Hogy dolgoztad fel a sikertelen PhD doktori fokozatszerzésed?

Sok ilyet láttam.

De a legnagyobb részét nem kell sajnálni, mert kb. csak "melegedőnek" használták a doktori képzést, amíg jobb lehetőséget (külföldi ösztöndíjat vagy egy jó állást) nem sikerült megcsípniük.

Az a 100 ezer nem volt sok, de a graduális ösztöndíj után mégiscsak egy szintlépés volt, és sokaknak csak kb. annyit kellett érte tenniük, hogy bemennek egyszer egy héten.

A legtöbb ilyen embernek nem gond, hol archiválja a munkáját, mert nincs neki (legalábbis összerakva nincs - vannak cikkek, de az egész munka nincs kitalálva és megszerkesztve).

Egyetlen emberről hallottam, aki tényleg évek kitartó munkájával eljutott a nyilvános védésig, és ott csinálták ki - persze nem neki szólt, a témavezetőjét / kutatóhelyét akarták lejáratni. Az a doktorandusz úgy eltűnt utána, hogy nem lehetett hallani róla soha többet. Meg is értem:(

Persze a témavezetőknek is megvan a maguk felelőssége, egyesek annyira nem törődtek a hallgatóikkal, hogy évekkel visszavetették a munkájukat, mert kb. 2 fejezetet sem voltak képesek elolvasni és konzultálni:(

A rendszer is rossz, mert (a graduális képzéshez hasonlóan( a PhD képzés is tömegképzés, és sokkal több embert képeznek, mint amennyire szükség van.

Amit linkeltél oldal, ott szó sincs arról, amit te említesz. Elmúlt években az volt a "nagy baj", hogy sokan elkezdik a doktori képzést, de kevesen fejezik be. Nem azért, mert nem engedik át őket védésen, hanem mert nem is jutnak el addig. Vagy a képzés alatt hagyják ott, vagy megszerzik az abszolutóriumot és utána nem jelentkeznek fokozatszerzésre.

Szóval akik így jártak, ők gyakorlatilag egy betűt nem gépeltek még a disszertációjukba, semmilyen munkájuk nem veszett kárba, és nem vesztettek semmit. Sokan a képzést potya bevételként használták, és mellette amúgy is dolgoztak. Sok doktori iskolában simán le lehetett húzni a 3 évet, úgy hogy gyakorlatilag semmit nem csinált az illető. Néhány gagyi cikket megírt néhány óra befektetett munkával, amiben semmilyen valódi tudományos eredmény nincs.

Persze a doktori képzéseknél nem a befejezési arányt kéne nézni, mert az állam által üzemeltetett doktori iskoláknak ha kiadják a parancsot, hogy legyen jobb a fokozatszerzési arány, akkor még jobban lejjebb adnak a mércéből, és már annak is fokozatot fognak adni, aki süteményes receptgyűjteményt ad le védésre.

Helyette alaposabban kellett volna válogatni a felvételiken, nem a mindenféle társzerzős, vagy vacak OTDK munkákra, hanem mondjuk készségekre (nyelv, statisztika, informatika), felvételi munkára, habilitációra koncentrálni, hogy kiszűrjék a linkeket. És képzés közben is a nemzetközileg is katalogizált folyóiratban való megjelenést sokkal többre értékelni, mint a nevesincs hazai folyóiratokba belerakott tömérdek értéktelen bugyutaságokat. (természetesen mindez tudományág függő, de az én területemen tuti ez a helyzet).

Olyan, hogy valakit védésen nem engednek át, szerintem nagyon-nagyon ritka. Talán 100-ból 1-ha van ilyen, és utána egyébként is újra megpróbálhatja. Szóval az általad felvetett probléma nem létezik.

Arra a felvetésedre, hogy a ODT-oldalon "eltűnnek" a statiszitkák: nem tudom miért gondolod ezt. Minden témavezetőnél név szerint fel van sorolva "abszolutóriumot szerzett, de nincs folyamatban doktori cselekmény és nincs fokozat" címszó alatt.

