Az igaz, hogyha először angolul tanulsz meg, akkor utána a német nehezebb lesz, ha viszont először németül, akkor utána az angol könnyebb? Ha igen, miért?

"ha az "s"-t akarod pöszén ejteni"

Nem az s-ről, hanem a th-ról van szó.

Látom, fogalmad sincs a témáról!

Ennek semmi köze a csecsemökori gyügyögéshez, illetve rengeteg ember tanul meg teljesen idegen nyelveket felnött korban jó kiejtéssel. Ez tipikusan MO-on elterjedt tévedés, hogy csak gyerekkorban lehet egy nyelvet jól megtanulni, a fö oka meg a rossz nyelvoktatás.

"Ennek semmi köze a csecsemökori gyügyögéshez"

De igen van (látom, semmi fogalmad sincs a témáról), mert egy csecsemő még mindenféle hangokat kiejt, de a beszédfejlődése során azok a hangok, amelyek nem részei az anyanyelvének, rohamos tempóban kikerülnek a repertoárjából.

"rengeteg ember tanul meg teljesen idegen nyelveket felnött korban jó kiejtéssel"

Egy másik rengeteg ember meg rossz kiejtéssel. És ezt egy harmadik rengeteg ember hallja, és még ha nem is beszéli az adott nyelvet, azt azért elég jó eséllyel felismeri, hogy egyesek milyen erős idegen akcentussal beszélik - amit vérmérséklettől függően tarthat viccesnek vagy vércikinek.

"Ez tipikusan MO-on elterjedt tévedés, hogy csak gyerekkorban lehet egy nyelvet jól megtanulni"

Honnan veszed, hogy Magyarországon szocializálódtam? :DDD Történetesen Írországban nőttem fel, ott alakult ki ez a véleményem. És akkor most?

"a fö oka meg a rossz nyelvoktatás"

Egyáltalán nem a nyelvoktatás milyenségéről van szó.

Arról van szó, onnan indultunk, hogy szerinted

"Ha elöször veszed a szigorúbb németet, utána az angol majdnem magától megy."

Szerintem meg

"Kivéve, ha addigra már túl öreg leszel ahhoz, hogy az angol furcsa kiejtése ne rémítsen meg a pösze hangokkal meg ilyesmikkel, meg eleve azzal, hogy - a némettel ellentétben - főleg az elején a kiejtés kb. köszönő viszonyban sincs a helyesírással."

Nem írtam, hogy a nagy többséggel ez történik, de igenis megtörténik elég sokakkal (fiatalabb korban is). És ez a rémület már akkor kialakulhat valakiben, amikor a nyelvoktatásnak még a közelébe se ment. Mert már akkor is hallja, hogy milyen furcsán beszélnek az angol anyanyelvűek, hallja, hogy mindenféle fura hangok is vannak a nyelvükben, meg hogy egész máshogy ejtik ki a szavakat, mint ahogy le vannak írva (főleg a némettanulás után, aminek a kiejtése azért enyhén szólva kiszámíthatóbb az angolhoz képest, nem?), tehát ez a bizonyos ijedtség már eleve meglehet bennük még akkor is, ha nagyon jól tudják, hogy nem az a cél, hogy olyan kiejtésük legyen, mint egy angol anyanyelvű beszélőnek, hanem csak az, hogy kommunikációra alkalmas kiejtésük legyen. Ha így kezdenek el angolul tanulni, akkor ott lesz bennük az a bizonyos gát - minél idősebbek, annál inkább -, ami miatt egyáltalán nem fog az angol "majdnem magától menni", még akkor sem, ha a világ legjobb nyelvoktatási rendszerében kezdik el.