Az orvosi egyetemre szeretnek menni, de azt hallottam, hogy napi 12 orat dolgozol. Ezert azon gondolkodom, hogy kesobb, majd ha lesznek gyerekeim nem lehetek aktiv anya az eletukben. Nektek mi a velemenyetek?

Szerintem meg kicsit túl van misztifikálva ez az egész.

1. Miért kellene szakvizsgáig várni a gyerekkel? Van olyan kolléganőm, aki már az egyetem alatt megszülte az elsőt, szakképzés alatt még hármat. Igen, cserébe nem 30 évesen lett szakorvos, hanem mondjuk 35 évesen. És?

2. 8 órás munkaidő van, plusz ügyelet. Az, hogy mennyit kell ügyelni, erősen függ attól, hogy hol dolgozik az ember, de nagyobb városokban szerintem 4-5 ügyeletnél több nem jellemző. Annyit meg ki lehet bírni havonta még akkor is, ha gyereked van.

3. Az orvosi szakma elég szerteágazó, nem feltétlen kell egy nőnek a legstrapásabb részét választania. De még a strapásabb ágaknak is van kevésbé durva része.

Én speciel szülészet-nőgyógyászaton vagyok nőként, ami elég hírhedten férfi szakma és elég melós. De ha mondjuk gyereket akarok vállalni, akkor megcsinálok egy endokrin szakvizsgát, vagy elkezdek UH-val foglalkozni, azt csinálgatom kényelmesen napi 8 órában és kész. Nem kell minden áron havi 50 maszek szülést vezetni, ha nem akarok. Ugyanígy a többi területen is elmehetsz szakrendelőbe dolgozni...

És persze, mindenben nem lehet tökéletesnek lenni. Ha nagy családot akarsz, az lemondásokkal jár. Lehet, hogy nem belőled lesz a következő egyetemi professzorasszony (bár ahogy szétnézek a klinikán, szerintem az összes profnő családos amúgy, de mindegy), de attól, hogy gyereked van és foglalkozol a családoddal, még nem kell szakmailag totálisan inkompetensnek lenned. Csak meg kell találni azt az utat, ahol a kettőt normális módon össze lehet egyeztetni.

Akinek van egy kis esze, az nem itthon fog nyomorogni a nettó 200 ezer forintot sem elérő rezidensi fizetéséből, napi 12-16 óra munkára, hanem elhúz nyugatra, ahol 8 óra munkával keres 3 ezer eurót.

Szerintem nyugodtan menj orvosira, de ne ragaszkodj hozzá, hogy itthon dolgozz benne. Bárhol a világon tárt karokkal várnak majd, normális körülményekkel.

Itthon gyakorlatilag kötelező az ügyelet és rengeteg túlóra.