Mennyire irreális cél egy felsőfokú nyelvvizsga (angol)?
Még nem csináltam meg a középfokút, úgyhogy nem nagyon kellene még ezen gondolkodnom :) de nagyon érdekel.
Felsőfokút csak az tud teljesíteni, aki éveket élt külföldön? Esélytelen annak aki max nyaralni megy ki?
Azt tudom h nagy szókincs kell és komolyabb témákban is képben kell lenni.
Mennyire irreális cél a felsőfokú annak, aki Magyarországon él és lényegében a szobájában tanulja az angolt?
Nagyíjából ilyen "érvekre" számítottam, mint amit a #10-es produkált.
"Amire a nyelvtanfolyamok felkészítenek, és amit a vizsgán számon kérnek, az a nyelv szobatiszta tudása."
A nyelv szobatiszta tudása? Ezen jót nevettem. Te arra gondolsz, hogy a nyelvtanfolyam az adott nyelv hivatalos "irodalmi" formájában, az adott szabályok betartásával tanítják a nyelvet, tehát a tényleges, szabályszerű, hivatalos nyelvet tanulod... vagyis kellene tanítani, de valójában nem erről van szó.
A nyelvvizsga arról szól, hogy te olyan témákat tanulsz meg az adott nyelven, amelyeket magyarul sem feltétlenül tudsz, de bemagolod az idegennyelvű megfelelőjét, és esetleg megfelelően is tudod alkalmazni egy szóbeli nyelvvizsgán. Ettől függetlenül nem jelenti azt, hogy ténylegesen beszéled is az adott nyelvet. Még egyszer mondom, van, aki tényleg meg tudja tanulni úgy, hogy az adott országban használni is tudja, de az nem a nyelvvizsgának köszönhető.
"Mi a baj a kiválasztós-karikázós elbírálással?"
Mondjuk az, hogy, ha egy adott szót kell beleilleszteni a szövegbe, akkor, ha látom a válaszlehetőségeket, lehet, hogy megtalálom a helyes választ, mert beugrik, de, ha magamtól kellett volna megalkotni a mondatot, nem biztos, hogy összejött volna. Én is voltam így, amikor nyelvvizsgáztam. Nekem is sikerült, de ettől függetlenül nem mernék a nyelvtudásommal elindulni külföldre, ahogy sokan mások sem. Egyébként a karikázós/aláhúzós feladatok tippelésell is megoldhatók, aztán valaki, aki full nem érti az egészet, még véletlen akár át is mehet. Így aztán tényleg valós tudást mér az a nyelvvizsga.
Felmerülhet a kérdés, hogy akkor mégis mivel lehetne mérni a VALÓS nyelvtudást, vagy milyen témák kellenének, hogyan kellene felépülnie, erről lehet vitázni, és érdemes is, mert ez a jelenlegi rendszer nem megfelelő.
Szerintem nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a hallás utáni feladatokra, és ténylegesen, hétköznapiasan is többet kellene kommunikálni egy idegennyelv órán az iskolában, nem pedig csak nyelvtani szabályokat magoltatni magyarul, és szócetliket íratni.
Felsőfokú nyelvvizsgán pedig nem politikai, történelmi stb. témaköröket elvárni, amiket még magyarul sem feltétlen tud az ember, nemhogy idegennyelven, de neked ott és akkor mindenképp tudnod kell, és mondani valamit róla, mintha te annak az adott témának a szakértője lennél, és olyan választ meg nem fogadnak el, hogy "$z@rok rá nagy ívben, mert nem érdekel a politika", pedig magyarul is kb. ezt mondanám, ha valaki pl. ilyen témában kérdezne. Na akkor mennyire nyelvtudás az, ha ezt nem mondhatod egy nyelvvizsgán, ellenben az 1000 kérdés 1000 válaszból bemagolt sorokat elmondhatod, és elfogadják válasznak? Szerintem ez minden, csak nem hasznos.
12# egyetértek. Az egész a kamuzásról és a betanult mondatokról szól, senkit nem érdekel az igazi véleményed.
Szerintem hétköznapi témákról beszélgetve is le lehetne szűrni a valós tudást. Az olyanokról, amikről magyarul sem beszélsz eléggé megnehezítik.
12-essel egyetértek.
