Miért nem hisz bennem senki?

Engedd meg, hogy elmagyarázzam azt, amit az élet így akart megértetni veled.

Az életben először is magadnak kell bizonyíts és megfelelj. Ha pl ők azt akarják, hogy ügyvéd légy, de te nem, akkor nem kell azt választanod. Ezt így mellékesen megjegyzem.

Másodszor, magadban kell hinned s magadat kell támogatnod. Ritka az olyan helyzet, mikor valaki támogatni fog, többnyire nem lesz senki aki hinne benned.

Szóval, ha TE úgy gondolod, menni fog, képes vagy rá, akkor ne szólj senkinek, csak cselekedj. Tedd meg mindazt ami ahhoz kell, hogy orvos légy, majd amikor eléred, akkor néznek nagyot. Ha pedig a célod idővel változik, ne foglalkozz, hogy ki mit mond, tedd azt amit jónak látsz.

Szia :)

Én 23 éves vagyok, és most készülök az orvosi egyetemre. Én a könnyebb megoldás, és a szülői nyomás hatására pénzügy és számvitel irányba mentem, amit nagyon megbántam.

Tudom, hogy apukám nem támogatná az orvosi gondolatát, egészen addig, amíg be nem jutok.

Így addig nem is fogom neki elmondani. Addig pedig szorgalmasan készülök a kémia és biológia érettségire :)

Csak azt számít, amit te gondolsz magadról, a többi véleménye nem jelent semmit.

Tudod az a fájdalmas igazság, hogy nagyon kevés embernek adatik meg a támogató családi légkör. Mármint anyagilag egyre többnek, de lelkiekben nagyon kevésnek.

Sőt, a támogató légkör önmagában ritkaság. A barátaid és néha még a párod sem fog hinni benned. Neked kell hinned magadban.

Az orvosi is ugyanilyen lesz. Nagyon kevés barátot talál ott az ember, én a 200 fős évfolyamból 2-t, ők igaziak. De a többiek mind ellenségként, konkirenciaként tekintenek rád, főleg, ha ügyes és okos is vagy, nem pedig csak az orvos szüleid miatt vagy ott. A tanárok is sokszor ellenségesek, mindenki bizonyítani akarja, hogy nincs helyed köztük, úgy mindenki felé ezt nyomják. Direkt...lelkileg lehúznak, mert úgyis ,,emberek halnak meg" majd minden nap, lelkileg bírnod kell. Ja és majd a szakmában is, ugye a nagy orvos bárók az igazi orvosok, te meg még csak kis rezidens leszel, egy senki a kórházban...

A lényeg, hogy nagyon erős hitednek és kitartásodnak kell lenni, kiállni magadért és hinni saját magadban. Ne a környezezetedtől várd el, mert hidd el, ennél csak rosszabb lesz.

16 éves vagy és ezért befolyásolhatnak a hozzád közel állók

De ne hagyd, mert az egyetlen dolog, ami számít az elhatározásod és a szorgalmad.

Nagyon fontos, hogy olyat válassz, amit szeretnél tanulni és csinálni. Ne legyen benne se társadalmi, se családi nyomás. Nem értek egyet, hogy 9.es ként ezen kell gondolkozni, meg kell csinálni amit meg kell a suliban, azon kívül a saját érdeklődésedre koncentrálni, önismeretet tanulni, a barátokkal élményeket gyűjteni, lazítani a hétvégén, elmenni kirándulni.

És közhely, de muszáj kihangsúlyoznom, mert több száz embert láttam felnőni, a legfontosabb, hogy amire vágysz, abba fektesd a kemény munkát és egy egy nehézség miatt ne gondold azt, hogy alkalmatlan vagy rá.