Megérné egy negyedik idegen nyelven is megtanulnom?

Németül és angolul már alapvetően tudok, de természetesen a tudásomat folyamatosan mélyítem benne, járok órákra, járok belőlük magántanárhoz is, ha nagyon újat már nem is láthatok, akkor is legalább beszélem, gyakorlom a nyelvet, felidézem a korábban tanult nyelvtant stb. Emellett gimnáziumban el kezdtem kínaiul is tanulni. Most kb. A2 körül kellene lennem. Jövőre talán eljutok a B2-ig átvetítve az HSK-ról (ez a kínai állam által kibocsátott nyelvvizsga - Hanjü Sujping Kaosi, olyan, mint németből a DSD-Deutsches Sprachdiplom és az ÖSD-Österreichisches Sprachdiplom vagy angolból a Cambridge Assessment English nyelvvizsga).

Gondolkodom azon, hogy el kezdjek egy negyedik idegen nyelvet. Nálam az orosz, a görög, a japán, az arab vagy a héber, meg a latin vagy valamilyen újlatin nyelv is szóba jöhetne. Görögül már nagyon alapszinten tudok (tényleg max. alapfok, ami annyiból áll, hogy el tudom intézni az ügyeimet Görögországban/Cipruson, valamint ismerek egy csomó tudományos szakkifejezést). A latinnál, az olasznál és a hébernél ugyanez a helyzet. (Nyilván, ha valaki nem csak pancsizni megy, amikor nyaral, hanem meg akarja ismerni a kultúrát is, akkor valamilyen szinten muszáj a nyelvvel is kicsit tisztában lennie). Ezek a nyelvek nyilván alapvetően kulturális értéket is hordoznak, ha a görög például ma már nem is világnyelv (bár az ókorban az volt). Bár nyaralásnál, tudományos életben, művészetekben, irodalomban, kultúrában stb. hasznos lehet az ismeretük. Ezek közül alapvetően csak az arabot, meg néhány újlatin nyelvet nevezhetnénk világnyelvnek. Az orosz úgy jön a képbe, hogy egyértelműen hasznosnak mondható. A világ egyik legnagyobb országa, aminek eléggé szép kis befolyása van a világban. Emellett szláv nyelv, ha megtanulom, akkor az ukránt, a fehéroroszt, meg ezeket egész jól megértem, illetve ők is engem, a távolabbi szláv nyelvekből meg bár kevesebbet, de valamennyit szintén megértek. Ezt egy ismerősöm mondta, aki beszél oroszul, meg ukránul is, sokat utaznak és még a horvátot, meg a lengyelt is megértette valamilyen szinten. Ezt amúgy én is tapasztaltam: keveset tudok oroszul, de Bulgáriában lazán elboldogultam vele. Másrészt ki tudja még, hogy hova fejlődik az újra kétpólusúvá váló világ (lásd: BRICS). Meg a németnél és a kínainál is szempont volt, hogy ezek a nagy országok eléggé erős büszkeséggel rendelkeznek, szóval néha behozhatatlan előny a képzettség egyezése esetén a cég/állam nyelvének az ismerete, legyen a másik félnek akármilyen munkatapasztalata. Emellett nyilván a kultúra is tetszik. Szeretem Tolsztojt, Dosztojevszkijt, Puskint, a nagy orosz zeneszerzőket, tetszik is a nyelv stb. A japán se kutya ilyen szempontból. Ha jól érzem a helyzetet, akkor hasonló státusza lehet, mint itt, Európában a németnek és a franciának. Gondolom sokan veszik fel a kínait vagy a japánt második idegen nyelvnek az angol után.

Ugyanakkor nem szeretnék még külön magántanárhoz járni emiatt, az online kurzusokban meg nem hiszek, nekem max. gyorstalpalóknak jók. Nekem kell, hogy legyen mellettem egy tanár, aki "nézi a körmöm". A sulimban viszont csak oroszt, meg portugált lehetne még többedik idegen nyelvnek tanulni a kínai mellett. (A francia, spanyol, olasz csak második idegen nyelv lehet, görög, japán stb. meg nincs is.) Anyum beszél olaszul és megérti a portugált. Spanyolul több helyen beszélnek, meg a spanyol kultúra amúgy is közelebb áll hozzám, szóval akkor inkább azt tanulnám - ha lehetne - mintsem a portugált. Úgyhogy valószínű, hogy ez a bizonyos negyedik idegen nyelv az orosz lenne, amit egyáltalán nem bánnék, sőt, örülnék neki (bármennyire is úgy tűnik a levezetés alapján, hogy csak ez maradt). XD

Szóval megérné negyedik idegen nyelvet tanulni? Ha igen, akkor mit? (Európa felé már tudok két nyelven kommunikálni.)