Én a középiskolai angol okatásból indulok ki, az nálunk így nézett ki:
- a tanár minden órán végig magyarul beszélt
- a szavakat magoltatta
- hallás utáni szövegértést először 12.-ben félévkor gyakoroltuk
- az ideidőket is végig magoltatta velünk, de bevallom, a rengeteg magolás hatására 11 évnyi angol tanulás után sem tudom az összes igeidőt amit tanultunk
- szituációs gyakorlatok nem igazán voltak, így még önbizalmat sem szereztünk megszólalni
Jaaah és érettségi szóbelire is úgy készítettek fel, hogy minden témából megírtuk a párbeszédet órán közösen és azt magoltuk be.
Ennek az egésznek egy hatalmas hátránya van. Ha angolul akarsz beszélni, akkor kitalálod magyarul a mondatot, azt szavanként fejben megpróbálod lefordítani angolra, majd nyelvtanilag összerakni. Csak ez egy külföldivel beszélgetve azért gáz, mert ha a külföldi mond neked valamit, addig mire te lefordítod mit mondott, majd megpróbálod angolul fejben összerakni a választ, addigra ő már elmondott 10 másik mondatot.
Ennek a nyelvoktatásnak így semmi, de semmi értelme. Gondolhatjátok mennyire utáltam ezek miatt minden angol órát. Én meg azt hittem szimplán nincs nyelvérzékem, hogy én hülye vagyok a nyelvtanuláshoz. Aztán később olyan munkám lett amivel elég sokat megfordultam külföldön, többek között Hollandiában és Angliában, meglepő módon elég szépen ragadtak rám a dolgok az angol nyelvből. Meg is lepődtem, hogy jééé, mégis meg tudok tanulni angolul?
"Szerintem nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a hallás utáni feladatokra"
Szerinted, mert te könnyen tanulsz hallás után. Más meg máshogyan. És egy iskolai csoportban mindenféle emberek vannak vegyesen. A hallás utáni szövegértés meg amúgy is csak passzív nyelvbefogadás. Akkor kezdődnek a bajok, amikor nem csak megérteni kell (olvasott vagy hallott) szöveget, hanem neked kell előállítani: beszélni vagy írni kell - és ezeken a hallás utáni feladatok gyakorlása csak áttételesen segít.
"és ténylegesen, hétköznapiasan is többet kellene kommunikálni egy idegennyelv órán az iskolában"
Szerintem ez nagyon nagy részt amiatt feneklik meg, hogy osztályozni kell. Mégpedig rendszeresen. És mindenféle embereket egy csoporton belül, de ugyanolyan kritériumok alapján (másképp nem lesz igazságos ugye). Emiatt eleve nem lehet eléggé személyre szabott a tanítás - meg egy csomó idő elmegy azzal, hogy a kevésbé ügyeseket is beidomítsa a tanár annyira, hogy ők is jó jegyeket kaphassanak (mert az kevés, hogy ne bukjanak meg: elvárás, hogy jó jegyeik legyenek, többek között azért, mert másképp kudarcként élik meg az egész nyelvtanulást, amitől még nehezebben fog menni nekik.
""$z@rok rá nagy ívben, mert nem érdekel a politika", pedig magyarul is kb. ezt mondanám, ha valaki pl. ilyen témában kérdezne."
Akkor is, ha iskolai körülmények között a töritanárod kérdezne? :) Az is a nyelvtudás része, hogy el kell tudni találni a stílust. És: miért olyan nehéz azt elfogadni, hogy a nyelvvizsga is olyan, mint bármilyen iskolai vizsga, feleltetés vagy dolgozat? Bizonyos stílusban kell előadni magadat, és igen, úgy kell tenni, mintha szakértő lennél - másképp megbuksz matekból is, földrajzból is, mindenből.
"mennyire nyelvtudás az, ha ... az 1000 kérdés 1000 válaszból bemagolt sorokat elmondhatod, és elfogadják válasznak?"
És az mennyire történelemtudás, ha a törikönyv megfelelő oldalát megtanulod és visszamondod? Valamire mégis jó. Mindkettő.
Miért? Úgy nem lehet eldönteni, hogy egy kisgyerek elég jól tud-e már magyarul, hogy megkérjük, mondja el a Piroska és a farkast? Az, hogy neked az 1000 kérdésből nem olvasták fel a szüleid esténként a témába vágó részeket három-négy éven keresztül, hanem pár nap, hét vagy hónap alatt bifláztad be, csak azért volt, hogy gyorsabban eljuss arra a szintre, amire szükséges, mert neked nincs rá 8-10 éved, mint egy olyan gyereknek, aki az anyanyelvét tanulja napi 24 órában. És miért baj az, ha történelmet, földrajzot, kémiát, stb. tanuló emberektől nem csak a Piroska és a farkast kérdezik, hanem pl. azt is, hogy szerinte fontos-e, és miért (vagy miért nem), hogy mindenki részt vegyen a választásokon? Egyszerűen több híradót kell nézni, több újságot olvasni, tágítani az érdeklődési kört, és fog menni. Nem szakértő dumát várnak felsőfokon sem. Aki ezt hiszi, az nem is nézett utána az elvárásoknak.
