Titeket mi vitt tovább, amikor már úgy éreztétek belefáradtatok az egyetembe?

Egy rohadt vizsgám hiányzik ahhoz hogy államvizsgát tegyek, már a szakdolgozatom is kész van. De már nagyon bele vagyok fáradva. Hetekig készültem rá, ugyanis két könyvet és kb 150 latin szót kérnek (nem orvosi, sem jogi), jóformán három tantárgy egyben... Bemegyek a terembe, elvennék 2 papírlapot, beszól a tanár hogy jaj elég lesz egy is, nem kell kettő... Szétnézek, senki nem ír semmit, én írok mint az állat, jóformán tele írtam a lapot... Erre megbuktatott az a tetves gennyláda, ugyan azt az eredményt kaptam, mint aki semmit se tanult rá, ugyan annyit ért a sok szarakodásom...

Annyira tele van már a fejem és a hócipőm, hogy már itt bőgök, unokatesóm meg megkapta úgy a diplomát hogy semmit se tanult, mindent kipuskázott, a szakdogáját is odatolták elé... és mindenki veregeti a vállát, hogy ő az isten.

Én meg ezzel a tárggyal kínlódok már évek óta és ha tanulok, ha nem, akkor is bukok és már elegem van, úgy érzem magam mint egy kifacsart citrom, már álmaiban is ez a xar rémüldöz és akkor a képembe kapom hogy hát nem mindenkinek való a felsőoktatás...

Legszívesebben otthagynám az egészet, de szükségem van a papírra hogy legyen normális munkám, ráadásul baromi sok pénzt és időt beleöltem már... Éreztetek már így hogy qrvára elegetek van? Mi adott erőt nektek hogy nem adtátok fel?