Szégyen, hogy 12 év nyelvtanulás után sem beszélem a nyelvet?
Általánosban és gimiben is tanultam németet, tehát 12 éven keresztül. Eleinte még szerettem, de mikor gimiben elkezdtem az angolt, akkor annak jobban ráéreztem az ízére és jobban megtetszett. Szimpatikusabb volt és többet is találkoztam vele, mint a német nyelvvel, emiatt könnyebb volt tanulni és szinten tartani. A mai napig tanulom és sokat olvasok, filmezek angol nyelven, illetve minél többet próbálom aktívan is gyakorolni, mert nagyon szeretem.
Viszont a német tudomásom az már erősen konvergál a nullához... A németet is lelkiismeretesen tanultam és a 12 év alatt mindig ötös voltam belőle. A gimiben konkrétan nem volt egy ötösnél rosszabb jegyem sem németből, mindig megtanultam mindent, amit kellett és megírtam a házikat stb. Ugyanakkor a kötelező feladatokon kívül nem foglalkoztam vele, sosem használtam a német nyelvet.. Ha német tartalmat olvastam/hallottam, akkor azért megértettem, de nem tudtam használni se írásban, se szóban. Mára pedig már szinte mindent el is felejtettem, mert abszolút semmit nem foglalkoztam vele.
Én ezt nem tartom gáznak, de egyesen szerint szégyen, hogy 12 évig tanultam egy nyelvet és semmit sem tudok belőle.
Szégyennek nem mondanám inkább nagyon célszerűtelen hiszen ezek szerint rengeteg időt beleöltél a tanulásába.
Magyarországon a nyelvoktatás katasztrofális, erre van némi rálátásom.
#1: aki a tájszólásokból űz viccet az egy gyökér, dehát ezt megszoktuk ettől a fickótól. Finomság a fafejűeknek.
Ugyanígy vagyok vele.
Általánosban németet szerettem volna tanulni. Első évben egész jól haladtunk, nagyon szerettem, hamar megmaradt a fejemben, de másodikban kitalálta az igazgató, hogy a rossz tanulókat átrakja a németes csoportba, a jobbakat az angolosba. Én nem akartam angolt tanulni, maradtam. Na innentől kínszenvedés volt. Semmit nem tudtunk haladni. A tanár folyamatosan ordított mindenkivel, csak a fegyelmezésből állt az óra. Annyit sem haladtunk, hogy nyolc év alatt egy értelmes mondatot össze tudjak rakni.
Nyolcadikban magán úton kértem meg a tanárt, hogy segítsen felvételiznem egy haladó németes gimibe. Két hónap alatt sikerült egy ilyen erős alap szintre hoznia, amivel fel is vettek.
Féltem, rettegtem a kilencediktől, mert azt gondoltam,mindenki jobb lesz nálam. Fszt, én voltam a legjobb. :D
Tizedikben még a létigét ismételtük, mert volt olyan, aki azt sem tudta ragozni. A haben-t minden órán fel kell írni a táblára!
Ezért magántanárhoz kezdtem járni, hogy 11. osztályban legalább egy középfokú nyelvvizsgát összehozzak valahogy, de az a baj, hogy nagyon drága az óra díja (más tanároknál is), a szüleim egy hónapban egyszer, kétszer engednek csak.
Szóval nem szégyen. Szerintem.
Leírtad a kulcsát az egésznek, “minél többet próbálom aktívan gyakorolni”! Nyelvet csak úgy lehet tanulni, ha aktívan gyakorolod, azzal hogy bemagolod a szavakat, még nem fogod tudni a nyelvet.
És nem szégyen ez, én is ugyanúgy vagyok. A német nem megy, pedig 12 évig tanultam, mondjuk tény, hogy nem is szeretem ezt a nyelvet. Az angol jobban megy. 😊
Úr isten mekkora szégyen, hogy nem tudok németül, mindjárt lesik a pof@mról a bőr Jesszusom.
Nem is érdekelt soha ez a nyelv, nem volt más választási lehetőség az iskolában, ezt kellett tanulni, tetszik vagy sem! Mindig annyira tanultam meg, hogy ne bukjak belőle! És majd mindjárt fogom magam szégyellni.... 😂✋
Figyelj, ha nem érted, hogy a megtett erőfeszítést veszni hagyni az nem tartozik a pozitív dolgok közé, én ugyan nem fogom neked ezt megmagyarázni.
Fröcsögéssel az reagál, aki érintve érzi magát, erre legközelebbi hozzáaszólásod előtt ügyelj. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!