Szerintetek melyik egyetemi szak nívósabb? A jogi vagy az általános orvosi?

"Orvosok közül is sokan kutatnak, nem csak a TTK-t végzettek közül, hiába próbálod ezt cáfolni."

"mert szerintem arányiban az orvosok közül mennek el a legtöbben kutatni"

Szerinted a fenti 2 állítás igaz, szerintem meg eddig pontosan 0 bizonyíték támasztja alá az állításaidat..

Ráadásként mondatértelmezésből ismét bukó, mert senki nem cáfolt itt efféle állítást, ne próbálj meg olyat tulajdonítani másnak, ami nem történt meg.

Nekem meg tököm van tele, hogy totális marhaságokat hozol fel érvként, soha nem mondott állításokat tulajdonítassz nekem, csak hogy neked legyen igazad és még tetejébe azt cseszed le, aki az egyik legteljesebb választ adta csak mert nem tetszik a véleménye..

Nesze neked bizonyíték (mert én veled ellentétben nem levegőbe beszélek):

[link]

"Kutatók végzettség szerinti eloszlása (1000 fő)"

Ezt értelmezd ha tudod.

Komolyan, mi a halál értelme van annak, hogy melyik szak a színvonalasabb? Mire ad ez választ?

Alapból reál-humán, össze sem lehet normálisan hasonlítani.

Vannak akiknek nagyon megy a kémia, biosz, és imádják az orvosi dolgokat, meg olyanok is akik ki nem állhatják, de imádják a jogi dolgokat.

Szóval orvosin az átlag 80%, jogin meg 70%?

Ezt jelentené a színvonal meghatározása, de ezt úgy általánosságban nem egyetemre vetítve, hülyeség.

Ha meg az érdekel, hogy a társadalom melyiket ismeri el jobban, akkor is megvan a kettősség.

Egy orvos életet ment, ezért tiszteljük általában.

Egy ügyvéd meg segít a jogi dolgokban ha nagy a baj, és szintén tiszteljük.

Mindkettő elég fontos az életben.

Ha csak az egyetemi szakra vonatkozik a kérdés, a laikusok az orvosit fogják mondani. Hogy miért, azt nehéz megmondani. Ha kimondom, hogy orvostanhallgató vagyok, sokszor látom az elismerést a tekintetekben, illetve a kíváncsiságot. Gondolom az embereknek hirtelen beugrik a fehér köpeny, a fonendoszkóp, meg hogy az orvos beteg embereken segít, nagy döntéseket hoz, "élet-halál ura", és hát mégiscsak az emberi test legnagyobb ismerője (elvileg), tehát valami különleges erőt tulajdonítanak nekik (mármint a laikusok az orvosoknak).

Persze a jogászok is sokat tanulnak, és van presztízse a szakmának, de az emberek ezt már inkább összekötik a pénzzel, aktatáskával, papírokkal, tehát valamilyen szinten unalmasabb, felszínesebb, "evilágibb", kevésbé túlmisztifikált, mint az orvosi hivatas.

Kiemelném, hogy ez nem az én véleményem, csak próbáltam megfogalmazni, hogy az átlagember fejében mi fogalmazódhat meg a kettőt összehasonlítva.

Az én véleményem az, hogy a kérdés hülyeség. A presztízs nem a szakkal vagy a hivatással jár, azt az egyénnek kell kiérdemelnie.

Attól, hogy orvos valaki és fehér köpenyben mászkál, még nem fogom tisztelni. Ha a lehető legnagyobb maximalizmussal végzi a munkáját, megfelelő a hozzáállasa, akkor tisztelem. Ugyanez vonatkozik a jogászokra is, vagy bárkire. Én a mai Magyarországon egy villanyszerelőt is mélységesen tisztelek, ha felelősségteljesen és hozzáértéssel végzi a munkáját, mert ez már annyira nem szokás ebben az országban, mindenki csak a másiktól várja el, hogy maximális odaadással végezze a munkáját.

1.Való igaz, hogy egy kezdő, de a szakmája iránt elhivatott jogászt többe nézek, mint egy rendelőben dohányzó doktort.

2.Az is igaz, hogy lehet többet tanult egy jogi diák, mint egy orvosi.

A kérdés viszont az volt, hogy melyik a nívósabb.

Akkor viszont egyértelműen az orvosi mellett rakom le a voksom.

Ahogy már írták, kb minden 2. ismerősöm megcsinálta a jogit, úgy hogy végigbulizta az egészet.

Na a másik karról ez nem mondható el.

A 6-7 éves felmérés alapján az orvosoknak van a legnagyobb presztízse. Bár azóta sokat romlott, de gyanítom, hogy még mindig ők vannak a csúcson. Utánuk a jogászok. Anélkül, hogy összemérném a két hivatást, azt azért látni kell, hogy az orvosok munkája a laikusoknak ezerszer kézzelfoghatóbb. Egy jogász látszólag felesleges papírhalmokat gyárt (ami sokszor valóban így van), írogat valami kis beadványt, okiratot és kaszálja a milliókat. Azt senki sem látja, hogy fejlett jogrendszer nélkül még mindig barlangban laknánk. Nem beszélve a lelki megterhelésről, amikor tudod, hogy életek mehetnek el egyetlen rossz döntésedtől. Én rengeteg (jól szituált) jogászt ismerek, aki alkoholista, nem véletlenül.

Ha egyetemi karról beszélünk, akkor is az orvosi. Ha jogon nem vagy fogalmatlan félhülye, akkor kettessel bármelyik egyetemen átcsúszol. Más kérdés, hogy ilyenkor általában nulla a tudásod és kókler maradsz, de ez sincs feltétlen így, mert nem egy kiváló jogászt ismerek, aki a lényeget megértette és az egyetem után erre építve kiemelkedő tudásra tett szert. Orvosoknál ilyen nincs, ott a nulla is magasra van téve, éppen annyira, hogy ne lehessen zéró a tudásod és a hozzáértésed.