Melyik nehezebb nyelv? (orosz, francia, német, angol)

… Másik kulcsszava a kontextus, szövegkörnyezet volt (őt magát is tréfásan Kontext Katinak nevezték): egyrészt a szöveg megértésében (legyen az könyv vagy hallott szöveg) a kontextus a mérvadó, sokszor ez segít ki minket, ha nem értünk valamit; másrészt pedig a szavakat soha nem önmagukban, elszigetelten tanulta, hanem vagy az olvasott szöveg(összefüggés) alapján maradt meg a fejében (ami talán a lehetséges legjobb tanulási mód), vagy pedig szókapcsolatba ágyazva jegyezte meg (például erős szél, éles szél): így ha az egyiket elfelejtjük, akkor a másik, gyakran vele együtt használt szó „előrántja” a másikat (ezt a hatást angol szóval „trigger”-nek nevezik). A jelzős kifejezésekből sok esetben még a főnév neme is a fejünkben marad. – A sablonok, „kaptafák” elsajátítását Lomb Kató másutt is javasolta: ezek egyszerű, lecsupaszított példamondatok egy-egy szerkezetre vagy nyelvi fordulatra, a beszédbe panelszerűen beilleszthető elemek (rendszerint egyes szám első személyben), ezeket előkapva könnyebben felépíthetünk akár bonyolultabb kifejezéseket is.

Nem hagyta, hogy a hibák, kudarcok vagy a tökéletesség szüntelen igénye eltántorítsa kitűzött céljától, hanem mindig a nyelvtanulás élvezetes, örömteli részébe kapaszkodott – talán ebben rejlett eredménye –, ezernyi módon vette újra és újra ostrom alá a nyelv várát. Mondása az önmagukban kevésbé bízóknak is hasznára lehet: „A nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni!”

Egyforma nehezek.

A Lomb-módszer nem alkalmas olyannak, aki először tanul idegen nyelvet.

mind a 4en beszélek:

1. Angol (az elején nagyon könnyű és az azutáni nehézségek se fosztják meg az 1. helytől)

2. Német

Nos a francia és az orosz más tészta...

A franciának nem mindig logikus és nehéz nyelvtana van, viszont ha tudsz angolul a szókincsel nem lesz gondod!

Az orosznál, a cirill ábécé egy dolog, a nyelvtan nehéz lehet de logkus, pláne a német után. Az orosz szintén nagyon sok szót vett a franciából, ez is könnyedség lehet ien szempontból.

Sztem tetszés és hasznosság kérdése!

Talán a francia még ma is hasznosabb nyelv álltalánosságban, de a célodtól függ!

Őszintén szólva én nem értek egyet azokkal akik azt állítják hogy az angol után a német megtanulása gyerekjáték a franciához képest, mivel hogy ugye ott van a germán nyelvrokonság.

Az angolnak egészen más mondatstruktúrája van mint a többi germán nyelvnek, rengeteg latin és ófrancia hatás érte szókincsiben és nyelvtanilag is egyaránt. Sokkal közelebb áll szerkezetileg a latin nyelvekhez szerintem, így például a franciához is.

Egészen jól beszélek angolul és franciául, és a németet is ismerem valamennyire, az oroszt viszont egyáltalán nem beszélem, tehát az orosszal kapcsolatbaN nem is foglalok álláspontot.

Mindazonáltal a következő módon rangsorolnám az első hármat amit említettem, legkönnyebtől legnehezebbig:

I. Angol

II. Francia

III. Német

A legkönnyebbtől kezdve a legnehezebbig:

1. angol

2. francia

3. német

4. orosz

Számomra: (legkönnyebbtől kezdve)

1. német (szorgalmasaknak való, önállóan, szorgalommal könnyen, "nyelvérzékkel" nehezen tanulható)

2. orosz (ez is azoknak könnyű, akik időt és energiát fektetnek bele, kb. a némettel egy szinten van)

3. angol (ezt csak azok tudják sikeresen megtanulni, akiknek érzékük van hozzá, egyedül szinte tanulhatatlan)

4. francia (végképp tanulhatatlan egyedül)

Általánosban oroszt tanultam. Angolt, németet több mint négy éve tanulom, franciát négy évet tanultam. Szerintem a sorrend (nehéztől a könnyű felé):

orosz, német, angol, francia

De sok egyéni tényező lehet abban, kinek melyik nyelv jön be. Pl. a francia nem nehéz, de a kiejtés-helyesírás viszonya ijesztő lehet egyeseknek, én hamar túltettem magam rajta.

Az oroszban elég komoly a sok ragozás és sok eset. A németben is fárasztó a melléknévragozás, de kevesebb eset van, mint az oroszban és amúgy is sok apróságra figyelni kell, ettől függetlenül sztem logikus nyelv a német. Az angol nem nehéz, de sajátos logikája van, pl. először nem akartam megérteni, minek kell kérdő mondatokba a "do" és a sok igeidő használatának megtanulása azért nem olyan könnyű.

Dióhéjban ennyi.