Tanul valaki svédül? Lenne pár kérdésem.
Ez egy svéd magyar szótár, benne a férfi svéd megfelelőjével: gentlemannalik -t -a. Mit jelent a -t -a?
Meg pl. Gyerek- barn-et -en. Itt is mik a kötőjelesek?
Vagy szép: fager-t fagra ?
Mond: bjuda-bjöd-bjudit.Mi ez a három alak?
Anyós - svärmoder -n svärmödrar
Elnézést, még csak ismerkedem a nyelvvel, pár szót kezdtem el nézni, mert nem volt jobb ötletem, hogy kezdjem.
németet tanulok, de ott a szótárban ez a két kötőjeles hozzátétel a többesszámot ill. a birtokos ragot jelöli, szerintem a svédben is az lesz.
igénél, gondolom, mint az angolban, a három alakot írja le. minden germán nyelvben legalább 6 igeidő van, mindenből 1 sima és 1 befejezett. ez a bjuda-bjöd-bjudit valszeg olyan, mint a know-knew-known.
de ezek csak merész tippek, egy szót sem tanultam svédül.
A svédben csak úgy, mint a németben vagy a franciában a szavaknak neme van: lehetnek általános neműek(a legtöbb szó ide tartozik) vagy semleges neműek.
A határozatlan névelő a szó előtt áll (mint általában más nyelvekben), általános nemben ez a határozatlan névelő az "en", semlegesben az "ett".
Tehát pl. általános nemben: egy kutya - en hund, egy fiú - en pojke és semleges nemben: egy gyerek - ett barn , egy pohár - ett glas.
Viszont a svédek a határozott névelőt nem a szó elé teszik, hanem ragként a szó végére írják. Így az általános neműek kaphatnak -n vagy -en végződést, hogy melyik az attól függ, hogy magánhangzóra vagy mássalhangzóra végződik-e a szó. (Mint a magyarban az 'a' és az 'az'.) Pl. a kutya - hunden, a fiú - pojken. Semleges nemben pedig -t vagy -et végződést kapnak. Pl. a gyerek - barnet, a pohár - glaset.
Van pár kivétel, ami kicsit rendhagyóan ragozódik, ezt külön fel szokták tűntetni a szótárak. Pl. ett nummer - egy szám, numret - a szám.
Tehát főneveknél az első kötőjeles dolog azt jelzi, hogy határozott esetben milyen ragot kap az illető szó (-n, -en, -t vagy -et), ezzel mellesleg a szó nemét is megmutatja.
Főneveknél a második kötőjeles cucc a többesszámot mutatja, erre van pár szabály (pl. -a végű szavak általában -or toldalékot kapnak), de szerintem jobb szóval együtt megtanulni ezeket is. Többesszám jele lehet -n, -ar, -er, -or, vagy semmi. Na most a helyzet az, hogy többesszámban is lehet határozott és határozatlan a főnév. A határozatlan alakot kapod ezekkel a toldalékokkal, és ebből tudsz határozottat csinálni az esetek többségében -na végződéssel. De pl. a barn határozatlan többesszáma barn, és a határozott többesszáma a barnen.
A melléknevek az utána álló főnév neméhez fognak passzolni. Első alak mutatja az általános nemű, a második a semleges nemű és a harmadik a többesszámú alakját a melléknévnek. (Bár a melléknévragozás ennél jóval bonyolultabb... Pl. határozott alakban a semleges nem nem -t, hanem -a ragot kap.)
Az igéknél pedig úgy, ahogy a 3. mondta: szótári alak, (ezután néha szokták a jelen idejű alakot is mutatni, de ezt te nem írtad), egyszerű múlt idejű alak, supinum alak(összetett múltnál használják).
Előző vagyok.
Amúgy miért kezdtél el svédül tanulni? Én a nyáron indultam neki. Nagyon tetszik a hangsúly, a nyelv dallamossága.
Én ezekkel kezdem: [link]
Van köztük magyar is, úgíhogí jók.
Köszi a választ. Még csak ismerkedem vele, tehát még nem tartok sehol.
Kíváncsi vagyok, hogy magamtól meddig tudok eljutni, ez az ami motivál :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!