Miért nem tanulunk az iskolában semmi olyat, amit majd az életben is hasznosíthatok?

"nálunk a kémia alapjai már rég elvesztek. Tudásom most is annyi belőle, mint egy újszülöttnek"

Talán nem öntöd össze a különböző tisztítószereket, és nem használsz kígyóizzadtságot (bár ez utóbbi inkább biológia).

Kellenek a készségtárgyak is, ének, rajz, művészetek lassanként kéthetente vannak. Társadalomismereten tényleg a társadalmat kell megismerni, nemzetiségek, vallások, tesi állapotok szerint.

Orientálódni kellene.

Általános, alsó: Minden fontos ismeret alapszinten, korosztálynak megfelelően tálalva.

Általános, felső: A gyerek már tudja, mi érdekli, humán/reál bontás, de továbbra is minden tárgyból az ismeretek megszerzése.

Gimnázium: Humán/reál teljes szétválasztása.

Egyetlen tárgyat sem kukáznék, a tantervet kellene átgondolni.

Irodalom: Szélesíteni és átgondolni a kötelezők listáját, nagyobb hangsúlyt fektetni a művelődésre, illetve az egyéni látásmódokra. Szégyen, hogy ennyi műveletlen ember él az országban, aki az irodalmat a verselemzéssel azonosítja, hovatovább soha semmit nem olvas. Egy-egy szerzőtől habitus szerint is lehetne válogatni, listázni, hogy mit olvasson, aki mondjuk az akciódús vagy épp romantikus történetekre, versekre vágyik. Az irodalom, ha jól tanítják, kontextust ad a hétköznapi életnek, segítségével át lehet látni a táblát: mit akarnak az emberek, mit tervez az őrült diktátor, mit lehet kezdeni depressziós barátainkkal, erőszakos családtagjainkkal.

Történelem: Nagyobb hangsúly az ok-okozati összefüggéseken -- ismét csak kontextus a való élethez. Kisebb népek/kultúrák megismerése.

Matek: Logika. Logika, logika, logika.

Informatika: Elmélet és gyakorlat arányos elosztása, HTML, programnyelvek.

Ének-zene: Alapszintű hangszerhasználat, több elmélet (nem népdalok bemagolása). Különböző népek népzenéi, modern műfajok.

Rajz / Technika / Művészettörténet / Média: Egybevonva, elmélet és gyakorlat arányos elosztása. Grafika, festészet, kollázs, szobrászat, építészet, tipográfia, kalligráfia, film, etc.

Tesi: Hagyni, hogy mindenki megtalálja azt, amiben jó, ami nem megy, azt nem erőltetni mindenáron. Több szabadtéri óra, kevesebb büdös tornaterem.

Természettudományok: Erős alapozás, tapasztalati oktatás, megfigyelések hangsúlyozása. Ahol lehet, testközelből.

Nyelvek: A meglévő magyarra építeni (akinek az anyanyelvén nem megy a nyelvtan, más nyelven se fog menni). Szélesíteni a témákat, látókört. Minimum két nyelv, minimum haladó szinten.

Etika / Filozófia / Hittan: Elmélet, gyakorlat és logika, dilemmák, ellentmondások.

Gazdaság / Politika: Érdekesen, hasznosan.

Az életre való felkészítés szerintem a szülő dolga. Háztartás, ügyintézés, önállóság. Az iskola feladata a tudás átadása. Meg is látszik, milyen elcs.szett országban élünk, mindenki a kukába dobná a műveltséget az olyan gyakorlati ismeretekért, amelyeket (elvileg) otthon kellene megszerezni. Az oktatásunk ezer sebből vérzik, igen, de az irány adott, a váz megvan. Ismeretek nélkül mindenki cs.szheti. Ezt nem értik meg sokan. Kellenek tudósok, bölcsészek, mérnökök, kellenek vállalkozók, kőművesek és vécépucolók -- együtt. A bölcsész éhen hal, ha nincs, aki megtermelje a napi betevőjét, az informatikus halálra fagy, ha nincs, aki felépítse a házát, és így tovább. Ez a mocskolódás ("büfészak", "értelmetlen ezt tanulni", etc.), ami ebben az országban megy, undorító.