Nagyon ritkán fordul elő, hogy maga a fokozatszerzési eljárás úgy legyen sikertelen, hogy elutasítják a dolgozatot, vagy megbuktatnak valakit védésen vagy szigorlaton.

A 76-77% aki nem szerzett fokozatot az azok közül kerül ki, akik vagy

1. abbahagyták magát a doktori iskolát, mert jólfizető állást fogadtak el helyette, vagy

2. a doktori iskola abszolutóriumát megszerezték, de nem jelentkeztek eljárásra mert nem készült el a munkájuk, nem voltak meg a publikációjuk, vagy hiányzott a nyelvvizsgájuk.

3. Elkezdték az eljárást és mondjuk sikeresen letették a szigorlatot, de a cikkeikkel vagy a dolgozatukkal, vagy más kellékkel kicsúsztak a határidőből, esetleg külföldi részképzés, tanulmányút vagy jelentős tudományos projekt miatt.

A doktori értekezés maga nem különösebb tudományos érték, amit archiválni kellene, hiszen annak egyetlen célja, hogy felhasználják a fokozatszerzési eljárásben. Az igazi tudományos teljesítményt a doktori kutatások eredményeiből megírt referált nemzetközi folyóiratcikkek jelentik. Jobb helyeken a PhD-értekezés nem más, mint ezen cikkek összefűzött változata egy előszóval vagy tézises összefoglalóval az elején.

Én tudok nagyon jól olvasni, és kívülről ismerem az említett kormányzati sajtóközleményt és a doktori képzés átalakítást. Annak idején még cikket is írtam róla.

Ez áll ott:

"ennek a fokozatszerzésnek az aránya ma meglehetősen alacsony, 23-24 százalékos".

Nem tudom, hogy neked az idézett szövegből hogy következik, az a logikai állítás, hogy a hallgatók 76-77% egy majdnem kész disszertációt ír, de kudarcot vall, a védésnél megbuktatják.

Ami ott áll annyi, hogy a doktori képzésben felvettek 76-77%-a nem szerez fokozatot. Semmi több.

"Hol a többi hallgató munkája és hol a többi hallgató?" Mit értesz a hallgató munkáján? Van néhány publikációjuk és annyi, meg néhány tárgyat elvégeznek, illetve a tanszéken csicskáztatják őket... milyen munkát kívánsz ezen felül "megtalálni"? Hogy hogy hol vannak? Remélhetőleg ágyban ilyen későn.

Azt meg neked írtuk már többen is, hogy annak a 76-77%-nak szinte mindegyikének, egy sor disszertációja sem volt. Nem jutottak el addig. A sorrend úgy működik, hogy képzés, kutatás, közben publikálás. Abszolutórium, még publikálás, utána van disszertáció írás és műhelyvita és utána fokozatszerzési eljárás és védés. A disszertációt a képzés végén, illetve az abszolutórium megszerzése után szokták írni. Ekkorra már a publikációk is megvannak. Ennek a 76-77%-nak vagy nem volt abszolutóriuma sem, vagy megvolt, de a disszertációt el sem kezdte még írni. Műhelyvitáig sem szoktak eljutni, tehát nincs is disszertáció tervezetük.

Nem tudom elképzelni, hogy az idézett szöveg szerinted hol mond ennek és a korábbi állításomnak ellent.

1-es vagyok: annyival egészíteném ki, hogy igaz, hogy voltak, akiket nagyon megdolgoztattak, de a tanársegédeknek sem volt sokkal több a fizetésük, és nekik még többet kellett dolgozni érte. (konkrétan ahol én voltam, a tanársegédek 20 ezerrel KERESTEK többet FIZETÉSKÉNT, mint amit én KAPTAM ÖSZTÖNDÍJNAK. A megemelt ösztöndíjak mellett simán el tudom képzelni, hogy a PhD ösztöníj magasabb lehet, mint pl. egy tanársegédi fizetés, és az sincs rendjén.

A nagy lemorzsolódást úgy lehetne javítani, hogy

- nem "haveri" alapon kellene felvenni egy csomó embert

- sokkal gyakrabban kellene mérni a hallgatók teljesítményét