Külföldön tanulnak magyar történelmet, irodalmat, vagy valamit, ami a magyarokról szól, a magyarokkal kapcsolatos?

A honfoglalást, kalandozásokat Nyugat-Európában is tanítják, 1956-ot pedig még az Egyesült Államokban is.

A kínaiak és a japánok tanulják Petőfit és a gyerekeknek több versét is meg kell tanulniuk fejből.

Európában feltételezem mindenhol tanítják valamilyen szinten. Ahogy mi is tanulunk valamennyi lengyel, cseh, spanyol meg orosz történelmet.

Az már más kérdés, hogy milyen szinten.

Máshol szerintem nem igazán. Max. '56-ot, mert annak a világpolitikára is komoly hatása volt.

Van itthon egy világirodalmi lexikonom angolul, és csak a magyar írók/költők nincsenek benne :D Cseh, román, szlovén viszont igen.

Amúgy románoknál Petőfinek asszem 2 verse van lefordítva, de csak érintőlegesen veszik.

Pál utcai fiúk Olaszországban ajánlott olvasmány, Brazíliában és Argentínában kötelező. Történelemből a kisantant-országokban vesznek minket, és természetesen Ausztriában. Németországban a 2 háború kapcsán vagyunk megemlítve. Olaszországban 2 mondat erejéig veszik '48-as szabadságharcot. A többi most nem jut eszembe :S

Ezzel nem mondtál sokat, második.

Mi ugyanis pl. a német, a francia és az angol történelmet elég részletesen tanuljuk.

Egy átlag érettségizőnek illik azért valamit tudnia Hódító Vilmosról, II. Henrikről, Oroszlánszívű Richárdról, Földnélküli Jánosról, VII. Henrikről, VIII. Henrikről, Viktória királynőről, Nagy Károlyról, Jámbor Lajosról, XIV. Lajosról, XV. Lajosról, Madarász Henrikről, Nagy Ottóról, Barbarossza Frigyesről, I. Vilmosról és II. Vilmosról, hogy csak az ismerteket említsem.

Az angolok és a franciák viszont azon is meg lennék lepődve, hogy Szent István nevét ismernék.

A németek őt még esetleg, de a többi Árpád-házit, meg az Anjoukat nem hiszem. Luxemburgi Zsigmond nekik is császáruk volt, úgyhogy őt bizonyára ismerik, meg értelemszerűen a Habsburgokat is, de a többieket...

Mondom, szerintem az európai országokban kb. annyit tanulnak rólunk, mint mi Lengyelországról, vagy Csehországról. Vagyis nem sokat, de azért mégsem fehér folt az egész.

Az amerikaiak viszont többnyire azt sem tudják, hogy van ilyen ország. Náluk max. 1956-ot tanítják velünk kapcsolatban, azt sem hinném, hogy (általános- illetve középiskolai szinten) túl részletesen.

Kedves 15:04-es!

"másoknak pedig száz évnél régebbi történetük, ha vért izzadnak sincs."

És ez szerinted megakadályozza őket?

A régi felvidéki magyar várak tele vannak olyan térképekkel, hogy Szlovákia a XIII. században.

Szemrebbenés nélkül vetítik vissza a történelmet, ahogy mi is csináljuk néha. A különbség csak annyi, hogy ezt náluk az állam is támogatja.

ma 15:09

Lassan egyesek többet tudnak Anglia történelméről. mint a magyar történelemről. Ezen sürgősen változtatni kell, és végre a magyar történelemoktatást is igaz pályára kell állítani.

Ezzel most mire akarsz utalni?

Tanítják a magyar történelmet is rendesen. Bár az tény, hogy nem ártana változtatni rajta, de szerintem az összhöz képest elég sokat tanítanak. (A történelem órák kb. fele magyar történelemre megy el a középkortól kezdve.)

A nyugati történelmet azért kell részletesen vennünk, mert az jobban hatott ránk, mint mi rájuk, több minden történt. Amúgy amerikai középiskolákban a történelem faktokra van szétszedve, pl. Ókor, Amerika történelme, Hidegháború

De ezt ne úgy képzeljük el, mint ahogy mi tanuljuk. Lényegében egy középiskolai órán annyit tanulnak, hogy nálunk egy általános iskolai törikönyvben a lecke végén található kis összefoglaló részletesebb.

Az amerikai oktatási rendszer olyan, hogy gyakorlatilag bármit megtanulhatsz, ha akarod, de ha úgy akarod, akkor úgy is átjuthatsz (megjegyzem kitűnő eredménnyel) az egészen, hogy alig tanultál valamit.

Én találkoztam már New Yorkban olyan emberrel, aki mégcsak egyetemet sem végzett, de jobban ismeri az Osztrák-Magyar Monarchia történelmét, mint a legtöbb magyar. Azonban vannak olyanok is (és sajnos ez a többség) akik viszont már a saját történelmükkel sincsenek tisztában. Találkoztam már olyannal is, akinek fogalma sincs arról, ki volt az a Robert E. Lee, ami kb. olyan, mintha egy magyar sosem hallott volna Rákócziról (vagy mondjuk inkább Szapoyairól, mert talán az ő szerepe jobban illik Lee-éhez).