Szerintetek bölcsészkaron melyik nyelvet érdemes választani?

Röviden-tömören az a válaszom, hogy a nyelvek születésétől kezdve sem volt soha semmilyen határ, most sincs, és ezután sem lesz. Nincs ilyen határ, és nem is lehet soha, hiszen nem te, nem én, de senki más sem képes tudatosan megálljt parancsolni egy nyelv változásának. Ezek a változások lehet, hogy neked vagy nekem hülyén hangzanak, de később ez lesz a sztenderd.

Kezdjük ott, hogy olyan, hogy 90%-a „elanglicizálódna” a magyar nyelvnek, ilyen sosem fog bekövetkezni. Az egy dolog, hogy angol jövevényszavak kerülnek be a nyelvbe, és egyesek úgy gondolják, hogy ez túl sok, a valóság az, hogy a kb. 100.000 jelenleg létező magyar szóhoz viszonyítva az angol jövevényszavak száma elenyészően kicsi.

Arról nem is beszélve, hogy az angol nyelv konkrétan majdnem 60% latin és francia eredetű szavakkal van tele, további kb. 20% egyéb eredetű, és csak a maradék vezethető vissza az óangolra; az évszázadok során olyan tekintélyes mennyiségű idegen szót szívott magába az angol nyelv, hogy lehet ámulni rajta, és lám: az angol köszöni szépen, kiválóan érzi magát, jelenleg világnyelv. (Zárójelben jegyzem meg, hogy az angol nyelvnek semmilyen szabályozó intézménye nem is volt soha, helyesírási szabályzata sem, mégis él és virul.) A magyar is dugig van szláv, török, latin, francia, német, meg még sorolhatnám mennyi jövevényszóval, és még mindig magyar a magyar.

De tegyük fel, ha mégis valami miatt „elanglicizálódna” 90%-ban a magyar nyelv, szabályrendszerében, szóképzésében, toldalékolásában, szórendjében, egyszóval kb. mindenében úgy is még mindig a magyar nyelv maradna. De ez hülyeség. Amíg nem mond ilyeneket az átlag magyar, hogy go-zhatnánk drink-elni egy beer-t, vagy Ez bloody good website, mert tök interesting, addig ne aggódjál.

Másik: a nyelvben hiába keresel logikus kifejezéseket... A nyelvi jelek önkényesek, ami azt jelenti, hogy a „megbeszélni” kizárólag azért jelenti azt, amit jelent, mert ez van, és kész, közös megállapodás eredménye volt valamikor baromi régen. Lehetne az is az általánosan elterjedt, hogy „lebeszélni” például egy időpontot (mondjuk nekem inkább az a fura, hogy a központRA... Én inkább úgy mondanám, hogy központBA). Én nem használnám így, esetleg „lefixálni egy talit”, meg ugye „megbeszélni”, viszont hallottam már sokszor, hogy így mondják nekem. Kifogástalanul értettem, így nem is volt vele semmi baj.

De például felvidékiek azt mondják, hogy „megyünk ki”, ami azt jelenti, hogy elmennek szórakozni/iszogatni (kb. ez az angol „go out” magyarra való tükörfordítása). Na ezt nem értettem, úgyhogy körül kellett írni. Az ő számukra ez helyes, mert mindenki érti, és mindenki használja – nem értem, hogy ez miért baj, meg hogy egyáltalán hogy jönne bárki ahhoz, hogy megtiltsa, hogy ezt így mondják? Én legalábbis már csak ilyen makacs vagyok, hogy ha én véletlenül azt a nyelvjárást beszélném, nekem aztán nemhogy akárki más, de még egy szabályzat sem mondhatja meg, hogy hogy használjam az anyanyelvem :D Majd én tudom.

