Kezdő japántanuló vagyok. Dakke, kai, tte, teru? Hogyan kell értelmezni és használni ezeket?
Három japános kérdés:
1)
Leggyakrabban a "ka" partikulával kérdezünk. Azonban látok néha olyat, mondatvégeken kérdéseknél, hogy KAI, és olyat is: KKE, vagy DA KKE.
KKE, DA KKE, KAI, valamint KA miben térnek el egymástól?
2)
TTE: leggyakrabban idézetek végén látom, ez olyasmit jelent, hogy "mondta XY"? Időnként olyan nyelvtani értelemben is látom, ami hasonlít a WA szerepéhez, tehát: ami azt illeti. Például: Anta tte, ... , azaz : Ami téged illet, (te csinálsz olyat, hogy)... Mi az eltérés ez esetben a TTE illetve a WA között?
3)
Nem tudom értelmezni a TERU képzőt/partikulát. Pl gyakran fordítják az ITTERU szót úgy, hogy menni (vagyis különféle képzett módokon fordítják le). Ezek szerint az IKU-ből származik az ITTERU, ugye? Mit jelent a TERU partikula, milyen módot jelöl? Ez a TE és a RU partikulákból tevődik össze, vagy önálló partikula, hogy TERU? Esetleg a TE partikula és az IRU létige összevont alakja? Mert ha igen, akkor folyamatos cselekvést jelöl, nem?
válasza:1) A KKE bizonytalanságot fejez ki, rémlik, hogy mintha hallottad volna. Lehetne úgy fordítani, hogy Jól emlékszem, hogy...? DA akkor kell, ha főnév vagy na-melléknév van a mondat végén. A KAI ettől teljesen független, animében yakuwarigo, általában idős férfiak használják, animén kívül ritkább, azt írják, hogy a Kantou régióban nagyon közvetlen beszédben jöhet elő.
2) A TTE sok minden helyett állhat, lehet az idéző TO, a megnevező TOWA vagy TOIUNOWA. Közvetlen, a WA-hoz képest nincs például összehasonlító szerepe, de jobban kihangsúlyozza ezt a téged illet részt. (A megérzéseim legalábbis ezt súgják.)
3) A TERU a TEIRU nyelvtani formula rövidebb, közvetlenebb, szlengesebb alakja, folyamat vagy állapot. Sok másnak is van ilyen rövidítése, pl. TEOKU -> TOKU.
Köszi, akkor jók voltak a sejtéseim, következtetéseim. :)
Egyedül a KEE , melyről semmi fogalmam nem volt, csak hogy kérdő.
A TTE kapcsán részleteket írtál, ilyne szinten nem voltam képben, ez is hasznos váalsz volt, köszönöm. :)
Van egy 80-as évekbeli köszönöm Tokióból, legalábbis van egy anime, melyben visszaugranak a 80-as évekbe, és kisiskolások diáknyelveként mindenki így búcsúzik egymástól (magyar átírásban):
"stákke!"
(HEPBURN: shitakke)
Életemben sose hallottam, kizárólag egy animében csak.
Lehet, hogy a shiru igéből van képezve, esetleg múlt időbe téve, +KKE?
Magyarítva olyasmi lehet, hogy "nyomattuk mind mindig"?
(Ehelyett többnyire inkább az angol bye-t hallom búcsúzásképp.)
JAPÁN FELIRAT az animéből:
- Hi... Hinazuki, shitakke! Mata ashita na!
00:02:25,249 --> 00:02:29,249
ひ… 雛月！
したっけ！ また あしたな！
Anime:
Boku dake ga inai machi, 3. rész, második percében is elhangzik, mint látható, és rendszeresen onnantól.
"A KAI ettől teljesen független, animében yakuwarigo, általában idős férfiak használják, animén kívül ritkább, azt írják, hogy a Kantou régióban nagyon közvetlen beszédben jöhet elő."
És igen. :) Egy másik animében egy középkorú pasas intéz kérdést fiatal lányoknak, KAI-jal. A japán feliratban is KAI szerepel Köszi ezt is. :)
válasza:Olvasgattam, hogy mi ez a shitakke. Hokkaidói nyelvjárás, az biztos. A két jelentése/használata:
1) Elköszönés (Mata ne/Sayounara)
2) Akkor (Sou shitara)
Az tűnik logikusnak, hogy az utóbbi volt előbb, és ebből lett elköszönés (Akkor [majd találkozunk]).
De etimológiát nem találtam hozzá.
Viszont azt még nem tudom, mi a szótári alakja annak, hogy
shitakke?
És a KKE egy partikula? Olyan partikula, mint amiről az első válaszban lehet olvasni?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!