Miért nincs bennem semmi együttérzés senki felé sem?

Annyi átlátszóan önsajnáltató emberrel találkoztam már, akik rendszeresen csak felfújtak 1-2 dolgot, hogy sajnáljam őket, hogy teljesen kiölték belőlem az együttérzést.

Manapság ha mással (hiába legjobb barátom) történik valami rossz dolog, pl. azt mondja, hogy mennyire fáj a térde mert ráesett 2 méter magasról.

Erőltetnem kell az együttérző válaszokat, de egyébként meg undorodom leírni, csak ez az illem.

Ilyenkor csak arra tudok gondolni, hogy másnak sokkal nagyobb gondjai is vannak, akiket tényleg sajnálni kell, pl. valaki gyógyíthatatlan beteg, évek óta az utcán él stb. Legszivesebben ezt mindig leírnám az ilyen önsajnáltató embereknek, de akkor valószinüleg mindenki parasztnak nézne.