Japán nyelvben a "-chau" csupán aranyosabbá teszi a szavakat?

Nem. A ”chau“ a ”-te shimau“ szerkezet rövidített köznapi alakja.

taberu (eszik)→　tabete shimau (megeszi)　rövidítve tabechau

Befejezettséget, esetenként a szándékosság hiányát jelöli.

Keeki wo taberu Eszik süteményt/Eszik a süteménybôl

Keeki wo tabete shimau Megeszi a(z egész) süteményt

Bangohan, issho ni taberu？ Vacsorázunk együtt?

Gomen, mou tabechatta

Bocs, én már ettem (befejezett cselekvés, illetve a szándékosság hiánya. "nem tudtam, hogy meg fogsz hívni, ezért ettem elôbb" miatt bocsánatkérés jellege van)

Madogarasu wo watte shimatta

Eltörtem az ablaküveget (véletlenül）

Madogarasu wo watta

Eltörtem az ablaküveget (ebben a formában szándékosságot feltételez)

Pl. ilyen mondatban∶

Ie ni hairenakute, mado wo muriyari akeyou to shitara, madogarasu wo watte shimatta.

Nem tudtam bemenni a házba, és mikor próbáltam kifeszegetni az ablakot, véletlen eltörtem az ablaküveget.

Ie ni hairenakute, shou ga nai kara, madogarasu wo watta.

Nem tudtam bemenni a házba, ezért nem volt mit tenni, betörtem az ablaküveget (szándékosan）.

Itt egy angol összefoglaló∶

[link]

A ちゃう a てしまう rövidítése. Ez a toldalék nem teszi aranyosabbá a szavakat, nem ez a feladata. Viszont van rá példa, amikor így is lehet használni, de akkor is csak a ちゃう alakban:

[link]

^^^ Nagyon sok különböző használata fel van sorolva.

A legfőbb jelentése az valami olyasmi, hogy:

Valamit véletlenül csinálni, vagy valami olyat csinálni, amit nem szerettünk/akartunk/kellett volna és ami lehet akár sajnálatos/kár . | Valami véletlenül történt, ami sajnálatos, vagy valami olyan történt, aminek nem kellett volna megtörténnie.

Például:

1) スマホを家に忘れちゃった。

sumaho wo ie ni wasurechatta

Otthon hagytam a telefonomat. ( nem akartam | véletlenül )

2) 花瓶を落としちゃった。

kabin wo otoshichatta

Elejtettem a vázát. (véletlenül)

3) 私の猫が消えちゃった。

watashi no neko ga kiechatta

Eltűnt a macskám. (kár / sajnálatos)

Remélem érthetően magyaráztam és a példák segítettek valamennyire megérteni. Sajnos én sem láttam/hallottam még elégszer a ちゃう-t, hogy teljesen megértsem. Azért itt egy pár hasznos link, amik tovább magyarázzák a használatát, rengeteg példával (angol az összes, remélem nem probléma):

[link]

[link]

[link]

A ガラス nagyon régi szóátvétel, nem mostanában került a nyelvbe, hanem még az Edo korszakban. És nem az angolból vették át, hanem a hollandból.

Akkoriban nem szabályok szerint írták át a szavakat, hanem ahogy hallották, illetve ahogy könnyebb volt az akkori embereknek kiejteni. A japán nyelv kiejtése is sokat változott azóta.

Kiegészítés∶ a japán nyelvben a ガラス az üveget, mint anyagot jelenti, illetve üvegtáblát. De a グラス　szó is létezik, ezt üvegpohár jelentéssel használják. Pl. ワイングラス borospohár. Angolul mindkettô glass lenne.

Így nézve a kiejtésbeli különbségnek jelentéselkülönítô szerepe is van.