Miért utálják meg az egyetemisták a saját szakukat?

És mi akadályoz meg abban, hogy dolgozz? Mert levelezőn ugyanúgy lehet tanulni és annyit dolgozol, amennyit akarsz! Felnőtt ember vagy, nem?

elsősorban szerintem azért utálja meg valaki a saját szakát, mert nem 100%-ig biztos abban, hogy azt szeretné csinálni. másodsorban pedig, mint ahogyan már előttem is írták, az egyetem nem olyan, mint amilyennek elképzeljük. én segítő szakmát tanulok (gyógypedagógus leszek) és a tanáraim legnagyobb része is gyógypedagógus, de szinte mintha el akarnák venni a kedvünket az egésztől. azt mondják, bármikor kérdezhetünk, ha valami nem tiszta, de ha kérdezünk, vagy teljesen hülyének néznek vagy nem a kérdésre válaszolnak. több oktatónk nem igazán szeret tanítani, csak felolvassa a diákat/sztorizgat/teljesen sótlanul adja le az anyagot, vizsgán pedig keményen bevasal mindent. meg lehet utálni az igazságtalanság miatt is, a tanszékvezetőnknek például az a heppje, hogy szóbeliken random buktatgat embereket. tavaly előttem vizsgázott egy lány, egyetlenegy statisztikai adatot nem tudott pontosan a 800 oldalas szakirodalomból, így csak négyest kapott, én pedig nem tanultam túlzottan sokat, szakirodalmat nem is igen olvastam és hármas lett a feleletem. azon a vizsgán a szaktársaim nagyrésze bukott. és ez minden félévben lejátszódik, sok szaktársam kb sírva megy be hozzá vizsgázni, hihetetlen gyomorideggel, alvás nélkül. nálunk eléggé érvényesül az, hogy kötelességeink vannak, de jogaink nem nagyon. néhány szaktársam azért hagyta ott, mert rájött, hogy érzelmileg nem bírná azt, ha mindennap középsúlyos-súlyos fogyatékos emberekhez kéne bejárnia dolgozni, ilyen szakmáknál ez nagyon gyakori. illetve, az információáramlás is elég ramaty, nálunk sokan ezért gyűlölik az egészet. vagy nem tájékoztatnak, vagy utolsó pillanatban. engem igazából az a kevés oktató tart itt, aki a szívét-lelkét beleadja a tanításba és az, hogy annak ellenére, hogy folyamatosan szivatnak, tudom, hogy ezt szeretném majd csinálni. sok mindenkinek ez nem elég.