"senkit nem érdekel az igazi véleményed"
Örülj neki! Szép is lenne, ha annak alapján kapna vagy nem kapna valaki nyelvvizsgát, hogy mi a véleménye! Bármi a véleménye, a vizsgáztatókat az érdekli, hogy mennyire tudja világosan, szabatosan elmondani. Mellékes, hogy azt taglalja-e, hogy a gyorskaja nagyon is rendben van, vagy azt, hogy bottal se piszkálná meg.
"Szerintem hétköznapi témákról beszélgetve is le lehetne szűrni a valós tudást."
A vizsgáztatók szerint is. Ezért tesznek bele a tételsorokba olyasmiket is, hogy család, egészséges étkezés, szabadidő, sport, stb. Ez mind hétköznapi. A politika is egyébként. Vagy melyik az a nyelvvizsga, amelyikről száműzték az összes hétköznapi témát? Ha pedig előre lehet tudni, hogy politika is szóba jöhet a vizsgán, nem olyan nagy ügy - az adott szintű nyelvtudás birtokában - kicsit annak is utánaolvasni. Ha nem tudom, mi az a derékszögű háromszög, de tudom, hogy a matekdogában benne lehet, akkor annak is utánanézek, nem?
"Az olyanokról, amikről magyarul sem beszélsz eléggé megnehezítik."
Nincs ráírva mindenkinek a homlokára, hogy a sport érdekli-e őt jobban, vagy a politika. Van, aki simán tart neked kiselőadást a politikáról bármikor, de a sporthoz semmi köze, így inkább a politika témát választaná, ha lehetne.
Egyébként meg van olyan nyelvvizsga is, ahol választani lehet témák közül, így nem vagy belekényszerítve, hogy olyasmiről kelljen beszélned, amihez lövésed sincs. A Dexam ilyen: eleve választhatsz, hogy humán vagy reál érdeklődésűeknek összeállított feladatsort akarsz-e, és a szóbelin még ezen belül is választhatsz, hogy inkább - ha mondjuk humán érdeklődésű vagy - a politikáról akarsz-e beszélni vagy irodalomról.
"hallás utáni szövegértést először 12.-ben félévkor gyakoroltuk"
Ez elég hihetetlen - hacsak nem száz évvel ezelőtt jártál iskolába, amikor még nem is létezett hanganyag a nyelvkönyvekhez... De ha tényleg így volt, akkor meg miért nem kérdeztetek rá a három és fél év alatt, hogy miért hagyjátok ki folyton azokat a feladatokat?
"a középiskolai angol okatásból indulok ki, az nálunk így nézett ki: ...
- az ideidőket is végig magoltatta velünk, de bevallom, a rengeteg magolás hatására 11 évnyi angol tanulás után sem tudom az összes igeidőt amit tanultunk"
11 évig jártál középiskolába?
"meglepő módon elég szépen ragadtak rám a dolgok az angol nyelvből. Meg is lepődtem, hogy jééé, mégis meg tudok tanulni angolul?"
Talán nem látod (be) az összefüggést, de ez valószínűleg attól volt, hogy mégiscsak működött a dolog, mégiscsak egy csomó mindent megtanultál (passzívan legalább) a középiskolai angolórákon. Előzetes tanulmányok nélkül biztos nem lett volna olyan könnyű.
14-es vagyok.
17-es!
"Ez elég hihetetlen - hacsak nem száz évvel ezelőtt jártál iskolába, amikor még nem is létezett hanganyag a nyelvkönyvekhez... De ha tényleg így volt, akkor meg miért nem kérdeztetek rá a három és fél év alatt, hogy miért hagyjátok ki folyton azokat a feladatokat?"
Nem 100 évvel ezelőtt jártam iskolába. 2010-ben érettségiztem. Tanárnak hiába mondtunk bármit, szerinte az úgy volt jó, ahogy ő oktatott.
18-as!
"11 évig jártál középiskolába?"
Nem. A 11 év arra vonatkozott, hogy annyi ideig tanultam angolul összesen. 5 év általános iskolában, 4 év középiskolában + 2 év OKJ-s képzésen. Az OKJ-t azt abban a suliban végeztem ahova érettségi előtt jártam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!