Mit változtatnátok meg a magyar oktatási rendszerben?

Nem bontanám tantárgyakra az oktatást. A lexikális tudás fejlesztése helyett problémamegoldásra, logikus gondolkodásra, és kreativitásra fektetnék nagy hangsúlyt. Fontos szerepet adnék a gyakorlati oktatásnak.

Halácsy Péternek van nagyon jó elképzelése erről. Az ő modelljét szívesen támogatnám:

[link]

Ötleteiddel sok a gond, nem mind életszerű jelenleg.

"Kötelező hittan: na ezt is totál értelmetlennek találom, mert (szvsz) a hitet NEM lehet tanítani."

- A hittan célja katolikusoknál az elsőáldozásra való felkészítés. Más felekezeteknél inkább ismeretek átadása a cél, de alapvetően csak mostanában terjedt el, az erkölcstan kiegészítéseképp. De semmiképp nem a térítés a célja.

"A tanárokat kicsit jobban megválogatnám, ugyanis vannak elég elmebajos tanárok."

- És mi alapján válogatnád meg? Hogy tudja kezelni az elmebajos szülők gyerekeit?

Amúgy tudod, hogy a sok tárgyból tanárhiány van, örülnek az iskolák ha egyáltalán jelentkezik valaki egy állásra? Hidd el, válogat, aki tud, de a semmiből nehéz.

"A felvételi ponthatárokat mind a középiskolákban, mind az egyetemeknél lejjebb kellene vinni, vagy a feladatokon kellene picit könnyíteni. "

- 40-50 fős osztályba járnál? A ponthatár annyit jelent, hogy van egy rangsor, akinek még ennyi pontja volt, ott húztuk meg a határt.

"ha egy adott szak több tanulót vonz, miért nem lehet két osztályt indítani? "

- Mert egy tanár nem tud két órát megtartani egyszerre: erőforrásaink korlátozottak. Ha esetleg a magasságos KLIK ad még néhány státuszt, ergo elvi és anyagi lehetőségei adottak több tanár alkalmazására, hogy egy osztállyal több induljon, akkor lásd a már korábban említett problémát a tanárhiánnyal kapcsolatban. De ez akkor sem olyan egyszerű: pl. egy új osztály heti plusz egy fizika órát jelenthet, amihez nem kell felvenni még egy fizika tanárt. Viszont pl. heti 4-5 angolóra már komoly plusz munkát jelent egy angoltanárnak. De még egy angoltanárt felvenni félállásban is luxus volna. Vagyis oktatásszervezésileg nem olyan marha egyszerű még egy osztályt indítani.

Emellett azt se felejtsd el, hogy adott tagozat szervezői elvárhatják, hogy egy bizonyos színvonalat tartsanak, ne vegyenek fel bárkit.

Szerintem a napi testnevelésre manapság nagyon szükség van. Ha nem is kifejezett gyakorlatokra, de erős mozgásra mindenképpen.

A másik, amire szükség lenne, ha nem is órák keretében és egy óra hosszára, az a napi éneklés lenne. Talán még az is mindegy, hogy mit, de teljes tüdőből és szívvel-lélekkel. Egyre jobban hallani lehet már a fiatal felnőttek beszédhangján, hogy nem énekeltek, szürke, tónustalan a beszédük.

#4: mert régen a gyerekek naponta egy órát énekeltek?

Ez a dolog a fiatalok hangjával kapcsolatban eléggé belemagyarázásnak tűnik.

1.30.

Pont azt írtam, hogy NEM órában, és egy óra hosszat. Valamennyit, és akármit.

Nyugodtan nézz utána, kérdezd meg a fiatalokat, nem kerül semmibe. De még az is lehet, hogy már tanulmány is van róla, csak még nem törődnek vele, nem lett senki "valakinek" a "projektje".

"Nyugodtan nézz utána, kérdezd meg a fiatalokat, nem kerül semmibe."

- Jujj, de ki lettem oktatva. Képzeld tanár vagyok, de biztos még sosem beszéltem diákokkal. Majd meghallgatom a fahangjukat egyszer...

Dehogy lettél kioktatva.

Nem fahangról beszéltem, hanem színtelen beszédhangról.

Hozzászoktál biztos, már föl sem tűnik, ha tanár vagy. Vagy jó az énekkarotok.

Egyébként mi baj lenne egy napi 10-15 perces kedvcsináló énekléssel?

Ja, szóval csak süket vagyok, hogy ilyet nem veszek észre. Még véletlenül sem arról van szó, hogy Te általánosítasz az ismeretségi köröd alapján és / vagy szelektív a hallásod, és nem veszed észre a jó hangú fiatalokat.

És attól még, hogy valamivel nincs baj, nem jelenti, hogy be is kellene vezetni. Talán érveléstechnikát kellet volna bevezetni nálatok.