Létezik olyan (és ha igen mennyire jellemző), hogy valaki külföldön se tudja "magába szívni" az idegennyelvtudást?

Nem kell ahhoz külfőld hogy jól beszélj angolul. Internet tele van az angollal. Videok, játékok, stb. Olvasni meg csak hangossan. Ha anyanyelvűtől hallasz egy ismert szöveget, szavat, akármit és máshogy ejti mint ahogy az angoltanár mondta akkor átveszed az anyanyelvűtől a kiejtést.

Akarni is kell és akkor egy nap nem kell magyaritás a kedvenc számítógépes játékodhóz.

Ismerek ilyet, 30 év sem volt elég neki. Jó nyelvérzékű, művelt emberről van szó. Például angolul házilag tanult meg, Magyarországon a kommunizmus alatt, pár évvel azelőtt hogy kiköltözött volna. Mentségére legyen szólva hogy a magyarhoz hasonló "nehéz" nyelvi országban töltötte ezt a röpke 30 évet ahol ráadásul az ő szakmájában mindenki, azon kívül az emberek kb 80% beszél valamennyire angolul. Ahogy előttem is írták, ha mindennapokban nincs rá szükséged, nem használod, nem tanulod meg. Önmagában emiatt én senkit nem ítélnék el. Gondolhatunk ilyenkor a különböző kisebbségekre is. Pár évtizede még nem volt ritka olyan elzárt falu még Magyarországon se ahol csak a fiatalok tudtak rendesen magyarul, mert volt már rádió, tv, aztán onnan rájuk ragadt, mezőgazdaságból élve kb elég volt jónapot-köszönömszépen szinten magyarul társalogni.

Azt tegyük hozzá, hogy szerintem is van benne némi intellektuális lustaság, az az ember, akit az elején is említettem, az elejétől fogva magasról tett az egészre, kijelentette hogy képtelen megtanulni. Pedig ha akart volna ugyanannyi lehetősége lett volna a helyiek nyelvén is megszólalni mint angolul.

"Mi kell ahhoz, hogy vkinek ez ne sikerüljön? ... Nekem eleve vannak enyhe szorongásos problémáim így a tömeget/társaságokat is kerülöm, magyarul se nagyon szeretek beszélgetni, hanem inkább olvasni."

Igen, ilyesmik kellenek hozzá. :) Meg hogy külföldön is magyarok között mozogjon inkább az illető, ne legyen rákényszerítve az idegen nyelvi kommunikációra ott se.

Nekem volt olyan SNI-s diákom, aki konkrétan fel volt mentve angolból (épp csak bent kellett ülnie az órákon, de még annyit se kérhettem tőle, hogy olvasson fel pár mondatot, az volt a megállapodás a pszichológusával), de valami egyéni fejlesztés keretében azért ő is tanulgatott angolul. Szóval mindenféle nehézségek ellenére is sikerülhet haladni, csak lassabban, mint az átlag.