Amikor általános iskolába jártam, állandóan ránk szóltak, hogy egy könyvet nem lehet „kiolvasni”, mert hogy hova ki? A legnagyobb ökörség. Miért, akkor „elolvasni” hogy lehet EL? Hova megy a könyv EL? Időpocsékolás azon filozofálgatni, hogy miért ezt vagy azt az igekötőt használjuk, mert ezt nem lehet „logikusan” megmagyarázni. Mint ahogy maga a változás sem logikus.

Ugyanez a helyzet a kockás füzettel. Tökéletesen helyes kifejezés, és mellette az is, hogy négyzetrácsos vagy négyzethálós füzet. Senkinek meg sem fordulna a fejében, hogy egy olyan füzetről beszéljen, amiben valóban kockák mint térbeli testek vannak, ergo a félreértés teljesen ki van zárva. Kockás asztalterítő, kockás ing, ugyanezen analógia szerint: kockás füzet. Ennek ez a neve, és azt jelenti, hogy négyzethálós mintát nyomtattak bele a füzetbe.

Az „-e” szócska vándorlásáról pedig már sokan írtak. Nekem személy szerint már az is furcsán hangzik, ha valaki nem függő kérdésben használja, hanem csak egy sima, kérdő mondatban.

Például én ezt csak akkor mondom, ha „Azt akarta tudni, hogy megcsináltad-e.” vagy „Azt kérdezi, kész van-e már”. Simán kérdésben ez nekem fura: „Buta vagy-e?”, „Nem lehetne-e esetleg...?” Mi ez a sok /e/??? Minek ennyi? :D

Viszont sokan helyezik a tagadószó után, és mivel sokat hallok ilyet, én is automatikusan mondom néha úgy, hogy „Nem-e lehet tudni”, mert ezek a nyelvi anomáliák így működnek, kb. mint a herpesz: másokról ragad rád akaratlanul, és te is tovább adod szintén akaratodon kívül. Aztán ha nagyon sokan mindenféleképpen mondják majd, akkor a szabályzatot kell ehhez igazítani, és nem a beszélőknek kell a szabályhoz igazodni.

Egyébként 15. századi szövegekben már megfigyelhető az „-e” ide-oda ugrálása, nemcsak az állítmány vagy a tagadószó mögé illesztették régen, de a mondat szinte AKÁRMELYIK elemére, és úgy tűnik, hogy ez most is jellemző bizonyos regiszterekben.

[link]

Ennek kapcsán még ott van például az az jelenség, amikor erdélyiek a „kell” igéhez nem főnévi igenevet, hanem felszólító módot kapcsolnak. Na ez nekem először furcsa volt, most meg már annyit hallottam, hogy néha én is így mondom. Azaz nem: „Mennem kell boltba”, hanem „Kell menjek üzletbe.” Az erdélyieknek ez így helyes, nekem meg fura volt, de most már beépült a saját nyelvváltozatomba.

„Ijj, igen, de nemigen nem, de mégis lehetne belemeg-meg élni veled amaz a de hogyne találkozó miért ne de mert meg, hogy hejj de tali.”

Semmit nem értek ebből :D Ez egy agrammatikus mondat, ez nem magyarul van. Oké, hogy magyar szavakat tettél bele, de full érthetetlen.

„Elvileg ha a módosulás apránként tovább módosul, egyszer csak ide jutunk. EZ HELYES??”

Igen. Olvass el egy 800 évvel ezelőtti magyar szöveget, alig fogod érteni, mert annyit változott az idők során. Várj még 800 évet, és lehet, hogy megkapod a fent leírt példamondatodat :D És az akkori magyarok meg majd a mi nyelvhasználatunkra fogják mondani, hogy „Úristen, hogy a francba értették meg ezek egymást 2017-ben?! Semmi értelme, logikátlan, csúnya, hülyén hangzik.”

„Sőt, sokan egyáltalán nem használnak vesszőt”

Na ez engem marhára fel tud idegesíteni, mert egy írott szöveget egyszerűen muszáj írásjelekkel tagolni, különben a büdös életbe nem lehet kibogozni, hogy most mi, hová tartozik. Meg az ékezet nélküli írás is fel szokott idegesíteni. Sajnos az emberek buták és/vagy igénytelenek, és nem érdekli őket, hogy nem érted, amit írni akar.

