Ennyivel jobban tanulnak a gyerekek?

"Az azonban tény, hogy ameddig 50 éve az oktatás módszere a félelemre, az elrettentésre, és fenyítésre, és a tekintélyelvűségre épült, addig ma már szakmai szempontokat is figyelembe vesznek."

Nem tudom, hány évesek vagytok, akik ide irogattok, 20 alatt vagytok az biztos. Neked már nem mond semmit az, hogy egy tanárnak tekintélye van. Én még úgy nőttem föl, hogy a tanár az, aki a példakép és tisztelni kell. De nem azért, mert pl. félelemről lenne szó, sokkal azért, mert mind erkölcsileg, emberileg és szakmailag megérti.

Sajnos ez a fogalom, hogy tanári tekintély egyre inkább kikopik. Ma a tanárt sajnos sokszor semmibe veszik. A tanár az, akit semmibe lehet venni, lehet szidni, leköpni, stb.

Valójában az a félelmetes, hogy ilyen világban élünk.

Továbbá értem igazából, milyen szakmai szempontokra gondolsz. Még az a kérdés is joggal vetődhet fel, hogy létezik -e egyáltalában ilyen manapság.

Vegyük tekintetbe, hogy manapság többnyire már csak kényszerből választják az oktatói/nevelői pályát, csekély ma az, ha valakit igazából a pedagógiaszeretet és a hivatás ereje térít ilyen irányba.

"Valszeg jobban lehet egy gyereket motiválni dicsérettel, mint fenyítéssel."

Fegyelmezni akkor is kell tudni. Sajnos a jelenlegi oktatási rendszer a tanároknak kevésbé kedvez.

Egy dolog, hogy diákközpontúnak kell lenni, de nem szabad a ló túloldalára átbillenni...

"Egyrészt a motiválás miatt ma kevesebb a rossz jegy, főleg 2.-ban, ahol előző évben még jegyet se kaptak, csak szöveges értékelés volt."

Az, hogy nem kapnak jegyet, óriási hiba! Nem kap sem a diák, sem a szülő érdembeli visszajelzést. Egyenes út a lejtőn lefelé, az elkanászkodás és az erkölcstelenség felé.

"Másrészt ma szegregáltabbak az iskolák, régebben nagyjából mindenki oda járt, ahol lakott. Lehet hogy a gyereked jobbakkal jár egy osztályba."

Általános iskolába teljesen mindegy, hogy hová jár az ember. Az alapokat kell megtanulni.

Középiskola más kérdés, de ebbe most nem menjünk bele.

Miért is küldjünk egy szerencsétlen 6-7 éves gyereket egy teljesen más városba, környezetbe. Meg persze kinek van erre pénze, ereje. Tehetős gazdagok esetleg megtehetik, de az úri élet mindig is más volt, mint a közönséges munkásemberé.

"Harmadrészt ma nagyobb arányban tartják vissza az oviban a gyerekeket, aki korábban csak bukdácsolt volna, az egy év kihagyással jobban teljesít(het)."

Ez teljesen igaz, de erre már évtizedek óta mód/lehetőség van. Nem értem a felvetést...

Tanári tekintély mi van? Hol élsz te ember 1950-ben?

Tudást átadni, oktatni, kreatív, kritikus embereket képezni NEM tekintéllyel és erővel tesszük, hanem szakmailag helyes módszerrel.

Engem ne tanítson egy olyan ember, aki a módszerét kizárólag a tekintélyére helyezi.

Én értem, hogy van véleményed, meg nyomod a bezzeg az én időmben tipikus süket dumát, de ha tényleg nem értesz még fikarcnyit sem a témához, inkább ne szólj hozzá!

@11

-Nem értem mit számít, hogy valaki hány éves. Szerintem én többet tudok arról, hogy milyen gondok vannak az oktatással, mivel ebben élek.

-Igen, a megfelelő oktatáshoz kell tisztelet, de itt elbeszélünk egymás mellett. A "szabadelvű oktatás" (ami nincs) ugyanannyira hibáztatható, mint a régről ránk maradt konzervatív rendszer hagyatéka.

Arról van szó, hogy ma már nem lehet a gyereket ütni, és a lelki hadviselés is korlátozott. Ennek köszönhetően a rossz tanároknak ma már nem jár alanyi jogon a tisztelet. A másik része meg az, hogy a rendszer és a tanterv kötött része túl lassan változik. A diák akkor lesz fegyelmezetlen, ha úgy érzi, semmi haszna nincs annak, hogy ő órán ül.

Még egy okot felsorolnék ide: a gyerek számára az alsó évfolyamok a legmeghatározóbbak magatartás szempontjából, miközben erre a területre kerülnek talán a legkevésbé alkalmas tanárok. Ezt már nem egy ismerőstől hallottam. Ha dilettánsok nevelik fel a gyereket, akkor a felsőbb években már egy jó tanárnak is nehéz dolga van, mert mások szemetét kell tisztítania.

-Visszajelzést úgy is lehet adni, hogy nem az tudatosul a diákban, hogy ő rossz tanuló, vagy éppen stréber. Az általános iskolában az a legnagyobb gond, hogy ahogy egyre feljebb kerülnek a diákok a létrán, az órai aktivitás úgy csökken drámai mértékben. És ez első sorban annak köszönhető, hogy nyílik szét az olló. A gyengébb tanulók önbizalom-hiányosak lesznek, a kiemelkedő tanulókat pedig hajtani fogja a csordaszellem, és inkább hallgatnak. Ez szerintem iszonyat szomorú. És ezt tovább viszik - középiskolában, egyetemen is ez megy. Ehhez képest ha veszünk egy amerikai intézményt, ott ennek a fonákja van. Konkrétan elvárás az órai aktivitás, de egyébként is szívesebben jelentkeznek a tanulók.

