Lefordítaná valaki ezt angolra?

Az angina pectoris klinikai tünetegyüttes, melyet a szívizomzat (myocardium, e: miokardium) vérellátási elégtelensége vált ki. Hátterében szinte mindig koszorúsér szűkület áll. Szegycsont (sternum) mögötti (retrosternális), rohamokban jelentkező szorító mellkasi fájdalom jellemzi, mely testmozgásra fokozódik, pihenés és nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására oldódik.

A betegség előfordulása a 31 és 70 éves kor közötti populációban 0,8/1000 fő. Férfiaknál négyszer gyakoribb, de a női változókor után a nemi különbségek eltűnnek, az ösztrogénhiányugyanis felgyorsítja az alapbetegséget, a koszorúerek atherosclerosisát.

Okai megegyeznek a szívinfarktus, illetve az érelmeszesedés ( atherosclerosis ) okaival. Akkor alakul ki, ha a szívizom oxigénigénye meghaladja a koszorúerek által biztosított oxigénkínálatot.

Az okok között extrakarciális - szíven kívüli, attól független okokat (anémia, magas vérnyomás, láz, pajzsmirigy-túlműködés, stb.) és kardiális eltéréseket lehet megkülönböztetni.

Legfontosabb kockázati tényezői a dohányzás, az elhízás, a koleszterindús ételek túlzott fogyasztása, az ülő életmód, a magas vérnyomás, a családi hajlam, a magas vér triglyceridszint, illetve a magas LDL-koleszterin és/vagy alacsony HDL-koleszterinvérszintek.

A diagnózis felállításánál a panaszok pontos ismerete és a szív koszorúerei állapotának felmérése egyaránt fontos, mert a tünetek erőssége ugyanis nem mindig áll arányban a kóros eltérés mértékével. Szükséges a kardiovaszkuláris rizikótényezők felmérése.

Igen fontos a panaszok felmérése abból a szempontból is, hogy különbséget lehessen tenni egyéb betegségek okozta mellkasi fájdalommal. Így például mellkasi fájdalmat okozhatnak különféle tüdőbetegségekmelyek a mellhártya érintettségével járnak; bizonyos nyelőcsőbetegségek, elsősorban a savas regurgitáció; mozgásszervi, például a bordaporcokat érintő elváltozások, valamint az úgynevezett pánikbetegség