De ez nem nyelvészeti probléma :) A modern nyelvészet szerint az írás nem része a nyelvnek, de még a beszéd sem.

Na igen, a J-LY kérdése elég érzékeny téma. :D De helyesírási reformok is mindig voltak és lesznek is, előbb-utóbb talán eltüntetik az „ly”-t, először fura lesz, aztán eltelik 50 év (vagy annyi sem), és az lesz a fura, hogy eddig miért nem töröltél el, mert sokkal könnyebb nélküle az élet.

A francia helyesíráshoz tudnám ezt hasonlítani. Ugye az köztudott, hogy a franciák a leírt betűkből alig ejtenek ki pár hangot, pl. „ils pouvaient” kiejtése /il puve/. Annyira nem akarnak változtatni a hagyományos helyesírásukon, hogy ez lesz az eredménye. Igazság szerint jól működik, meg lehet tanulni, jelenleg is kb. 220 millió fő beszéli anyanyelveként, és tudnak helyesen írni; csak tény, hogy lehetne könnyebb is, mondjuk ha azt írnák le tényleg, hogy „il puve” (csak akkor pl. mi jelzi a többes számot? stb. mindegy, ebbe most ne menjünk bele)

Erről a változásos dologról meg az elangolosodásról mellesleg az jutott eszembe, hogy amit mondasz, az a „Csúszós lejtő” érvelési hibája, amit le is írtam valamelyik előző válaszban. Ha A megtörténik, akkor B is meg fog, aztán majd C is, azt pedig senki nem akarhatja, hogy Z megtörténjen, ezért meg kell akadályoznunk A-t. Ennek a feloldása inkább az legyen, hogy ha nem tetszik a változás, akkor más mederbe kell terelni menet közben, hogy Z ne történjen meg.

„és az lesz a fura, hogy eddig miért nem töröltél el,”

és az lesz a fura, hogy eddig miért nem töröltéK el

hoppá :D

Köszönöm a hosszú válaszodat, részben egyet értek, részben nem. Csak két dologra reagálnék itt:

Az egyik, hogy utaltál arra, amikor felesleges az "-e" szócska. Egy szóval nem mondtam, hogy egyetértek evvel. Azonban KONTEXTUSTÓL függ!

Tehát van, amikor adott forma egy bizonyos kontextusban számomra rendben levő, de egy másikban meg nem!

Pl az, hogy ha csak puhatolódzik valaki, hogy "Nem lehetne vajon elvinni?" akkor az "-e" van úgy, hogy számomra is felesleges.

Vagy pl piacon:

"Hoznak több ruhát?"

Értsd:

hoznak MÉG ruhát?

Azonban ha tűnődök valamin, van úgy, hogy az "-e" szócskával UGYANAZ a mondat már nem passzol számomra, hacsak nem "-e" hozzáadásával:

Vajon hoznak-E még ruhát...?

Ez utóbbi számomra fura volna "-e" nélkül, holott ha

nem tűnődök, amikor meg pont hogy "-e" mentesen természtes számomra.

De ez még lehet szubjektív akár...

A bajom nem evvel volt.

A másik, amire reagálok:

Mi volna, ha végre használnátok a fejeteket, akár hány diplomátok is van? :D

ÖNÁLLÓAN.

Már elnézést...

Van, ami vitatható és szubjektív, sőt, épp ez az, hogy alap igazságnak hisztek sokan olyasmiket is, melyek egyáltalán nem biztos, hogy azok.

Csakhogy sokan, sokszor sajnos presztízs személyeknek hisztek. Pl egyetemi előadónak, szak írónak. Holott egymással is sokszor vitában állnak - nos, az viszont természetesnek mondható, hogy vitáznak, ha egészséges a vita.

