Felsőfokú németet tervezek. Mire számítsak?

Szia!

Én is 11. osztályban tettem le a felsőfokú németet, előtte 9.-ben a közepet. Szerintem ha a közép jól sikerült (90% körül vagy felette), akkor szinte már most menne a felső, mert nincs olyan nagy különbség a kettő között. A nyelvtani anyagot már a középhez is tudni kell, a szókincset érdemes fejleszteni, meg gyakorolni a folyamatos beszédet, választékosabb fogalmazást (írásban is).

Én soha nem voltam híve annak, hogy nyelvvizsgára felkészítő könyvekből tanuljak, persze néhány feladatsort érdemes végignézni, hogy tudd, mire számíthatsz. De szerintem sokkal többet ér, ha használod a nyelvet - olvasol, tévézel, filmezel, levelezel, chatelsz az adott nyelven. Úgy fognak ragadni rád az új szavak és kifejezések, hogy szinte észre sem veszed, és érdekesebb is, mintha csak a száraz tankönyvbeli anyagot tanulnád. Én konkrétan a nyelvvizsgára nem készültem, viszont volt két német levelezőtársam akikkel 3-4 naponta váltottunk e-maileket, néztem egy német sorozatot, minden héten legalább egy német filmet, és elolvastam néhány regényt is németül. Nekem ez segített rengeteget, és nem is éreztem tehernek, pedig amúgy nem szeretek (hagyományos módon) tanulni. A beszédet meg egyik osztálytársammal gyakoroltam, aki szintén nyelvvizsgára készült. Igaz, ő középfokúra, de attól még tudtam vele a témákról simán beszélgetni.

Remélem, valamennyire hasznos volt a válaszom. :)

Ha ezt itt le tudod helyesen fordítani, akkor mehet a felsöfokú vizsgára.

----------------------------------

Die Niederlande lehnten ab, Deutschland sagte ja

Neben der fehlenden Transparenz stellt sich wie stets bei deutschen Rüstungsexporten die Frage nach den Menschenrechten: Zum politischen Grundsatz gehört es, dass das Sicherheitskabinett unter Führung der Kanzlerin Exporte an Länder ausschließt, "die sich in bewaffneten äußeren Konflikten befinden oder bei denen eine Gefahr für den Ausbruch solcher Konflikte besteht". Auch ein möglicher Einsatz zur Unterdrückung der eigenen Bevölkerung gilt als Ausschlusskriterium.

Ob Indonesien diesen Ansprüchen einhundert Prozent gerecht wird, darüber lässt sich streiten. Das niederländische Parlament lehnte 2011 einen Panzerdeal mit der ehemaligen Kolonie aus ethischen Gründen ab. Andreas Harsono, der die Menschenrechtsorganisation Human Rights Watch (HRW) in Indonesien vertritt, kritisiert im Gespräch mit Süddeutsche.de, dass nun Deutschland eingesprungen ist: "Das sendet das völlig falsche Signal aus, dass nun alles in Ordnung ist."