Miért válasszák olyan kevesen az informatikát, annak ellenére, hogy az egy elég jól fizető, elég kreatív munkakőr és a céges szolgáltatások is átlagon felüliek?

"Informatikára meg mindig is túljelentkezés volt, és csak a BME-n évi 400 infómérnök végez."

1. ajánlom néz jobban utána, hogy mégis mekkora hiány van. Fejlesztőből olyan 7-8 ezer hiányzik az országból. (a teljes informatikában olyan 20 ezer)

2. azért az nem igaz, hogy túljelentkezés van. Egyedül a BME az (meg néha az ELTE) ahol "túljelentkezés" van. A többi egyetemre a minimummal be lehet jutni.

3. Ha nem tudod, hogy mi köze van az ITTK-nak és az infónak akkor ennek is nézz utána. (vagyis igazából már a neve is elég beszédes egy kis logikával)

4. Azért a 400-at kicsit megkérdőjelezném. Révén, hogy az egyik legnagyobb a lemorzsolódás ezen a területen. (a TO-tól tudom, hogy pl szegeden a levettek 6% az aki időben elvégzi, ugyanakkor elég sokan abba is hagyják(50%-nál is jóbal több))

Pontósítok: itt a legnagyobb a lemorzsolódás.

". Ami az egyes szakterületeket illeti, az OH adatai szerint alapképzési szinten az informatika, a természettudomány, a műszaki, illetve az agrárterületen szakad le a legtöbb diák. A legrosszabb arány az informatikát jellemzi: a felvett hallgatók több mint fele – 52 százaléka – lemorzsolódott, és mindösszesen 30 százalék a sikerességi mutató. Ezzel szemben a művészeti szakokat és a pedagógusképzést kimondottan könnyű elvégezni, e két területen csak 15–27 százalékos a lemorzsolódás."

[link]

"ITTK egy társadalomtudományi kutatóközpont"

Pontosan ez a köze. PL a munkahelyi körülmények megítélése is társadalomtudományhoz kapcsolódhatnak. Illetve, hogy az emberek hogyan viszonyulnak a területhez, miért így, stb.

Itt most azért nem azt kell nézni, hogy informatika akkor csak informatikához kötődik minden ami erről szól.

"Konkrétan ez is egy pályaválasztási időhúzó szak, akik nem tudják, mik legyenek, azok közül rengetegen az infót választják, mert népszerű szak."

Hát persze... És nem a BTK az ilyen xDD

Na attól még a tények tények maradnak, hogy könnyen lehet munkát találni és elég jó fizetésért. (akár gyakornokként is) Persze ha valaki nem retardált és egy kicsit legalább ért hozzá. (persze olyat is ismerek aki soha nemfog szerintem munkát kapni)

És az is ugyanolyan tény, hogy a cégek nehezen találnak szakembereket.

Ugyanakkor az egyetemhez hozzátartozik, hogy eléggé elavult a tananyag és sokszor nem feltétlen szeretik az egyetemek a cégeket, mert már a végzés előtt "ellopják" tőlük a hallgatókat, akik így abbahagyják a tanulmányaikat. (és ezt nem én állítom hanem egyetemi vezetők, korábban is volt már más egyetemeken is erről szó, de pl szte: https://www.youtube.com/watch?v=HT-9gLQsOBg

)

Rosszul emlékeztem, nem a videóban van róla szó (de attól érdekes), hanem itt:

Ez így is van, erősíti meg az állításokat Horváth Zoltán, az ELTE informatikai karának dékánja. A hallgatók 52 százalékos lemorzsolódását, és a mesterszakra jelentkező hallgatók elszomorítóan alacsony számát más egyéb okok mellett az egyetemek is a vállalatok elszívóerejének számlájára írják.

Az ELTE-n az 520 fős alapképzést követően csupán százan jelentkeznek mesterképzésre, és ez a létszám teszi ki országos szinten a mesterképzésre jelentkezők több mint felét.

A vállalatok, ahogy lehet viszik a félkész informatikust, kiemelkedően magas béreket kínálva már a másodéves hallgatóinknak. Ennek persze az az eredménye, hogy a diákoknak nem sikerülnek a vizsgák, a zárthelyik, stb. Sokszor látjuk a dékáni méltányossági kérésekben, hogy a sok munkára hivatkoznak. Megoldásként az IK az esti képzés lehetőségét kínálja teljes állásban munkát vállaló hallgatóinak. Tehát tulajdonképpen maguk az ipari partnerek is jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy nem lesz elegendő mennyiségű magas szinten képzett munkaerő, nyilatkozta Horváth.

Véleménye szerint legalább kétszer ennyi belépő hallgató kellene a mesterszakokra, az ágazatnak ugyanis nagy szüksége van magasan képzett kutató-fejlesztőkre.

[link]

és egy kis folytatás hozzá:

Nem kell mindenkinek mesternek lennie

Vagyis ha végiggondoljuk:

a cégek a munkaerőhiány miatt szívják el a hallgatókat az egyetemekről, a mesterszakokra pedig ezért is jelentkeznek kevesen, és ez újabb munkaerőhiányt generál.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetségénél a szakképzés átalakításában látják az egyetlen megoldást. Az ő felméréseikből ugyanis világosan látszik, hogy a munkaerőpiacon keletkezett óriási rést nem elsősorban a mesterképzésben végzettek hiánya okozza.

Az informatikai munkaerő-hiányt ábrázoló piramis ugyanis így fest jelenleg:

A tetején vannak a rendszermérnökök, akik mester szintű diplomával rendelkeznek. Belőlük a kibocsátás évente 400-500 fő között van, de úgy 1500-2000-re lenne szükség. Ezt egyébként a felsőoktatási intézmények tudnák is teljesíteni, ha lenne megfelelő mennyiségű bemenő diák, és nem 52 százalékos lenne a lemorzsolódás az első három évben.

A következő szint az alapdiplomás végzettségű informatikus, akiket be lehet ültetni egy teambe. Ezek az alkalmazottak nagyon jól el tudnák végezni a feladatukat, de nem tőlük várják a fejlesztést. Belőlük úgy 8000-10.000 főre lenne szükség azonnal, de az igény folyamatosan nő.