Na de sajnos léteznek hatalmilag ÖNKÉNYESEN(!) elfogadott tudományos álláspontok. Miért kell ezeket kőbe vésett igazságnak venni? Vagy miért siklasz el te is emellett, figyelmetlenül?

Idézlek:

"A magyar is dugig van szláv, török, latin, francia, német, meg még sorolhatnám mennyi jövevényszóval, és még mindig magyar a magyar."

Már rég bebizonyították, AKIK NEM ÉRDEKELTEK A MAGYARSÁGGAL, NYUGATIAK, GERMÁNOK KÖZÜL IS, hogy a magyar nyelv: ősnyelv. Az egyik legősibb.

Ergo NEM mi vettünk át szavakat, hanem minden tőlünk ered, meg néhány más nyelvből/néptől, időben párhuzamosan a magyarból.

Eleve a történelmet is hazudják, nagy részben, főleg a magyar törit. Hatalmi érdekből, zsarolásból stb.

Kőkemény ellenérvek léteznek, eltusolt régészeti bizonyítékok. Lehet ezekről tudni, csakhogy elnyomják, de minimum nem reklámozzák.

Tudok mutatni tudományos kutató munkát végző alternatív kutatóktól ellenérveket, kőkemény bizonyítékokat, a magyar nyelv nincs különösebb rokoni ágban a finnugorral, őket is, mint szinte mindenkit az ősmagyarok, azaz szakák, szkíták, és mennyi más néven emlegettek minket különféle népek:

mi tanítottuk a finneket is nyelvre, kultúrára.

De több közünk van pl a koreaiakhoz, ott számos kutató tudatában van, és a néphagyományuk is, hogy ők vörös hunok.

Vagy pl japán nyelvkönyvben is olvasom, hogy a magyar nyelvtanhoz az egyik legközelebb álló a japán (tanulgatom is a japán nyelvet egyébként. Nem azt mondom, hogy egyezik, de túl sok a párhuzam a magyarral.)

Dr Borbola János, aki 20 éve tanulmányozza az egyiptomi hieroglifákat, hiába fogorvos, mint látható: nyelvész alter kutató is egyúttal, hivatalosan elismerték, hogy bebizonyította: KIZÁRÓLAG a magyar nyelv segítségével lehet csak elolvasni az egyiptomi hieroglifákat helyesen. Sőt, a magyar nyelv alig változott -ki se merem mondani, mennyi éven át, mert csak a jéghegy csúcsa, amit tanítanak, honfoglalás se volt, mert minimum 40ezer éve ki-bejárkálunk a Kárpát-medencéből- szóval alig változott a magyar nyelv, így a mai magyar nyelvre is érvényes a fenti megállapítás, alapvetően.

Ez IS mutatja, hogy a magyar egy ősnyelv, de főleg, ha összerakod a "mozaikdarabokat".

A sumer nyelvtanra nem térek ki, mert ahhoz ne mértek egyáltalán, de egyes kutatók szerint 90%-ban egyezik a magyaréval, de olvastam sumer szótárt, és én is látom, hogy a szókincs legalább 80 / 90%-a egyezik a magyarral -AMI A VILÁGON EGYEDÜLÁLLÓAN NAGY ÁTFEDÉS A SUMERREL(!)-, és aki egy kicsit is ért a nyelvészethez, tudja, hogy a mássalhangzók a lényeg a nyelvek összehasonlításakor, ha hangzókat veszünk figyelembe, sokszor az is mindegy, hogy zöngés ,vagy zöngétlen: ld koreai nyelvben totál mindegy; de egy nyelv változásában is mindegy.

Értsd: a legkönnyebben a zöngésség változik, és a magánhangzók, de egyidejűleg is tájak szerint főleg ebben szokott eltérés lenni a világ nyelvei terén, lásd, többek között: angol nyelv, tele van az USA- brit angol összehasonlítás, meg a másik germán nyelv: a német, ill a brit angol: egyezésekkel, mikor is csak zöngésségben térnek el egymástól (vagy éppen magánhangzóban) :

drink(BRIT) - trink(NÉMET), mindkettő ugyanazt jelenti: inni;

"lidül" szerű USA ejtése a "little"-nek, "litül"-szerű a briteknél ugyanez, stb... Csak pár példa volt, ezrével lehetne, és nem csak a germán nyelvek esetén.