Tehát sokkal jobb az, ha az alsóbb évfolyamokban felülről osztályoznak, és hármasnál rosszabbat ritkán kapnak a diákok. Aki meg valóban rászorulhat az osztályismétlésre, annak a szüleivel folyamatosan kommunikálni kell privátban, és év végén erősen javasolni nekik a visszatartást, ha nem mérséklődött a probléma. A hangsúly itt azon van, hogy ez négyük(tanár, diák, 2 szülő) magánügye legyen, ne pedig nyilvános megszégyenülésként élje meg a gyerek. Egyébként megjegyezném, hogy egy elsős tanulónál a szöveges osztályzat nem akadályozza a visszajelzést, sőt.

-Egyáltalán nem mindegy az általános iskola. Itt alapozzák meg a gyerek mentalitását. Ha nem jó helyre adod be a gyerekedet, akkor takarítani kell majd utánuk a mentális szemetet.

"Engem ne tanítson egy olyan ember, aki a módszerét kizárólag a tekintélyére helyezi."

Nem kizárólagos tekintélyről beszéltem, hanem arról, hogy annak is szükséges a megléte.

"Én értem, hogy van véleményed, meg nyomod a bezzeg az én időmben tipikus süket dumát, de ha tényleg nem értesz még fikarcnyit sem a témához, inkább ne szólj hozzá!"

A tényeket írtam le, szerintem te vagy aki nem hozott fel semmi konkrétumot, csak össze-vissza reklámjelegű dumát ad le.

"Arról van szó, hogy ma már nem lehet a gyereket ütni, és a lelki hadviselés is korlátozott. Ennek köszönhetően a rossz tanároknak ma már nem jár alanyi jogon a tisztelet."

Ebben igazat adok. A gyerek gyakorlatilag teljesen el van kényeztetve, ki van szolgálva, csak a jogait ismeri mindenki, a kötelességeit nem...

Az is igaz, hogy sok selejt oktató jelent meg újabban, ez általánosságban a rossz oktatáspolitika okaként adódik.

"Még egy okot felsorolnék ide: a gyerek számára az alsó évfolyamok a legmeghatározóbbak magatartás szempontjából, miközben erre a területre kerülnek talán a legkevésbé alkalmas tanárok. Ezt már nem egy ismerőstől hallottam."

Teljesen igaz, egyetértek.

"Az általános iskolában az a legnagyobb gond, hogy ahogy egyre feljebb kerülnek a diákok a létrán, az órai aktivitás úgy csökken drámai mértékben."

Ez szerintem egyáltalán nem gond. Az idő előrehaladtával egyre önállóbbnak kell lenni, ahogy a való életben is ez elvárás.

Egyetemen is nem véletlen van így. A probléma inkább sokszor a következő: Még gimnáziumokban is igen gyakori, hogy mindent kézhez kap a diák. Megvan a kész jegyzet, betanulja, és ebben kimerül a tanulás.

Egyetemen meg mondjuk azzal szembesül az ember, hogy egy előadás alatt lenyomnak egy éves középiskolai anyagot, és nem noszogatnak, nem adják a kezedbe, hogy mit hogyan merre meddig.

Itt köszön vissza az, ki mennyi önállóságra hajlamos. Önállóan tud -e tanulni a hallgató, megszerzi -e a szükséges jegyzeteket a könyvtárból, vagy van -e esetleg egy kedves szaktárs(szaktársak), akivel (akikkel) összeül a társaság...

És ezen a ponton meg már áttértünk a csapatmunkára.

Sajnos sem az általános, sem a középiskola nem készít fel kellően sem az önállóságra, sem pedig a csapatmunkára.

Én ebben látom az oktatás legnagyobb hibáját, és a cégeknek is ez a visszajelzése (a nyelvismerethiány mellett).

De ez hosszú téma...

"Ehhez képest ha veszünk egy amerikai intézményt, ott ennek a fonákja van. Konkrétan elvárás az órai aktivitás, de egyébként is szívesebben jelentkeznek a tanulók."

Hát abba ne nagyon menjünk bele szerintem, mert Amerikába óriási a szórás pl. a felsőoktatási intézményeknél is.

Van ahol tényleg világszintű, igencsak tekintélyes kutatások folynak, egyes helyeken az egyetemi képzés viszont az itteni általános iskolai képzés szintjével azonos. (pl. törtekkel való műveleteket tanulják, rettenetes, hogy ott mit lehet egyetemnek nevezni...)

Persze nem is meglepő ezek után, hogy milyen sok ostoba ember van amerikában...

"Aki meg valóban rászorulhat az osztályismétlésre, annak a szüleivel folyamatosan kommunikálni kell privátban, és év végén erősen javasolni nekik a visszatartást, ha nem mérséklődött a probléma. A hangsúly itt azon van, hogy ez négyük(tanár, diák, 2 szülő) magánügye legyen, ne pedig nyilvános megszégyenülésként élje meg a gyerek."

Na ez a módszer nem vezet sehova... Mit csinálsz egy olyan gyerekkel, akiknek a szülei is ostobák?

Otthon azt látja a gyerek, hogy a szülők isznak, veszekednek, stb...

"Egyáltalán nem mindegy az általános iskola. Itt alapozzák meg a gyerek mentalitását."

Ez csak süket duma, legfeljebb a tehetősebbek tehetik meg a magániskolák/magántanárok finanszírozását.

Az államilag működtetett általános iskolák között lényegbeli szinvonaleltérés nincs. Esetleg lehet választani, aki szeretne mehet egyházi iskolába, vagy választhatja a 4év ált isk+8 osztályos gimnázium lehetőséget.