Miért jó a bolognai rendszer ( felsőoktatás )?

A saját példámmal jövök. Adott egy neves egyetemet, ahol elvileg kiváló műszaki képzés van. Én is itt tanulok.

Az egyetem megpróbál 3,5 év alatt rengeteg információt belém tuszkolni, amiket én megtanulok ZH-ra, de nagy részét heteken belül elfelejtem. Persze a tananyag 2/3-át soha nem fogom alkalmazni, így ebből hátrányom nemigen lesz. Az egyetlen dolog hogy én 3,5 évig szívok és csupán a mérnöki szakma alapjait tanulom meg. Mondhatjuk úgy hogy lesz némi rálátásom a szakmára.

Ha elvégzek egy MSC-t, ami plusz két év, akkor már az adott mérnöki szakma egy adott ágára még nagyobb rálátásom van. De attól még mindig nem vagyok mérnök.

Nem lenne célszerűbb 3,5 ( +2 ) helyett egy 5-6 éves képzés, ahol viszont mérnököt képeznek? Ugyanúgy lehetne szakirány választás, de olyan emberek kerülnek ki az egyetemről akik tisztában vannak az adott szakiránnyal. Persze a munkatapasztalatot ez se mentesíti, munka közben tanulja meg az ember hogy pontosan mit kell csinálni, de más ha valaki úgy megy oda hogy tud mindent ( képletesen értve, nem lehet mindent tudni ), csak pár hét amíg a tényleges, gyakorlati része is menni fog és gyakorlatilag a képzés végén egy mérnököt kapunk. Meg megint más ha valakinek van rálátása arra amit csinál, de hónapokig tart amíg megtanulja hogy mit kell csinálnia.

Miért jó a bolognai rendszer?