Érdekes, nem reklámozzák a habsburgokkal való kiegyezés óta, hogy mennyi minden utal arra, hogy ősmagyar nyelv a magyar -előtte évszázadokig mindenki tudta, és sokan külföldön erről máig többet tudnak, mint a Magyaro-on szocializálódott polgárok zöme, csak hát irigy rnk a legtöbb más nemzet ezért, akár a habsburgok irigyek voltak ránk-, hiszen a habsburgok harcban nem bírtak velünk, így hát agymossásal próbálkoztak, az részben sajnos bejött nekik, immár több, mint 200 év óta, azt a kevés magyar korrumpálták sajnos, akik az akadémiánk élén álltak, közülük néhányat, de az épp elég volt sajnos, hogy marhaságokat ültessenek el a magyarországi köztudatba, pl "finnugor nyelvrokonság", és hasonló alaptalanságok... Hazugságokat terjesztettek érdekből pl korrumpálhatóság okán, hogy "mi finnugor nyelvcsaládba tartozunk", és hasonló ökörségek. Alig van közünk hozzájuk, ráadásul ők is, mint a legtöbb kultúra és nyelv az ősmagyarból ered, melyre tehát kőkemény bizonyítékok, kutatások sora áll és logikai bizonyítások sora. Melyeket érdekből máig elnyomnak nagyrészt, egyes, befolyással bíró hazug "kutatók", inkább árulók.

Képtelen érveket nyomorítottak a "finnugorságunkra", pl puszta pár száz szó hasonlósága... Amikor a sumerrel sok ezer szavunk lényegileg egyezik, azonos jelentések mellett... És több más nyelvvel is ez a helyzet, pl ujgur! Az ujgur az egyik azon nyelv, mely nagyon közeli rokonságot mutat a magyarral, sokkal közelebbit, mint a finn, vagy bármelyik ugor nyelv.

A törökök is tőlünk vették át a nyelvet, a kultúrát, meg se merem itt említeni -egyes merev olvasók miatt-, hogy milyen régtől gyökerezik a magyar kultúra átadása...

Az írás is.

És egyáltalán... ennyire hagyjátok magatokat naivan megvezetni?? Ennyi sok idegen származású polgár van itt?? Azt még értem, na de akik tényleg magyarok, ne, bajorok, svábok... hát nem esik le nektek, hogy lakosságszámhoz mérten pl , nem csak a Nobel díjra gondolva, de a világrengető találmányok közül, meg kevésbé ütős találmányok -maghasadás, részben a helikopter, részben a floppy lemez, nagyrészt a számítógép világ rengető találmányok, de a Rubik kocka, a golyóstoll és számos apróbb is, stb stb stb mind magyar találmányok - közül is nem csak kevert származású hazaiak, de alapvetően magyar származásúak innen, és külföldre letelepedve alkotják a világon legmagasabb arányt a feltalálók között.

Persze irigységből nem arányszámról vezetnek Guiness rekordokat, stb, hanem személy szám, hogy hány fő a feltaláló a magyarok, USAbeliek stb közül... Azonban logikus, hogy utóbbi egy megtévesztő összehasonlítás.

Ellenben ARÁNYszámban, hogy a magyarok hány %-a feltaláló, a világ élvonalában vagyunk, amióta csak jegyzik ezeket.

Ennek ellenére se esik le a tantusz a magyarok zömkének, hanem hagyják elnyomni az igazságot, egyáltalán: felülvizsgálatlanul olyan csúsztatásokat és hazugságokat, hogy "minket tanítottak mások alapvető dolgokra, mi vettünk át dolgokat, szavakat, mi vagyunk a gyengék, mi vagyunk a középszerűek, mi vagyunk az agresszívak és nem ők, mi vagyunk buták" és hasonló hazugságokat magától értetődővé tesznek hazai polgárok számára, gyerek korunktól való agymosással...

