az ember másodállásban fotózik, amíg nevet, eszközparkot és használható tudást szerez magának. Ha az üzleti része hiányzik a tudásodból a "Fotó, mint business" kifejezésre lenne érdemes még rákeresned, a könyvet elég jónak mondják + van több vonatkozó videója a szerzőnek youtube-on.

(Megvan a végzettségem, de nem vagyok hajlandó használni. A fotózás nekem szerelem, ráadásul a trendkövetés abszolút nem megy. De van egy kicsit aktatologató, kicsit kreatív, háttérben dolgozós munkám, amit szeretek.)