Ennyire vakok itt sokan?? Szomorú...

Ezer és ezer év a hivatalos álláspontok ellen van... A művészeink, sportolóink kapcsán nem is részletezem, akinek van egy kis agya legalább, az összerakhatja a képet.

És akkor a kőkemény bizonyítékokról nem is szólva, mint a 40 ezer éves boszniai piramis, székely rovásírással. És rengeteg más is, itt most nem sorolom, mert akkor kis regénnyé válna hozzászólásom. Így is hosszú lett...

A skandináv rúna írás is a székely rovásírásból ered. Aztán helyileg torzult az írás, így lett a latin nyelv és latin írás, a görög, a ciril stb. Mind a magyarból, meg a kelta kultúrából és néhányból még.

A germánok, szlávok sehol se voltak, de hazudni nagyon tudtak mindig is... Irigységből, meg felszínességből, erőltetésből, támadó hajlamból, infantilizmusból, önzőségből...

Tisztelet a kivételnek, de a kivétel alapvetően kis hányadra utal csupán.

Vannak szavak, melyeket persze torzítva VISSZAvettünk idővel, egymás mellett élés okán, közvetítő szavakként, pl németes hangzásra torzítottak szavakat a németek, és tőlük is sok szavunkat visszavettük.

Itt nem az a fő bizonyíték nagy számban, hogy melyeket pontosan mi úton vettünk vissza -nem merem itt leírni, hány évre kell ahhoz visszamenni, és arra a régészet képtelen bár így is vannak puszta pár tízezer évről bizonyítékok, leletek, az is elegendő-, hanem elég bebizonyítani a magyar nyelv ősiségét, sorolni tudnék neked kutatókat, olaszt, bajort, stb egyiknek se érdeke a magyarság, ők független kutatók, hatalmi érdekektől mentesek.

És nyilván számos magyar magyarságkutató, nyelvész, irodalmár is el lett nyomva.

De van, akit nehezen tudnak már kikezdeni, régebben igen, ma mér kevésbé, de még mindig nem lett akadémikusan elismert teljesen pl Grandpierre Attila, és megboldogult édesapja nyelvészeti kutatása.

________________

Elég annyit, hogy a boszniai piramisban székely rovás írást találtak. ÉS izotópos méréssel igazolt, hogy minimum 40 ezer éves piramis.

Ez se beszédes régészeti kőkemény bizonyíték? :D

_________________

DE ELEVE A LOGIKA, EMBEREK. :D

Legalább a logikátokat használnátok...

Nem tűnik fel se neked, se a többségnek, hogy oda se figyeltek sokszor, mit mondtok, csak automatikusan szajkózzátok a hivatalos sablont?

"Átvettük ezt, átvettük azt, jövevényszavunk ez, az...

És a legtöbb nyelvésztől, vagy hasonló végzettségűtől még sose hallottam azt a logikus felvetést:

Átvenni egy nép tud szavakat, de átadni is. Nézzük csak, vajon van-e bizonyíték, hogy átvettük, amire azt mondják? És léteznek-e bizonyítékok amellett, hogy azt mi adtuk át?

Kb olyan ez, mintha van Kati és Peti, tesók, együtt nőnek fel, mikor Peti talál ki valamit és Kati leutánozza, mikor meg fordítva. Ők évtizedek múltán, tegyük fel, iskolai tananyaggá válnak, és azt mondja a tanár:

"Amikor Kati megtanulta Petitől, hogy... meg amikor Kati, a Petitől való tanulása folyamán..."

És senki nem kapja fel a fejét: "bíííztóóóóóóóós", hogy Mindet Kati vett át? És ha egymástól? vagy mi van, ha mindig alapvetően pont fordítva volt?

Rémes, hogy axiómaként kezelnek egyes kutatók, diplomások olyasmit, amiről nincsenek meggyőződve, de a "tanárbácsi aszonta", a "professzor úr azt mondta".

Belegondoltál már, hogy az önhitt, beképzelt "tudósok" nagy része mennyire infantilis, és beképzelt, és logikátlan?

Persze egy részük rájött a turpisságokra, vagy beavatták őket, és érdekből mondanak baromságokat is, hazugságból. de a többsége a kutatóknak naiv! Fentről megvezetett, egyetemeken becsapott!

Sok egyetemi tanár is naiv, megvezetett ember.

PEDIG CSAK FELNŐTT MÓDJÁRA, önállóan, függetlenül felülvizsgálniuk kellene nekik is minden lényegest, rendszeresen! (Mint pl én teszem, és sajnos kevesen tesszük ezt, egyelőre...)

Kedves előző, nem bántásból mondom, de talán érzékeled, miért mossák az egyetemen gimiben a te agyadat is.

Pl evvel a liberalizmussal, hogy "ó, hát bármerre torzulhat egy nyelv".

Megsúgom: ezt speciálisan a magyaroknak tanítják agymosásból, meg néhány más népnek... Azért, mert ez is, mint oly sok minden, széthúzza a népet, gyökértelenné teszi, ez a fő cél evvel a liberalizmussal.

Divide et impera - már az ókori rómaiak is ismerték sajnos ezt az aljas taktikát:

"Oszd meg a népet és uralkodj rajtuk!"

Ezt évszázadok óta, főleg bő 200 éve leginkább a magyarokkal teszik, meg a keltákkal, és alig pár néppel még. főleg irigységből.

Amíg nem torzul el nagy mértékben a magyar nyelv, addig továbbra is bizonyítani tudja pl dr Borbola János, 20 évnyi kutatással, hogy csakis a magyar nyelv által olvashatóak az egyiptomi hieroglifák, és tudjuk emiatt és más tények által, hogy a magyar nyelv nyelvtana és szókincse (a mássalhangzókat számítva, a zöngésséget figyelembe nem véve általában).

Nem vagyok nacionalista.

LOGIKUS VAGYOK, többek között.

FELÜLVIZSGÁLOK önállóan felnőtt módjára dolgokat, nem úgy, mint a naiv tudósocskák tömege. (Tisztelet a kivételnek.)

És nem utolsó sorban: ember vagyok.

Mindenki eldöntheti: befolyásolható, egymástól elválasztható, bomlasztható söpredék akar-e lenni, vagy ember.

Semmi baj, sőt jó, ha nyitott más kultúrákat megismerni az ember.

Nem ez a gond. Sőt, ez jó dolog, ha nem árt vele az ember, és lényeges dolgoknak ha nem mond ellent e tevékenysége.

Az nem baj, ha erre még lusta egy kiskorú, vagy ha nem gondol még erre. De 18 / 20 éves kortól kötelező felnőtté válni, ha ember akar lenni valaki. Ehhez önállóság is kell, önálló gondolkodás, nem úgy, mint a legtöbb nagykorú, aki alapvetően infantilis, naiv.

Nem arról van szó, hogy az ember tévedhetetlen. Én is naiv vagyok NÉHA, tévesztek OLYKOR. Stb. Az arányok a döntő és a szándék!

Ha ember vagy, akkor logikusan, függetlenül felülvizsgálja a szokásokat, a szakirodalmakat is ,rendszeresen, már amivel foglalkozik,. és ami alapvetően fontos, pl egy nép túlélése kapcsán. Így pl a magyar nyelv kapcsán.

Ehhez nem kell nacionalistának lenni. Elítélem a nacionalizmust. Én emberségre, emberiességre, önálló gondolkodásra inspirálom az embereket.

Bocs, ha maradt elírás. De ahogy látom, számodra az amúgy se sokat nyom a latban.

És egyébként valóban nem az elírás teszi az embert.